Idén sem marad el a bárányvásár Székelyudvarhelyen: március 29-én és 30-án tartják meg a városi barompiacon – értesít a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Régi hagyomány Gyergyószéken a húsvéti határkerülés, amely a kommunizmus időszakáig élt, majd 1990 után ismét rendszeresen megszervezik. Járványidőben, majd tavaly a felázott földek miatt erre nem kerülhetett, de idén újra elindulnak a lovasok.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány harmadik alkalommal szervezi meg az Ég és Föld elnevezésű nagycsütörtöki koncertsorozatát, amellyel a húsvétra való hangolódásban segítenek.
Tavalyhoz képest idén 10–15 százalékkal többe fog kerülni a húsvéti bárány kilója – állítják a gazdák. Az áremelkedést elsősorban a takarmányok drágulásával indokolják, amelyek hatására az állatok felnevelése is egyre nagyobb beruházást igényel.
A húsvéti ünnepkör és egyben a fehér hét záró napja fehérvasárnap. Neve onnan származik, hogy a korai kereszténységben a keresztelésre előkészülő felnőttek, illetve az első gyónás és áldozás előtt álló ifjak ekkor vetették le fehér ruhájukat.
Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején!
Húsvét megtörhetetlen bizonyosság Isten ügyének győzelmében minden körülmény között! Húsvét megtartó örömüzenet, mert megerősíti reményünket abban, hogy bármilyen nehéz is Isten igazságának az útja, a látszat ellenére végül mégis ő győzedelmeskedik!
Kinek mondanak engem az emberek? – teszi fel a kérdést Jézus az apostoloknak.
A húsvét a feltámadás és az új élet kezdetének ünnepe. Mily nagy öröm számunkra, hogy ismét megérhettünk egy újabb tavaszt. Saját szemünkkel láthatjuk, hogyan éled újra a természet. Sokan gondolják úgy, hogy a húsvét olyan, mint a tavasz.
„Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt.” (Lk 24,5-6)
Példamutatásból ismét jelesre vizsgáztak a csíkszeredaiak a húsvétvasárnap reggel, a hagyományosan megtartott szabadtéri ételszentelésen. A hívek ezúttal is több ezren, rendezetten sorakoztak fel a Szabadság téren és környékén.

Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják az erdélyi magyar választópolgárok.
Húsvétvasárnaphoz még manapság is sokszínű hagyományok kapcsolódnak, mint például az ételszentelés vagy a határjárás. Néhány szokás azonban kiment divatból vagy jó úton halad a teljes feledésbe merülés felé – alább ezekről is lesz szó.
Háromszék két régiójában eltérő húsvéti szokások maradtak életben: Orbaiszéken a szánozás, Felsőháromszéken a határkerüléssel ünneplik a feltámadást, illetve kérnek áldást a határra.
Nem marad el a hagyományos húsvéti határkerülés Székelyudvarhelyen, amelynek kezdetét vasárnap reggel hat órára hirdette meg a Szent Miklós Plébánia.
A húsvétot és a virágvasárnapot ünneplőknek is üzent a miniszterelnök szombati Facebook-bejegyzésében.
Egészséget és jólétet kívánt szombaton Klaus Iohannis államfő a húsvétot ünneplőknek.
Csíksomlyón, a magyar nyelvterület keleti katolikus fellegvárában különös figyelmet kap a húsvét hagyományos megünneplése, illetve a népszokások megtartása.
Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti.