
Fotó: Csibi Márti
Régi hagyomány Gyergyószéken a húsvéti határkerülés, amely a kommunizmus időszakáig élt, majd 1990 után ismét rendszeresen megszervezik. Járványidőben, majd tavaly a felázott földek miatt erre nem kerülhetett sor, de idén már újra elindulnak a lovasok húsvétvasárnap reggel a Hármashatárhoz.
2024. március 27., 11:362024. március 27., 11:36
A hit és a hagyományőrzés szép összefonódása a gyergyói húsvétvasárnapi határkerülés. Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Újfalu, Csomafalva és Alfalu lakói vonulnak ilyenkor a Hármashatárhoz. Idén hozzájuk csatlakoznak Szárhegyiek is.
Amint a gyergyószentmiklósi szervezők, Len Emil és Bajkó Tibor elmondták, a felszegi lovasok a Munkás Szent József-templomnál gyülekeznek, majd innen levonulva a Szent Miklós-templomnál találkoznak az alszegi lovasokkal, és így együtt indulnak reggel kilenckor a Hármashatár felé.
Alfalu felé haladnak az országúton, majd egy jól előkészített mezei útra fordulva jutnak el a Hármashatárhoz. Itt a Szent István-plébánia paptestvérei tartanak szentmisét. Ezt követően minden helység lakói a saját templomukhoz térnek vissza, a szentmiklósiak számára a Szent Miklós-templomnál zárul a határkerülés.
A szervezők felhívják a figyelmet, hogy
Amint Bajkó Tibor fogalmazott, Székelyföld minden régiójának megvannak a sajátos húsvéti szokásai.
Egyfajta látványosság is, de a legfontosabb, hogy a hit és a hagyományőrzés összefonódása ez az esemény, amely igazi húsvéti lelkiállapotot idéz elő a résztvevőkben.
A határkerülés hagyományát 1990-ben élesztették újra. Azóta három alkalommal maradt el. A járvány idején, illetve 2023-ban, amikor a csapadékos időjárásban felázott földek miatt úgy döntöttek, inkább lemondanak róla, hogy ne törjék össze a gazdák földjeit. A hagyomány célja áldást kérni a földekre, hogy a vetés minél bővebb termést hozzon, kártevőktől, gonosz ártalmaktól védve legyen.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!