Nyilvánosan „lebozgorozhatnak” bennünket?
Tamás Sándor eleve nem fűzött nagy reményeket a feljelentéshez
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
Úgy tűnik, Romániában mindenféle következmény nélkül lehet szidalmazni, becsmérelni bennünket. Legalábbis erre utal a (kézdivásárhelyi) magyarokat még májusban nyilvánosan „lebozgorozó” Tulcea megyei férfi ügyének „ejtése”.
Kocsis Károly
2025. október 15., 10:262025. október 15., 10:26
Amint azt megírtuk, május elején, két nappal az első elnökválasztási forduló után, amikor George Simion 41 százalékkal vezetett, Nicușor Dan pedig csak 21 százalékon állt, egy magát AUR-rajongónak kiadó, Tulcea megyei férfi TikTok-szelfijében nyilvánosan „bozgoroknak” nevezett bennünket, és kikergetett volna az országból.
korábban írtuk
Simion híve máris lebozgorozott bennünket
Egy, a TikTokon terjedő videó kapcsán tartott csütörtökön sajtótájékoztatót Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere. A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgoroz, szidalmaz, fenyeget, és „visszaküldene” bennünket Magyarországra.
Mivel szidalmait – számunkra mindmáig rejtélyes megfontolásból – elsősorban a kézdivásárhelyi magyaroknak címezte (később azt állította, hogy Piatra Neamțról Németország felé tartva tévedt a céhes városba, ahol magyarul szóltak hozzá a Penny szupermarketben), az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke feljelentést tett ellene a kézdivásárhelyi ügyészségen.
Pár nappal ezelőtt derült ki, hogy a botrány nem érte el a hatóságok ingerküszöbét. A nyomozószervek nemes egyszerűséggel „szarkasztikus” megnyilvánulásként értékelik a performanszot, és arra hivatkoznak, hogy az
Csakhogy az „eljárás” során elkövettek pár formai hibát is.
Mi közünk az örménynép-irtáshoz?
A nem mellesleg jogi végzettséggel bíró Tamás Sándor a Büntetőtörvénykönyv 369. cikkére hivatkozva tett feljelentést a magából kikelő trágárkodó ellen. Eme cikk szerint bárminemű nyilvános gyűlöletkeltés, diszkriminációra való ösztönzés valamely csoporttal szemben annak nemzetisége, etnikuma, nyelve okán hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetendő.
A feljelentést az elkövető lakhelye (Horia község) szerint illetékes Babadag városi ügyészséghez továbbították, ám ott összekeverték a 368. paragrafust a 369. számúval, holott előbbi nyilvános uszításra, tettlegességre való biztatásra vonatkozik, utóbbi pedig – és erre alapult a feljelentés – gyűlöletkeltésre.
Aztán – többek között – az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyik 2015-ös ítéletére is hivatkoztak, amelyben az – a szólásszabadság jogára hivatkozva – Doğu Perinçek török politikus javára döntött.
Doğu Perinçek 2005 folyamán Svájcban, több nyilvános rendezvényen is azt állította, hogy az 1915-ös (és következő években történő), örményekkel szembeni, mintegy 1,5 millió áldozatot követelő öldöklések, deportálások nem minősülnek népirtásnak a törökök részéről, és az örmény narratívát „nemzetközi hazugságnak” titulálta. Emiatt később pénzbírságra ítélték, illetve egyéb, nem vagyoni jellegű kártérítésre kötelezték.
A török politikus az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikke (szólásszabadság) alapján panaszt nyújtott be az EJEB-hez, amely megállapította, hogy Perinçek szólásszabadsága sérült. Később a svájci legfelsőbb bíróság is erre a következtetésre jutott, és ítéletében kimondta, egy demokráciában nem szükséges minden olyan véleményt büntetőtörvénnyel elnyomni, amely eltér a társadalmilag elfogadott állásponttól, különösen amikor történelmi eseményekre vonatkozó vitáról van szó, amelyeket különböző nézőpontok szerint is lehet értelmezni.
Sőt, az érvek közé bevették az Alkotmánybíróság 2017/197. számú döntését is, amely kimondja, hogy
Legalábbis az ügyészség olvasatában. Mert a valóságban az inkriminált döntés a börtönmunkából származó jövedelem fogvatartottak és intézmény közötti elosztására vonatkozik.
Mindezeket egymás mellé rakva, és alátámasztva azzal, hogy nem történt nyilvános uszításra, tettlegességre való ösztökélés a részéről (ezt nem is állította senki!), a büntetőeljárás meg nem indítását javasolták a főügyésznek, aki azt elfogadta.
Ittasan megengedett a szoborgyalázás?
A G4Mediának sikerült kapcsolatba lépnie az ügyésszel, aki előbb egy nap haladékot kért emlékezete felfrissítésre, aztán azt firtatta, van-e hivatalos engedélyük a kérdezősködéshez, végül beismerte, hogy a hivatkozási alapként szolgáló alkotmánybírósági döntés sorszáma hibásan került be az iratokba. Azt, hogy akkor ténylegesen milyen döntésre is gondolhattak, nem tudta vagy nem akarta megmondani.
A kökösi emlékhely nyilvános meggyalázása (2010) is következmények nélkül maradt...
Fotó: Székely Hírmondó-archív
Lapunk Tamás Sándor véleményét kérte ki. A Kovászna megyei önkormányzat elnöke közölte, a fentebb taglalt melléfogásokra alapozva még az előírt határidőn belül megfellebbezte a babadagi ügyészség döntését. Elmondta továbbá,
ám az elvek emberének tartva magát, kötelességének érezte benyújtani.
... mint ahogy az úzvölgyi temetőgyalázás is
Fotó: Pinti Attila
Korábbi tapasztalatai azonban semmiféle derűlátásra nem jogosítják fel e tekintetben.
Őt magát is többször fenyegették meg halálosan a Facebookon, az elkövetőket is azonosítani tudták, az ügyészség mégsem indított büntetőeljárást ellenük,
mint ahogy az úzvölgyi katonatemető feldúlói ellen sem.
Vagy ott van az a kökösi botrány, amikor a Gábor Áron-emlékhelyet nyilvánosan lepisilte egy brassói férfi, miközben nagyszebeni társa székelést mímelt.
„Akkor a hatóságok azzal érveltek, hogy az illető ittas állapotban leledzett. Nagyon kétlem, hogy fordított esetben is elfogadnák ezt felmentő körülménynek, illetve hogy ezt a mércét alkalmaznák egy ilyen ügy megítélésekor” – fogalmazta meg aggályait a háromszéki RMDSZ elnöke.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A betétdíjas rendszer nem feltétlenül a környezetvédelemről szól
A palackvisszaváltós rendszer révén begyűjtött hulladék az országban keletkező teljes hulladék alig hat százalékát képezi, ám a döntéshozók mégis úgy tekintenek rá – úgy tálalják –, mintha ezzel minden szemétgond megoldódott volna. Korántsem oldódott meg.
A betétdíjas rendszer nem feltétlenül a környezetvédelemről szól
Több mint 15 ezer szavazat érkezett a Best of Sepsi döntőseire
A Best of Sepsi 2025-ös kiadásának szavazási időszaka november 9-én zárult le. A győzteseket 2026 februárjában a díjkiosztó gálaesten ismerheti meg a közönség.
Több mint 15 ezer szavazat érkezett a Best of Sepsi döntőseire
Sepsiszentgyörgy a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai elismerésében részesült
November első hetén adták át a magyarországi Nemzeti Művelődési Intézet rangos szakmai elismeréseit Lakiteleken. Sepsiszentgyörgy a Közösségeket Támogató Önkormányzat díjat, ezzel együtt egy 400 ezer forint értékű támogatást is elnyert.
Sepsiszentgyörgy a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai elismerésében részesült
Koraszülöttek világnapja: apró hősök és szüleik találkozója Sepsiszentgyörgyön
Korán született gyerekeknek és szüleiknek szerveznek találkozót november 17-én, 12 órakor a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban. A koraszülöttek világnapján babaruhákat is lehet adományozni a kórháznak.
Koraszülöttek világnapja: apró hősök és szüleik találkozója Sepsiszentgyörgyön
Amiben egyetértés van: Erdővidék egyetlen kórházát érdemes és kell is támogatni
Ötmillió lej értékben újíthatja meg orvosi eszközállományát a baróti kórház a városi és a megyei önkormányzat, valamint a térségbeli települések támogatásával. A jelenleg zajló fejlesztések révén több tízezer erdővidéki ember jut minőségibb ellátáshoz.
Amiben egyetértés van: Erdővidék egyetlen kórházát érdemes és kell is támogatni
Szent György Ösztöndíj a legtehetségesebb végzős diákoknak
Sepsiszentgyörgy Önkormányzata idén is meghirdette a Szent György Ösztöndíjat, amelyet 2010 óta évente ítélnek oda a legtehetségesebb végzős diákoknak.
Szent György Ösztöndíj a legtehetségesebb végzős diákoknak
Korszerű szabadidőközpontot álmodtak a zabolai Csipkésbe
A mai igényeknek megfelelő szabadidős és ifjúsági központot építene Kovászna Megye Tanácsa Zabolán. A Csipkés tábor jelenlegi főépületének helyére megálmodott létesítményt 3,5 millió eurós uniós támogatással valósítanák meg.
Korszerű szabadidőközpontot álmodtak a zabolai Csipkésbe
Nem fél a kihívásoktól, bízik a társulatban a Tamási Áron Színház új igazgatója
Őrizze meg a Tamási Áron Színház művész-színház jellegét, de nyisson eddig el nem ért célcsoportok felé – ezek az intézményfenntartó önkormányzat elvárásai az új igazgatóval, Albu Istvánnal szemben, aki a maga során bátran néz a kihívások elé.
Nem fél a kihívásoktól, bízik a társulatban a Tamási Áron Színház új igazgatója
Halálos fenyegetést kapott két gidófalvi, nem maradt el a következmény
Két gidófalvi lakos – egy nő és egy férfi – a rendőrséghez fordult, miután halálos fenyegetéseket kaptak egy üzenetküldő alkalmazáson keresztül. A rendőrség gyorsan intézkedett: az elkövetők ellen ideiglenes távoltartási végzést adtak ki.
Halálos fenyegetést kapott két gidófalvi, nem maradt el a következmény
„Buta”, „analfabéta”, „CES-es”: háborog egy baróti anyuka, aki szerint megalázó jelzőkkel illették fiát az iskolában
Konfliktus alakult ki az egyik baróti iskolában egy negyedikes fiú új tanítónője és édesanyja között. Az anya szerint az addig jól teljesítő gyermeket az új pedagógus megalázó jelzőkkel illette. A szülő a fiút átvitte az erdőfülei iskolába.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!