Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:05

Egymás ellen dönti el a továbbjutást a Corona és a BJAHC a Kontinentális Kupában

21:39

Akik elsőként értek fel a világ csúcsára – hétvégi streaming-ajánló

21:32

Megőrizték előnyüket a végjátékban a Marosvásárhelyi VSK kosarasai

20:50

Futószalagon gyártották a gólokat a Sportklub fiataljai

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Senki sem menekül a fekete kukáktól: Csíkszéken is elkezdik megkötni a szerződéseket a hulladékszállításra

Nem akar adót emelni a kijelölt miniszterelnök, de kizárni sem tudja

Nyilvánosan „lebozgorozhatnak” bennünket?

Tamás Sándor eleve nem fűzött nagy reményeket a feljelentéshez

Fotó: Tamás Sándor/Facebook

Úgy tűnik, Romániában mindenféle következmény nélkül lehet szidalmazni, becsmérelni bennünket. Legalábbis erre utal a (kézdivásárhelyi) magyarokat még májusban nyilvánosan „lebozgorozó” Tulcea megyei férfi ügyének „ejtése”.

Kocsis Károly

2025. október 15., 10:262025. október 15., 10:26

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Amint azt megírtuk, május elején, két nappal az első elnökválasztási forduló után, amikor George Simion 41 százalékkal vezetett, Nicușor Dan pedig csak 21 százalékon állt, egy magát AUR-rajongónak kiadó, Tulcea megyei férfi TikTok-szelfijében nyilvánosan „bozgoroknak” nevezett bennünket, és kikergetett volna az országból.

korábban írtuk

Simion híve máris lebozgorozott bennünket

Egy, a TikTokon terjedő videó kapcsán tartott csütörtökön sajtótájékoztatót Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere. A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgoroz, szidalmaz, fenyeget, és „visszaküldene” bennünket Magyarországra.

Mivel szidalmait – számunkra mindmáig rejtélyes megfontolásból – elsősorban a kézdivásárhelyi magyaroknak címezte (később azt állította, hogy Piatra Neamțról Németország felé tartva tévedt a céhes városba, ahol magyarul szóltak hozzá a Penny szupermarketben), az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke feljelentést tett ellene a kézdivásárhelyi ügyészségen.

Pár nappal ezelőtt derült ki, hogy a botrány nem érte el a hatóságok ingerküszöbét. A nyomozószervek nemes egyszerűséggel „szarkasztikus” megnyilvánulásként értékelik a performanszot, és arra hivatkoznak, hogy az

a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába tartozik.

Csakhogy az „eljárás” során elkövettek pár formai hibát is.

Mi közünk az örménynép-irtáshoz?

A nem mellesleg jogi végzettséggel bíró Tamás Sándor a Büntetőtörvénykönyv 369. cikkére hivatkozva tett feljelentést a magából kikelő trágárkodó ellen. Eme cikk szerint bárminemű nyilvános gyűlöletkeltés, diszkriminációra való ösztönzés valamely csoporttal szemben annak nemzetisége, etnikuma, nyelve okán hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetendő.

A feljelentést az elkövető lakhelye (Horia község) szerint illetékes Babadag városi ügyészséghez továbbították, ám ott összekeverték a 368. paragrafust a 369. számúval, holott előbbi nyilvános uszításra, tettlegességre való biztatásra vonatkozik, utóbbi pedig – és erre alapult a feljelentés – gyűlöletkeltésre.

Aztán – többek között – az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyik 2015-ös ítéletére is hivatkoztak, amelyben az – a szólásszabadság jogára hivatkozva – Doğu Perinçek török politikus javára döntött.

Doğu Perinçek 2005 folyamán Svájcban, több nyilvános rendezvényen is azt állította, hogy az 1915-ös (és következő években történő), örményekkel szembeni, mintegy 1,5 millió áldozatot követelő öldöklések, deportálások nem minősülnek népirtásnak a törökök részéről, és az örmény narratívát „nemzetközi hazugságnak” titulálta. Emiatt később pénzbírságra ítélték, illetve egyéb, nem vagyoni jellegű kártérítésre kötelezték.

A török politikus az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikke (szólásszabadság) alapján panaszt nyújtott be az EJEB-hez, amely megállapította, hogy Perinçek szólásszabadsága sérült. Később a svájci legfelsőbb bíróság is erre a következtetésre jutott, és ítéletében kimondta, egy demokráciában nem szükséges minden olyan véleményt büntetőtörvénnyel elnyomni, amely eltér a társadalmilag elfogadott állásponttól, különösen amikor történelmi eseményekre vonatkozó vitáról van szó, amelyeket különböző nézőpontok szerint is lehet értelmezni.

Sőt, az érvek közé bevették az Alkotmánybíróság 2017/197. számú döntését is, amely kimondja, hogy

az egyszerű sértő vélemény kifejezése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a büntetőtörvény alkalmazása felmerüljön; feltételként szükséges, hogy legyen olyan tevékenység, amely a közösséget gyűlöletre vagy a kirekesztésben való részvételre ösztönözi.

Legalábbis az ügyészség olvasatában. Mert a valóságban az inkriminált döntés a börtönmunkából származó jövedelem fogvatartottak és intézmény közötti elosztására vonatkozik.

Mindezeket egymás mellé rakva, és alátámasztva azzal, hogy nem történt nyilvános uszításra, tettlegességre való ösztökélés a részéről (ezt nem is állította senki!), a büntetőeljárás meg nem indítását javasolták a főügyésznek, aki azt elfogadta.

Ittasan megengedett a szoborgyalázás?

A G4Mediának sikerült kapcsolatba lépnie az ügyésszel, aki előbb egy nap haladékot kért emlékezete felfrissítésre, aztán azt firtatta, van-e hivatalos engedélyük a kérdezősködéshez, végül beismerte, hogy a hivatkozási alapként szolgáló alkotmánybírósági döntés sorszáma hibásan került be az iratokba. Azt, hogy akkor ténylegesen milyen döntésre is gondolhattak, nem tudta vagy nem akarta megmondani.

A kökösi emlékhely nyilvános meggyalázása (2010) is következmények nélkül maradt...

Fotó: Székely Hírmondó-archív

Lapunk Tamás Sándor véleményét kérte ki. A Kovászna megyei önkormányzat elnöke közölte, a fentebb taglalt melléfogásokra alapozva még az előírt határidőn belül megfellebbezte a babadagi ügyészség döntését. Elmondta továbbá,

már a feljelentés megtételekor sem fűzött túl sok reményt hozzá,

ám az elvek emberének tartva magát, kötelességének érezte benyújtani.

... mint ahogy az úzvölgyi temetőgyalázás is

Fotó: Pinti Attila

Korábbi tapasztalatai azonban semmiféle derűlátásra nem jogosítják fel e tekintetben.

Őt magát is többször fenyegették meg halálosan a Facebookon, az elkövetőket is azonosítani tudták, az ügyészség mégsem indított büntetőeljárást ellenük,
mint ahogy az úzvölgyi katonatemető feldúlói ellen sem.
Vagy ott van az a kökösi botrány, amikor a Gábor Áron-emlékhelyet nyilvánosan lepisilte egy brassói férfi, miközben nagyszebeni társa székelést mímelt.

„Akkor a hatóságok azzal érveltek, hogy az illető ittas állapotban leledzett. Nagyon kétlem, hogy fordított esetben is elfogadnák ezt felmentő körülménynek, illetve hogy ezt a mércét alkalmaznák egy ilyen ügy megítélésekor” – fogalmazta meg aggályait a háromszéki RMDSZ elnöke.

Háromszék Kézdivásárhely