
Fotó: Csibi Márti
Régi hagyomány Gyergyószéken a húsvéti határkerülés, amely a kommunizmus időszakáig élt, majd 1990 után ismét rendszeresen megszervezik. Járványidőben, majd tavaly a felázott földek miatt erre nem kerülhetett sor, de idén már újra elindulnak a lovasok húsvétvasárnap reggel a Hármashatárhoz.
2024. március 27., 11:362024. március 27., 11:36
A hit és a hagyományőrzés szép összefonódása a gyergyói húsvétvasárnapi határkerülés. Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Újfalu, Csomafalva és Alfalu lakói vonulnak ilyenkor a Hármashatárhoz. Idén hozzájuk csatlakoznak Szárhegyiek is.
Amint a gyergyószentmiklósi szervezők, Len Emil és Bajkó Tibor elmondták, a felszegi lovasok a Munkás Szent József-templomnál gyülekeznek, majd innen levonulva a Szent Miklós-templomnál találkoznak az alszegi lovasokkal, és így együtt indulnak reggel kilenckor a Hármashatár felé.
Alfalu felé haladnak az országúton, majd egy jól előkészített mezei útra fordulva jutnak el a Hármashatárhoz. Itt a Szent István-plébánia paptestvérei tartanak szentmisét. Ezt követően minden helység lakói a saját templomukhoz térnek vissza, a szentmiklósiak számára a Szent Miklós-templomnál zárul a határkerülés.
A szervezők felhívják a figyelmet, hogy
Amint Bajkó Tibor fogalmazott, Székelyföld minden régiójának megvannak a sajátos húsvéti szokásai.
Egyfajta látványosság is, de a legfontosabb, hogy a hit és a hagyományőrzés összefonódása ez az esemény, amely igazi húsvéti lelkiállapotot idéz elő a résztvevőkben.
A határkerülés hagyományát 1990-ben élesztették újra. Azóta három alkalommal maradt el. A járvány idején, illetve 2023-ban, amikor a csapadékos időjárásban felázott földek miatt úgy döntöttek, inkább lemondanak róla, hogy ne törjék össze a gazdák földjeit. A hagyomány célja áldást kérni a földekre, hogy a vetés minél bővebb termést hozzon, kártevőktől, gonosz ártalmaktól védve legyen.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
szóljon hozzá!