
Tamás Sándor eleve nem fűzött nagy reményeket a feljelentéshez
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
Úgy tűnik, Romániában mindenféle következmény nélkül lehet szidalmazni, becsmérelni bennünket. Legalábbis erre utal a (kézdivásárhelyi) magyarokat még májusban nyilvánosan „lebozgorozó” Tulcea megyei férfi ügyének „ejtése”.
2025. október 15., 10:262025. október 15., 10:26
Amint azt megírtuk, május elején, két nappal az első elnökválasztási forduló után, amikor George Simion 41 százalékkal vezetett, Nicușor Dan pedig csak 21 százalékon állt, egy magát AUR-rajongónak kiadó, Tulcea megyei férfi TikTok-szelfijében nyilvánosan „bozgoroknak” nevezett bennünket, és kikergetett volna az országból.

Egy, a TikTokon terjedő videó kapcsán tartott csütörtökön sajtótájékoztatót Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere. A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgoroz, szidalmaz, fenyeget, és „visszaküldene” bennünket Magyarországra.
Mivel szidalmait – számunkra mindmáig rejtélyes megfontolásból – elsősorban a kézdivásárhelyi magyaroknak címezte (később azt állította, hogy Piatra Neamțról Németország felé tartva tévedt a céhes városba, ahol magyarul szóltak hozzá a Penny szupermarketben), az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke feljelentést tett ellene a kézdivásárhelyi ügyészségen.
Pár nappal ezelőtt derült ki, hogy a botrány nem érte el a hatóságok ingerküszöbét. A nyomozószervek nemes egyszerűséggel „szarkasztikus” megnyilvánulásként értékelik a performanszot, és arra hivatkoznak, hogy az
Csakhogy az „eljárás” során elkövettek pár formai hibát is.
A nem mellesleg jogi végzettséggel bíró Tamás Sándor a Büntetőtörvénykönyv 369. cikkére hivatkozva tett feljelentést a magából kikelő trágárkodó ellen. Eme cikk szerint bárminemű nyilvános gyűlöletkeltés, diszkriminációra való ösztönzés valamely csoporttal szemben annak nemzetisége, etnikuma, nyelve okán hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetendő.
A feljelentést az elkövető lakhelye (Horia község) szerint illetékes Babadag városi ügyészséghez továbbították, ám ott összekeverték a 368. paragrafust a 369. számúval, holott előbbi nyilvános uszításra, tettlegességre való biztatásra vonatkozik, utóbbi pedig – és erre alapult a feljelentés – gyűlöletkeltésre.
Aztán – többek között – az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyik 2015-ös ítéletére is hivatkoztak, amelyben az – a szólásszabadság jogára hivatkozva – Doğu Perinçek török politikus javára döntött.
Doğu Perinçek 2005 folyamán Svájcban, több nyilvános rendezvényen is azt állította, hogy az 1915-ös (és következő években történő), örményekkel szembeni, mintegy 1,5 millió áldozatot követelő öldöklések, deportálások nem minősülnek népirtásnak a törökök részéről, és az örmény narratívát „nemzetközi hazugságnak” titulálta. Emiatt később pénzbírságra ítélték, illetve egyéb, nem vagyoni jellegű kártérítésre kötelezték.
A török politikus az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikke (szólásszabadság) alapján panaszt nyújtott be az EJEB-hez, amely megállapította, hogy Perinçek szólásszabadsága sérült. Később a svájci legfelsőbb bíróság is erre a következtetésre jutott, és ítéletében kimondta, egy demokráciában nem szükséges minden olyan véleményt büntetőtörvénnyel elnyomni, amely eltér a társadalmilag elfogadott állásponttól, különösen amikor történelmi eseményekre vonatkozó vitáról van szó, amelyeket különböző nézőpontok szerint is lehet értelmezni.
Sőt, az érvek közé bevették az Alkotmánybíróság 2017/197. számú döntését is, amely kimondja, hogy
Legalábbis az ügyészség olvasatában. Mert a valóságban az inkriminált döntés a börtönmunkából származó jövedelem fogvatartottak és intézmény közötti elosztására vonatkozik.
Mindezeket egymás mellé rakva, és alátámasztva azzal, hogy nem történt nyilvános uszításra, tettlegességre való ösztökélés a részéről (ezt nem is állította senki!), a büntetőeljárás meg nem indítását javasolták a főügyésznek, aki azt elfogadta.
A G4Mediának sikerült kapcsolatba lépnie az ügyésszel, aki előbb egy nap haladékot kért emlékezete felfrissítésre, aztán azt firtatta, van-e hivatalos engedélyük a kérdezősködéshez, végül beismerte, hogy a hivatkozási alapként szolgáló alkotmánybírósági döntés sorszáma hibásan került be az iratokba. Azt, hogy akkor ténylegesen milyen döntésre is gondolhattak, nem tudta vagy nem akarta megmondani.
A kökösi emlékhely nyilvános meggyalázása (2010) is következmények nélkül maradt...
Fotó: Székely Hírmondó-archív
Lapunk Tamás Sándor véleményét kérte ki. A Kovászna megyei önkormányzat elnöke közölte, a fentebb taglalt melléfogásokra alapozva még az előírt határidőn belül megfellebbezte a babadagi ügyészség döntését. Elmondta továbbá,
ám az elvek emberének tartva magát, kötelességének érezte benyújtani.
... mint ahogy az úzvölgyi temetőgyalázás is
Fotó: Pinti Attila
Korábbi tapasztalatai azonban semmiféle derűlátásra nem jogosítják fel e tekintetben.
Őt magát is többször fenyegették meg halálosan a Facebookon, az elkövetőket is azonosítani tudták, az ügyészség mégsem indított büntetőeljárást ellenük,
mint ahogy az úzvölgyi katonatemető feldúlói ellen sem.
Vagy ott van az a kökösi botrány, amikor a Gábor Áron-emlékhelyet nyilvánosan lepisilte egy brassói férfi, miközben nagyszebeni társa székelést mímelt.
„Akkor a hatóságok azzal érveltek, hogy az illető ittas állapotban leledzett. Nagyon kétlem, hogy fordított esetben is elfogadnák ezt felmentő körülménynek, illetve hogy ezt a mércét alkalmaznák egy ilyen ügy megítélésekor” – fogalmazta meg aggályait a háromszéki RMDSZ elnöke.
Összesen hét házkutatást tartottak egy prostitúciós ügyben vasárnap Kovászna, Prahova és Dâmbovița megyékben, két személyt pedig őrizetbe is vettek Sepsiszentgyörgyön – közölte a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
A turul lehetséges madártani megfelelőjét vizsgálta előadásában dr. Sramkó Gábor kutató. Az előadó a kerecsensólyom és az altáji sólyom kapcsán ismertette, milyen történeti és genetikai érvek szólnak a feltételezések mellett.
Befejeződött az oltszemi Mikó-kastély felújítása, a műemlék épületben a tervek szerint a Székelyföldi Lovas Múzeum kap helyet. A restaurálás során az eredeti falképeket, valamint a falburkolat és a bútorzat egy részét is sikerült megmenteni.
Jogi oltalmat kapott a Csernátoni Burrogtató elnevezés: a romániai Szabadalmi és Védjegyhivatal 2026 júliusában ismerte el védjegyként a régi traktorok és mezőgazdasági gépek szemléjének nevét, melyet mostantól csak a szervezők használhatnak.
A júliusi esőzések hatását az elmúlt napok hősége nem tudta lenullázni, az éjszakai 13-14 Celsius-fokos hűvösség pedig kimondottan jót tett a pityókaföldeknek – értékelte Kozma Béla, a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
Egy kisebb juhnyájra való birka esett a medve áldozatául 2026 első félévében, de olyan ritka állatok is elpusztultak medvetámadás következtében, mint a strucc vagy az alpaka – tűnik ki a Mezőgazdasági Igazgatóság első félévi összesítéséből.
Jelezték az Állomás negyed lakói, hogy az állomási tó körüli szabadidős övezet mellett több régóta húzódó problémát is meg kellene oldani Sepsiszentgyörgyön. A lakossági fórumon szóba került a parkolóhiány és a játszóterek állapota is.
Több mint 130 tő kannabiszt találtak a rendőrök egy dálnoki erdőben, ahol egy 51 éves férfi a gyanú szerint értékesítésre termesztette a növényeket.
A rendőrök 611 járművezetőt teszteltek, 385 bírságot szabtak ki, és 51 jogosítványt vontak be egy ötnapos közlekedésrendészeti akció során Kovászna megyében. Tizennégy sofőr kábítószer hatása alatt, nyolc pedig ittas állapotban ült volánhoz.
Az államelnöknek, a kormánynak, a parlamentnek és a környezetvédelmi minisztériumnak címzett petíciót kezdeményezett a Kovászna megyei Agrosic Közösségi Társulás annak érdekében, hogy a vidék lakóit megvédjék a túlszaporodott medveállománytól.
szóljon hozzá!