Tamás Sándor eleve nem fűzött nagy reményeket a feljelentéshez
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
Úgy tűnik, Romániában mindenféle következmény nélkül lehet szidalmazni, becsmérelni bennünket. Legalábbis erre utal a (kézdivásárhelyi) magyarokat még májusban nyilvánosan „lebozgorozó” Tulcea megyei férfi ügyének „ejtése”.
2025. október 15., 10:262025. október 15., 10:26
Amint azt megírtuk, május elején, két nappal az első elnökválasztási forduló után, amikor George Simion 41 százalékkal vezetett, Nicușor Dan pedig csak 21 százalékon állt, egy magát AUR-rajongónak kiadó, Tulcea megyei férfi TikTok-szelfijében nyilvánosan „bozgoroknak” nevezett bennünket, és kikergetett volna az országból.
Egy, a TikTokon terjedő videó kapcsán tartott csütörtökön sajtótájékoztatót Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere. A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgoroz, szidalmaz, fenyeget, és „visszaküldene” bennünket Magyarországra.
Mivel szidalmait – számunkra mindmáig rejtélyes megfontolásból – elsősorban a kézdivásárhelyi magyaroknak címezte (később azt állította, hogy Piatra Neamțról Németország felé tartva tévedt a céhes városba, ahol magyarul szóltak hozzá a Penny szupermarketben), az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke feljelentést tett ellene a kézdivásárhelyi ügyészségen.
Pár nappal ezelőtt derült ki, hogy a botrány nem érte el a hatóságok ingerküszöbét. A nyomozószervek nemes egyszerűséggel „szarkasztikus” megnyilvánulásként értékelik a performanszot, és arra hivatkoznak, hogy az
Csakhogy az „eljárás” során elkövettek pár formai hibát is.
A nem mellesleg jogi végzettséggel bíró Tamás Sándor a Büntetőtörvénykönyv 369. cikkére hivatkozva tett feljelentést a magából kikelő trágárkodó ellen. Eme cikk szerint bárminemű nyilvános gyűlöletkeltés, diszkriminációra való ösztönzés valamely csoporttal szemben annak nemzetisége, etnikuma, nyelve okán hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetendő.
A feljelentést az elkövető lakhelye (Horia község) szerint illetékes Babadag városi ügyészséghez továbbították, ám ott összekeverték a 368. paragrafust a 369. számúval, holott előbbi nyilvános uszításra, tettlegességre való biztatásra vonatkozik, utóbbi pedig – és erre alapult a feljelentés – gyűlöletkeltésre.
Aztán – többek között – az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyik 2015-ös ítéletére is hivatkoztak, amelyben az – a szólásszabadság jogára hivatkozva – Doğu Perinçek török politikus javára döntött.
Doğu Perinçek 2005 folyamán Svájcban, több nyilvános rendezvényen is azt állította, hogy az 1915-ös (és következő években történő), örményekkel szembeni, mintegy 1,5 millió áldozatot követelő öldöklések, deportálások nem minősülnek népirtásnak a törökök részéről, és az örmény narratívát „nemzetközi hazugságnak” titulálta. Emiatt később pénzbírságra ítélték, illetve egyéb, nem vagyoni jellegű kártérítésre kötelezték.
A török politikus az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikke (szólásszabadság) alapján panaszt nyújtott be az EJEB-hez, amely megállapította, hogy Perinçek szólásszabadsága sérült. Később a svájci legfelsőbb bíróság is erre a következtetésre jutott, és ítéletében kimondta, egy demokráciában nem szükséges minden olyan véleményt büntetőtörvénnyel elnyomni, amely eltér a társadalmilag elfogadott állásponttól, különösen amikor történelmi eseményekre vonatkozó vitáról van szó, amelyeket különböző nézőpontok szerint is lehet értelmezni.
Sőt, az érvek közé bevették az Alkotmánybíróság 2017/197. számú döntését is, amely kimondja, hogy
Legalábbis az ügyészség olvasatában. Mert a valóságban az inkriminált döntés a börtönmunkából származó jövedelem fogvatartottak és intézmény közötti elosztására vonatkozik.
Mindezeket egymás mellé rakva, és alátámasztva azzal, hogy nem történt nyilvános uszításra, tettlegességre való ösztökélés a részéről (ezt nem is állította senki!), a büntetőeljárás meg nem indítását javasolták a főügyésznek, aki azt elfogadta.
A G4Mediának sikerült kapcsolatba lépnie az ügyésszel, aki előbb egy nap haladékot kért emlékezete felfrissítésre, aztán azt firtatta, van-e hivatalos engedélyük a kérdezősködéshez, végül beismerte, hogy a hivatkozási alapként szolgáló alkotmánybírósági döntés sorszáma hibásan került be az iratokba. Azt, hogy akkor ténylegesen milyen döntésre is gondolhattak, nem tudta vagy nem akarta megmondani.
A kökösi emlékhely nyilvános meggyalázása (2010) is következmények nélkül maradt...
Fotó: Székely Hírmondó-archív
Lapunk Tamás Sándor véleményét kérte ki. A Kovászna megyei önkormányzat elnöke közölte, a fentebb taglalt melléfogásokra alapozva még az előírt határidőn belül megfellebbezte a babadagi ügyészség döntését. Elmondta továbbá,
ám az elvek emberének tartva magát, kötelességének érezte benyújtani.
... mint ahogy az úzvölgyi temetőgyalázás is
Fotó: Pinti Attila
Korábbi tapasztalatai azonban semmiféle derűlátásra nem jogosítják fel e tekintetben.
Őt magát is többször fenyegették meg halálosan a Facebookon, az elkövetőket is azonosítani tudták, az ügyészség mégsem indított büntetőeljárást ellenük,
mint ahogy az úzvölgyi katonatemető feldúlói ellen sem.
Vagy ott van az a kökösi botrány, amikor a Gábor Áron-emlékhelyet nyilvánosan lepisilte egy brassói férfi, miközben nagyszebeni társa székelést mímelt.
„Akkor a hatóságok azzal érveltek, hogy az illető ittas állapotban leledzett. Nagyon kétlem, hogy fordított esetben is elfogadnák ezt felmentő körülménynek, illetve hogy ezt a mércét alkalmaznák egy ilyen ügy megítélésekor” – fogalmazta meg aggályait a háromszéki RMDSZ elnöke.
Sepsiszentgyörgy több kereszteződésében már működnek az új jelzőlámpák, de egyelőre a régi, hagyományos program szerint. Az intelligens forgalomirányítási rendszert valószínűleg október végén, az iskolások vakációja alatt kezdik el tesztelni.
A harmónia anatómiája címmel nyílik kiállítás Miklóssy Mária sepsiszentgyörgyi festőművész munkáiból október 18-án – a Magyar Festészet Napján – 18 órától a Vigadó Művelődési Központ dísztermében.
Az elmúlt hónapok ellenőrzéseinek eredményeit osztotta meg a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség, amelynek élén új vezető, Farkas István Levente áll.
Erdővidéken méltó módon emlékeznek a 20 éve elhunyt Dénes István geológus-barlangkutatóra. Pénteken konferenciát tartanak, szombaton pedig gyalogtúrára hívják az ahhoz kedvet és magukban kellő állóképességet érző természetkedvelőket.
Két embert megkéselt, többeket pedig halálosan megfenyegetett két agresszor szombaton Gelencén. A gyanúsítottak drog és alkohol hatása alatt követhették el erőszakos tetteiket.
Albu István nyerte meg a Tamási Áron Színház igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgát, közölte a sepsiszentgyörgyi önkormányzat.
Több mint négyezer jelölés feldolgozását követően megszületett a Best of Sepsi döntős listája. A hétköznapi hősök között vannak visszatérő jelöltek, valamint olyanok is, akiket ismerőseik ajánlásai emeltek a figyelem középpontjába.
Az elmúlt hetekben többen a közösségi médiában osztották meg elégedetlenségüket a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályán tapasztalt ellátással kapcsolatban. A kórház főigazgatója a Székelyhonnak reagált a panaszokra.
A mesemondók missziója kihívásokkal teli, de szükség van rá, talán most leginkább – vallja Bedőházi Beáta. A szakemberrel a közelgő Erdélyi Népmesemondó Találkozó apropóján beszélgettünk az élőszavas mesemondás erejéről.
Tanárt és tanítványt díjaztak az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében Baróton. Incze Mózes Munkácsy-díjas festőművészt a város díszpolgárává avatták, egykori tanárát, Rácz Magdát pedig Erdővidék Kultúrájáért Díjjal ismerték el.
szóljon hozzá!