Fotó: Haáz Vince
Tavalyhoz képest idén 10-15 százalékkal többe fog kerülni a húsvéti bárány kilója – állítják a gazdák. Az áremelkedést elsősorban a takarmányok drágulásával indokolják, amelyek hatására az állatok felnevelése is egyre nagyobb beruházást igényel. A bárányok túlnyomó többsége külföldön talál gazdára, így a vásárlók kisebb kínálatból válogathatnak a piacokon és a boltokban.
2024. március 25., 08:012024. március 25., 08:01
Az elmúlt időszakban a juhtenyésztők szervezkedni kezdtek azzal a céllal, hogy egy minimum árat szabjanak meg az eladásra kínált bárányhúsnak. A közösségi médiában
Állításukat a Botoșani megyei Popăuți juhtenyésztési kutatóállomás szakemberei is alátámasztják, akik kiszámolták, hogy mennyibe kerül egy bárány három hónapig tartó gondozása, amíg eléri az ideális eladási súlyt. Figyelembe vették a tej és a takarmányok árát, illetve az egyéb kiadásokat is, és arra jutottak, hogy
Ha ehhez hozzáadjuk az áfát is, akkor a tenyésztők által igényelt 24 lejes árat kapjuk. A kutatóállomás szerint az ennél magasabb ár spekulációt, az alacsonyabb pedig veszteséget jelent a gazdák számára.
Fotó: Pinti Attila
Az üzletekben jelenleg a fenti összeg dupláját, mintegy 50–55 lejt kérnek egy kilogramm húsvéti eledelért, ezért sokan inkább csak egy fél vagy negyed bárányt vásárolnak, vagy elosztják rokonaikkal, ismerőseikkel az állatot. A statisztikák szerint egyébként
A kedvező időjárásnak köszönhetően a báránynevelési időszak idén korábban kezdődött, azonban a katolikus húsvét korai időpontja miatt kevesebb állat érte el a vágósúlyt, hiszen
Ezzel szemben az ortodox húsvét öt héttel későbbre, május 5-re esik, így addigra várhatóan nagyobb jószágok kerülhetnek a vásárlók kosarába.
Hencs András, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság állatorvosa érdeklődésünkre elmondta, az ellenőrzések során azt tapasztalják, hogy
Véleménye szerint ez a mezőgazdasági támogatások késlekedésének, az egészségügyi óvintézkedéseknek és a legelőbérlés magas költségeinek tulajdonítható, ugyanakkor a sajt és az orda piaci értékesítése is egyre nehézkesebb a gazdák számára.
Fotó: Veres Nándor
A vásárlók szempontjából rossz hír, hogy a bárányállománynak mindössze mintegy 20 százalékát értékesítik az országban, a nagygazdák elsősorban külföldre, például az arab államokba exportálják állataikat – magyarázta a szakember. Ennek fő oka, hogy
A szakember felhívta a figyelmet, hogy az érvényes jogszabályok értelmében házilag csak családi fogyasztásra elegendő mennyiségben szabad bárányt vágni. Ha valaki magánszemélyként a piacon vagy a kereskedelemben szeretné értékesíteni a bárányhúst, engedélyezett vágóhídon kell levágatnia az állatot.
– közölte.
Megtudtuk, élősúlyban jelenleg 23–24 lejt fizetnek a bárány kilójáért Háromszéken, ami jelentős emelkedést jelent a tavalyi 17 lejes árhoz képest, így feltehetően a vágott bárány esetében is hasonló mértékű drágulás lesz tapasztalható.
Kovács László 31 éve foglalkozik juhtenyésztéssel, jelenleg mintegy 600 állatot tart kézdioroszfalvi tanyáján. A helyszínen tett látogatásunk alkalmával elmondta,
Munkájukat ugyanakkor az évről-évre változó törvények, a legelőbérlés költségei és a gyakori hatósági ellenőrzések is nehezítik. „Az utánam jövő generáció már nem fogja ezt csinálni. Ez egy nagyon lekötött mesterség, 24 órából 24-et itt kell lenni” – fogalmazott. Hozzátette, a fiatalokat már nem igazán érdekli ez a szakma, munkásai idős emberek, az utánpótlás pedig nem biztosított.
Kovács László mintegy 600 juhot tart kézdioroszfalvi tanyáján
Fotó: Farkas Áron
Mint mondta, ő kizárólag élő súlyban, külföldre értékesíti az állatokat, ugyanis az arab országokban nagy a kereslet mind juhok, mind a bárányok iránt, jó árat fizetnek a jószágokért, és egyszerre akár 300–400 darabot is elvisznek. Tudomása szerint
A báránytartó gazda kifejtette, ő eladásra nem vágat le bárányt, ugyanis a piacon sok papírmunkával jár az értékesítése, de úgy érzi, hogy helyi szinten nem is lenne rá kereslet.
– magyarázta, hozzátéve, hogy emiatt egyre kevesebben és egyre kisebb létszámban tartanak juhot a környéken.
Véleménye szerint az élő juh jelenlegi 23,5 lejes ára reálisnak mondható, az átlagfizetésből élőknek azonban jelentős anyagi terhet jelent 500–600 lejt kiadni egy tíz kiló körüli, levágott állatért. Elpanaszolta, a sajtot is nehezen tudják eladni, annak ellenére, hogy természetes és nem tartalmaz adalékanyagokat, mert az emberek inkább a finomabbnak tartott bolti termékeket választják.
A csernátoni Lukács Edit férjével közösen mintegy 200 jószágot tart. Ő arra panaszkodik, hogy egyre nehezebben találnak munkást az állatok mellé, így a munka oroszlánrésze a családra hárul. Több mint húsz éve foglalkoznak állattartással, és úgy látják, megéri az erre szánt idő és energia, de ehhez az is hozzájárul, hogy saját legelőjük van, így nem kell bérlésre költeniük.
Elmondása szerint idén kisebb az érdeklődés a bárányhús iránt, az igénylések függvényében mintegy 50 állatot fognak levágni, amelyeket otthon a háznál, illetve a kézdivásárhelyi piacon értékesítenek majd.
– vélekedett, hozzátéve, hogy a vásárlóknak várhatóan 45–50 lejt kell majd fizetniük egy kiló bárányhúsért.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Egy újabb, 28 kilométeres szakaszát adják át várhatóan péntek délután az A7-es moldvai autópályának, de ahogy az infrastruktúra-fejlesztéseket monitorozó egyesület mondja: nálunk semmi sem ilyen egyszerű. Nagyobb a bejelentés, mint amit a valóság mutat.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a minimálbér kérdését, és eddigi közlése értelmében az „elvileg nem fog emelkedni”.
A legfelsőbb bíróság bírái csütörtökön úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet.
A munka- és családügyi minisztérium elindítja október 20-án a 2025-ös lombikbébiprogramot – adta hírül csütörtöki közleményében az RMDSZ.
Turné indul Erdélyben, amely feltárja, mely népzenei dallamokból inspirálódott Johannes Brahms 21 magyar táncának megalkotásakor. A hosszas kutatómunka eredményét bemutató eseménysorozat Maros megyei dalt is azonosított a források között.
A Hargita Székely Néptáncszínház és a Csíki Játékszín alkalmazottai is elsősegélynyújtási képzésen vesznek részt, a két intézmény egy defibrillátort is kapott – az újraélesztés világnapján erről tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában.
Hitelfelvételre készül a székelyudvarhelyi önkormányzat, amely a tervezett észak-nyugati elkerülőút nyomvonaláról is döntött. Utóbbi esetben négy lehetőség közül választották ki a képviselők, hogy melyiket dolgozza ki részletesebben a tervező.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
szóljon hozzá!