Sötétségből világosság ragyogjon fel

Ki kell lépnünk a világosságra, fel kell ébrednünk, és cselekvő hittel kell mindennapjainkat élnünk! Képünk illusztráció •  Fotó: Haáz Vince

Ki kell lépnünk a világosságra, fel kell ébrednünk, és cselekvő hittel kell mindennapjainkat élnünk! Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

Isten ugyanis, aki ezt mondta: „Sötétségből világosság ragyogjon fel”, ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán. (2Kor 4,6)

2024. március 31., 18:262024. március 31., 18:26

Mennyire fontos évről évre átadni magunkat a húsvét nagyheti eseményeknek és újra átélni mozzanatról mozzanatra ezt az egyedülálló, világot átformáló drámát, amely olyan sok regiszterben képes megérinteni a lelkünket és hitünket! Mennyire nagy kincs, hogy egyházunk megőrizte a passió nagypénteki eléneklésének hagyományát – és egyre több gyülekezetünkben térnek vissza ehhez –, amely által gyermek és idős átélheti Jézus életének utolsó napjait!

Mert csak akkor tudjuk igazán átélni a húsvéti feltámadás örömüzenetét, ha nagypénteken együtt szenvedünk a kereszten utolsót sóhajtó Jézussal, és vele együtt éljük át az elhagyatottság, az eget ostromló igazságtalanság és emberi gonoszság tobzódását,

ha a Jézussal átélt elviselhetetlenségig fokozódó fájdalom fellázad bennünk is, és kimondatja, amit Szilágyi Domokos kimondott a Lázadás című versében: „hát mutasd meg, hogy nem igaz, / azértsem igaz, sose volt, / hogy az élet megdöglik, és / nem igaz, hogy halott a holt.”.

A húsvéti feltámadást elhozó isteni terv egyik fontos eszköze éppen ez az örök emberi lázadás az igazságtalanság, a megsemmisítő sötétség erői ellen, amely nemcsak kimondatja, hogy „nem igaz!”, de a maga eszközeivel szembeszáll velük és az elmúlással, és kétezer év történelemformáló utóélete,

Jézus ma is ható tanítása bizonyítja, hogy Isten is az emberrel lázad: „nem igaz, hogy halott a holt”!

Miként nem igaz, hogy a sötétség véglegesen győzedelmeskedik a világosság felett mindazok ellenére, hogy vannak végtelennek tűnő sötét éjszakák és napfogyatkozások, vagy a napot eltakaró sötét, viharos felhők.

Virágvasárnaptól húsvét hajnaláig Jézus kínszenvedésének történetében mintha a sötétség és a világosság végső kozmikus csatája játszódna le, amelyben egyszer s mindenkorra eldől e küzdelem végkimenetele.

A virágvasárnapi bevonulás fényes, hozsannázó hangulatában is ott van már a jézusi evangélium világosságának és a tömeg félreértésének sötét, tragédiát sejtető kontrasztja. És ott van a nagycsütörtöki belső vívódás ólomfelhős sötétségének és az Isten akaratába belenyugvó hit világosságának a küzdelme.

Nagypéntek a teljes sötétség napja. Tragédiájával és fájdalmával a sötétség és halál látszólagos győzelme az életet jelentő világosság felett, amely az egész Földet beborító kozmikus méreteket ölt:

„Tizenkét órától egészen három óráig sötétség lett az egész földön” (Lk 23,44).

Képzeljük el ezt a mindent beborító, súlyos sötétséget, ami elárasztja a Földet! Mintha a láthatatlan isteni kéz teljes napfogyatkozást idézne elő, minden fényforrást kioltana… De a földi tájakra boruló sötétségnél még sötétebb az a lelkekre nehezedő sötétség, amely emberi számítás szerint Jézus halálával az ő evangéliumának a halálát is előrevetítette…

Húsvét hajnalán felderül az ég, a világosság és sötétség küzdelme végérvényesen eldől: a sötétség felett győzedelmeskedik a fény, a halál felett az élet, a látszólagos vég felett az újrakezdés lehetősége és reménye.

Húsvét ünnepén teljes fényében mutatkozik meg az az isteni rend, amelyben ideig-óráig csatát nyernek ugyan a sötétség megsemmisítő erői, de a végső győzelmet Isten az életet jelentő világosságnak és az akarata szerinti magasztos dolgoknak tartja fenn.

Mi unitáriusok hiszünk a feltámadásban! Hiszünk a megsemmisítés szándékával keresztre feszített jézusi evangélium feltámadásában és annak világmegváltó küldetésében!

Hisszük, hogy a megkínozható, keresztre feszíthető, esendő emberi létünk igazi lényege a bennünk lakozó halhatatlan lélek,

amelyet a jó Isten azért lehelt belénk a teremtés hajnalán, hogy bennünk is „a sötétségből világosság ragyogjon fel”. Annak a hitében is igyekszünk megerősödni évről évre, hogy ez a bennünk felragyogó világosság annak szolgálatában kell kiteljesedjen, ami szép, jó és igaz, ami örök, ami nem mulandó, amit nem lehet elhallgattatni, rácsok mögé vagy korhadó deszkák közé zárni!

Ez a megváltó hit azonban gyakran gyengül el bennünk. Hétköznapjaink megpróbáltatásai, csalódásaink, veszteségeink vagy éppen emberi gyengeségeink, önzésünk sötét leplet borítanak ránk. És sajnos gyakran engedjük eluralkodni magunkon az árnyakat. Időnként erőnk fogytán, és ahelyett, hogy a fényre küzdenénk magunkat, hosszászoktatjuk szemünket a sötétséghez…

A sötétség pedig ma is kereszteket ácsol:

az imádságról való megfeledkezés és az Istentől való elfordulás keresztjét, a hitetlenség keresztjét, az egymást és a világot is kifosztani akaró önzés keresztjét, a minden áron győzni akaró hatalomvágy keresztjét, a puszta létünket újfent veszélyeztető háborúk és atomháború keresztjét, az alázat hiányának keresztjét, a szeretet hiányának keresztjét, az állandó nyugtalanság és békétlenség keresztjét, az állandó nyugtalanságba és békétlenségbe belebetegedett testünk keresztjét… és a végtelenségig sorolhatnánk azokat a kereszteket, amelyeket az Isten világosságától való elfordulásunk sötétsége ácsol egymás és önmagunk számára.

Jézus tanításaiban gyakran beszél arról, hogy nem szabad hozzászoktatunk szemünk a sötétséghez, mert világosságra teremtettünk, és fényünket nem szabad véka alá rejtenünk.

Ki kell lépnünk a világosságra, fel kell ébrednünk, és cselekvő hittel kell mindennapjainkat élnünk! Mindez úgy történhet meg, ha nem tévesztjük szem elől a fényforrást: Istent. Jézus tanítása, egész léte, megváltói műve által azt a sötét leplet igyekezett felszaggatni, ami szemünk elől eltakarja Isten ismeretét, „hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán.”

A húsvéti feltámadás örömüzenete bennünk kell valósággá váljon! A jó Isten gondoskodó szeretete támogat és segít, „ő gyújtott világosságot szívünkben”, de nekünk is el kell mozdulnunk a fény felé.

Nekünk kell évről évre kivergődnünk a sötétségből, nekünk kell az idén is újjászületnünk, feltámadnunk, és élni, megélni, hirdetni mindazt, amit Jézus tanításaiban ránk hagyományozott.

Mert mi vagyunk a világ világossága, és nem rejthető el a „hegyen épült város”. Általunk és bennünk él tovább a Jézusi örömüzenet, ha kitartó imádsággal méltókká vállunk e küldetésre!
S ha olykor el is alszanak a világ fényei, apró lámpásokként, vagy csak szentjánosbogarakként vigyük tovább, és töltsük be világossággal az életet!
Kívánok áldott, locsoló gyermekek nevetésétől derűs húsvéti ünnepet! Ámen.

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 04., csütörtök

Árvízvédelmi készültség a Küküllőkön

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.

Árvízvédelmi készültség a Küküllőkön
Árvízvédelmi készültség a Küküllőkön
2026. június 04., csütörtök

Árvízvédelmi készültség a Küküllőkön

Hirdetés
2026. június 04., csütörtök

Magyar Péter: mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát

Mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát, magyarul gondolkodik, álmodik és aki szeret magyarnak lenni, éljen bárhol a nagyvilágban – jelentette ki Magyar Péter a Nemzeti összetartozás napján, csütörtökön Budapesten, a Kossuth téren.

Magyar Péter: mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát
2026. június 04., csütörtök

Hazafelé ma még elverhet az eső

Csütörtökön délelőtt 10 és éjjel 11 óra között elsőfokú, sárga jelzésű meteorológiai riasztás van érvényben légköri instabilitás és jelentős mennyiségű záporok miatt – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Hazafelé ma még elverhet az eső
Hazafelé ma még elverhet az eső
2026. június 04., csütörtök

Hazafelé ma még elverhet az eső

2026. június 04., csütörtök

Egy pataknál hagyták magára társai a teljesen kimerült ukrán menekültet, helikopterrel kellett lehozni a hegyről

A hegyimentők és a határrendészek kimentettek két eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon; egyikük válságos állapotban van.

Egy pataknál hagyták magára társai a teljesen kimerült ukrán menekültet, helikopterrel kellett lehozni a hegyről
Hirdetés
2026. június 04., csütörtök

Jelezték a lakók a szennyvízproblémát, az illetékesek megvizsgálják, hogy mi lehet az oka

„Bűzlő” problémáról tettek panaszt a Szemerja negyed lakói a sepsiszentgyörgyi RMDSZ legutóbbi lakossági konzultációján, amely a városjáró program része. Az illetékesek rövid időn belül helyszíneltek és döntöttek.

Jelezték a lakók a szennyvízproblémát, az illetékesek megvizsgálják, hogy mi lehet az oka
2026. június 04., csütörtök

A gyermeknap után újabb szabadnapnak örülhetnek a diákok

Országszerte szünetelni fog a tanítás pénteken a pedagógusok napja alkalmából.

A gyermeknap után újabb szabadnapnak örülhetnek a diákok
2026. június 04., csütörtök

Őrizetbe vették a kiskorúak szexuális bántalmazásával gyanúsított népdalénekest

A két lakásán végzett házkutatás után őrizetbe vették szerda este az ügyészek Cristian Pomohaci népdalénekest.

Őrizetbe vették a kiskorúak szexuális bántalmazásával gyanúsított népdalénekest
Hirdetés
2026. június 04., csütörtök

Aki ma kapál, annak üszkös lesz a törökbúzája

A pünkösdi időszakot lezáró úrnapja, az oltáriszentség ünnepe a húsvétot követő hatvanadik, illetve a pünkösdvasárnap utáni tizedik napra esik. Régen szigorú munkaszüneti tilalom kötődött hozzá, például a kapálástól még a reformátusok is ódzkodtak.

Aki ma kapál, annak üszkös lesz a törökbúzája
2026. június 04., csütörtök

Víz nélkül marad a gyergyószentmiklósi Bucsin-negyed csütörtök délelőtt

Szünetelni fog a vízszolgáltatás csütörtökön Gyergyószentmiklóson, a Bucsin-negyedben a vízhálózaton végzett javítások miatt.

Víz nélkül marad a gyergyószentmiklósi Bucsin-negyed csütörtök délelőtt
2026. június 03., szerda

Ügyvivő munkaügyi miniszter: a közalkalmazotti bértörvény tervezete nem béremelésekről, hanem méltányosságról szól

Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint nem lehet mindenki elégedett az új közalkalmazotti bértörvény tervezetével, mert a jogszabályjavaslat „nem béremelésekről, hanem méltányosságról szól”.

Ügyvivő munkaügyi miniszter: a közalkalmazotti bértörvény tervezete nem béremelésekről, hanem méltányosságról szól
Hirdetés