
Tamás Sándor eleve nem fűzött nagy reményeket a feljelentéshez
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
Úgy tűnik, Romániában mindenféle következmény nélkül lehet szidalmazni, becsmérelni bennünket. Legalábbis erre utal a (kézdivásárhelyi) magyarokat még májusban nyilvánosan „lebozgorozó” Tulcea megyei férfi ügyének „ejtése”.
2025. október 15., 10:262025. október 15., 10:26
Amint azt megírtuk, május elején, két nappal az első elnökválasztási forduló után, amikor George Simion 41 százalékkal vezetett, Nicușor Dan pedig csak 21 százalékon állt, egy magát AUR-rajongónak kiadó, Tulcea megyei férfi TikTok-szelfijében nyilvánosan „bozgoroknak” nevezett bennünket, és kikergetett volna az országból.

Egy, a TikTokon terjedő videó kapcsán tartott csütörtökön sajtótájékoztatót Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere. A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgoroz, szidalmaz, fenyeget, és „visszaküldene” bennünket Magyarországra.
Mivel szidalmait – számunkra mindmáig rejtélyes megfontolásból – elsősorban a kézdivásárhelyi magyaroknak címezte (később azt állította, hogy Piatra Neamțról Németország felé tartva tévedt a céhes városba, ahol magyarul szóltak hozzá a Penny szupermarketben), az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke feljelentést tett ellene a kézdivásárhelyi ügyészségen.
Pár nappal ezelőtt derült ki, hogy a botrány nem érte el a hatóságok ingerküszöbét. A nyomozószervek nemes egyszerűséggel „szarkasztikus” megnyilvánulásként értékelik a performanszot, és arra hivatkoznak, hogy az
Csakhogy az „eljárás” során elkövettek pár formai hibát is.
A nem mellesleg jogi végzettséggel bíró Tamás Sándor a Büntetőtörvénykönyv 369. cikkére hivatkozva tett feljelentést a magából kikelő trágárkodó ellen. Eme cikk szerint bárminemű nyilvános gyűlöletkeltés, diszkriminációra való ösztönzés valamely csoporttal szemben annak nemzetisége, etnikuma, nyelve okán hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetendő.
A feljelentést az elkövető lakhelye (Horia község) szerint illetékes Babadag városi ügyészséghez továbbították, ám ott összekeverték a 368. paragrafust a 369. számúval, holott előbbi nyilvános uszításra, tettlegességre való biztatásra vonatkozik, utóbbi pedig – és erre alapult a feljelentés – gyűlöletkeltésre.
Aztán – többek között – az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyik 2015-ös ítéletére is hivatkoztak, amelyben az – a szólásszabadság jogára hivatkozva – Doğu Perinçek török politikus javára döntött.
Doğu Perinçek 2005 folyamán Svájcban, több nyilvános rendezvényen is azt állította, hogy az 1915-ös (és következő években történő), örményekkel szembeni, mintegy 1,5 millió áldozatot követelő öldöklések, deportálások nem minősülnek népirtásnak a törökök részéről, és az örmény narratívát „nemzetközi hazugságnak” titulálta. Emiatt később pénzbírságra ítélték, illetve egyéb, nem vagyoni jellegű kártérítésre kötelezték.
A török politikus az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikke (szólásszabadság) alapján panaszt nyújtott be az EJEB-hez, amely megállapította, hogy Perinçek szólásszabadsága sérült. Később a svájci legfelsőbb bíróság is erre a következtetésre jutott, és ítéletében kimondta, egy demokráciában nem szükséges minden olyan véleményt büntetőtörvénnyel elnyomni, amely eltér a társadalmilag elfogadott állásponttól, különösen amikor történelmi eseményekre vonatkozó vitáról van szó, amelyeket különböző nézőpontok szerint is lehet értelmezni.
Sőt, az érvek közé bevették az Alkotmánybíróság 2017/197. számú döntését is, amely kimondja, hogy
Legalábbis az ügyészség olvasatában. Mert a valóságban az inkriminált döntés a börtönmunkából származó jövedelem fogvatartottak és intézmény közötti elosztására vonatkozik.
Mindezeket egymás mellé rakva, és alátámasztva azzal, hogy nem történt nyilvános uszításra, tettlegességre való ösztökélés a részéről (ezt nem is állította senki!), a büntetőeljárás meg nem indítását javasolták a főügyésznek, aki azt elfogadta.
A G4Mediának sikerült kapcsolatba lépnie az ügyésszel, aki előbb egy nap haladékot kért emlékezete felfrissítésre, aztán azt firtatta, van-e hivatalos engedélyük a kérdezősködéshez, végül beismerte, hogy a hivatkozási alapként szolgáló alkotmánybírósági döntés sorszáma hibásan került be az iratokba. Azt, hogy akkor ténylegesen milyen döntésre is gondolhattak, nem tudta vagy nem akarta megmondani.
A kökösi emlékhely nyilvános meggyalázása (2010) is következmények nélkül maradt...
Fotó: Székely Hírmondó-archív
Lapunk Tamás Sándor véleményét kérte ki. A Kovászna megyei önkormányzat elnöke közölte, a fentebb taglalt melléfogásokra alapozva még az előírt határidőn belül megfellebbezte a babadagi ügyészség döntését. Elmondta továbbá,
ám az elvek emberének tartva magát, kötelességének érezte benyújtani.
... mint ahogy az úzvölgyi temetőgyalázás is
Fotó: Pinti Attila
Korábbi tapasztalatai azonban semmiféle derűlátásra nem jogosítják fel e tekintetben.
Őt magát is többször fenyegették meg halálosan a Facebookon, az elkövetőket is azonosítani tudták, az ügyészség mégsem indított büntetőeljárást ellenük,
mint ahogy az úzvölgyi katonatemető feldúlói ellen sem.
Vagy ott van az a kökösi botrány, amikor a Gábor Áron-emlékhelyet nyilvánosan lepisilte egy brassói férfi, miközben nagyszebeni társa székelést mímelt.
„Akkor a hatóságok azzal érveltek, hogy az illető ittas állapotban leledzett. Nagyon kétlem, hogy fordított esetben is elfogadnák ezt felmentő körülménynek, illetve hogy ezt a mércét alkalmaznák egy ilyen ügy megítélésekor” – fogalmazta meg aggályait a háromszéki RMDSZ elnöke.
Fogyatékkal élő felnőttek számára keresnek hivatásos személyi gondozókat Kovászna megyében. Az álláshirdetésre eddig mindössze egyetlen személy jelentkezett, pedig 15-20 gondozó alkalmazására is lehetőség lenne.
Autóbaleset miatt teljes útzárat rendeltek el a 11-es országút Kézdivásárhely és Ónfalva (Onești) közötti szakaszán, Bereck kijáratánál.
Egy súlyos eset árnyékolja be az amúgy a szokásoknál csendesebb és visszafogottabb Szent György Napok rendezvénysorozatát: két őrkői kamasz késsel kényszerített egy csoport gyereket arra, hogy pénzt adjanak nekik. A rendőrség elfogta a két kamaszt.
A Művészeti Népiskola és a Kovászna Megyei Művelődési Központ összevonásával egy tető alá kerül a közművelődés és a művészeti oktatás. A vezetők szerint a szervezeti struktúra átalakul, de a jól ismert rendezvények és programok megmaradnak.
Leleplezték Petőfi Sándor egész alakos szobrát a róla elnevezett sepsiszentgyörgyi parkban. Az eredeti terveket a lakossági visszajelzések és szakmai viták után módosították, hogy az eredmény egy hitelesebb, a közösség által is elfogadottabb alak legyen.
A 33. Szent György Napok zárónapján Sepsiszentgyörgyön négy olyan személyiségnek adták át a Pro Urbe-díjakat, akik közösségért végzett több évtizedes, önzetlen munkájukkal érdemelték ki azt.
A szervezők javában készülnek az idei Sepsi RUN-ra, amely június 12–13-án esedékes. A cél a sporteseményt olyan közösségi élménnyé tenni, amely révén egyben Sepsiszentgyörgyöt és környékét is jobban megismerhetjük.
Fegyelmezettséget követelő felvonulások, egyszerű, de tartalmas kirándulások, kivonulások a szabadba, muzsikaszó kíséretében, gyöngyvirágot szedve – ilyenek voltak a régmúlt idők majálisai Székelyföldön.
Élesedik a helyzet a városvezetés és a Hydrokov Rt. között a több utcát is érintő vízszennyeződés kapcsán. A szolgáltató szerint legutóbb már csak egy laborminta bizonyult fertőzöttnek, de május 5-ig nem ajánlja a vezetékes víz fogyasztását.
Az országos lista 38. helyén található Sepsiszentgyörgy a vízért számlázott jelenlegi árakkal – közölték a városi képviselő-testület csütörtöki ülésén, ezzel a kijelentéssel tompítva a kilátásba helyezett drágítások várható hatását.
szóljon hozzá!