Húsvét megtörhetetlen bizonyosság Isten ügyének győzelmében minden körülmény között! Húsvét megtartó örömüzenet, mert megerősíti reményünket abban, hogy bármilyen nehéz is Isten igazságának az útja, a látszat ellenére végül mégis ő győzedelmeskedik!
Kinek mondanak engem az emberek? – teszi fel a kérdést Jézus az apostoloknak.
A húsvét a feltámadás és az új élet kezdetének ünnepe. Mily nagy öröm számunkra, hogy ismét megérhettünk egy újabb tavaszt. Saját szemünkkel láthatjuk, hogyan éled újra a természet. Sokan gondolják úgy, hogy a húsvét olyan, mint a tavasz.
„Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt.” (Lk 24,5-6)
Példamutatásból ismét jelesre vizsgáztak a csíkszeredaiak a húsvétvasárnap reggel, a hagyományosan megtartott szabadtéri ételszentelésen. A hívek ezúttal is több ezren, rendezetten sorakoztak fel a Szabadság téren és környékén.
Húsvétvasárnaphoz még manapság is sokszínű hagyományok kapcsolódnak, mint például az ételszentelés vagy a határjárás. Néhány szokás azonban kiment divatból vagy jó úton halad a teljes feledésbe merülés felé – alább ezekről is lesz szó.
Háromszék két régiójában eltérő húsvéti szokások maradtak életben: Orbaiszéken a szánozás, Felsőháromszéken a határkerüléssel ünneplik a feltámadást, illetve kérnek áldást a határra.
Nem marad el a hagyományos húsvéti határkerülés Székelyudvarhelyen, amelynek kezdetét vasárnap reggel hat órára hirdette meg a Szent Miklós Plébánia.
A húsvétot és a virágvasárnapot ünneplőknek is üzent a miniszterelnök szombati Facebook-bejegyzésében.
Egészséget és jólétet kívánt szombaton Klaus Iohannis államfő a húsvétot ünneplőknek.
Csíksomlyón, a magyar nyelvterület keleti katolikus fellegvárában különös figyelmet kap a húsvét hagyományos megünneplése, illetve a népszokások megtartása.
Fejlesztési tervet kért Székelyudvarhelytől Magyarország kormányának nevében Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden. A gesztussal azt jelezte a politikus, hogy véget ért a Gálfi Árpád volt polgármester két mandátuma alatt tartott embargó.
Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti.
A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők.
A sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány majdnem harminc éve élteti a tojásírás hagyományát gyerekek és felnőttek körében egyaránt. A nyolc éve elindított, A tojásírás éjszakája elnevezésű esemény maratonivá nőtte ki magát.
Muzsikaszó, jókedv, locsolás vödrökbe töltött vízzel – nem engedik elhervadni a falu leányait a csíkszentimrei fiatal legények, akik házról házra járva éltetik a húsvéthétfői hagyományt.
Csekély számban jelentek meg bárányt kínáló gazdák az idei bárányvásáron Székelyudvarhelyen. Látogatásunk során azt tapasztaltuk, hogy idén bárány beszerzése céljából közvetlenül a gazdákat kell felkeresni.
Ismert román újságírók és román nyelvű hírportálok fejezik ki tiszteletüket a csíkszeredai hívek előtt a húsvétvasárnapi ételszentelésen tanúsított rendért és fegyelemért. Mondhatni ismét a székelyektől hangos a román sajtó, de ezúttal másként. Legyen így is.
Kibővített helyszínen, a járványügyi előírások betartásával több ezren vettek részt a hagyományos húsvéti ételszentelésen Csíkszeredában. A Kárpát-medence legnagyobb ilyen jellegű eseményét egy év kényszerű kihagyást követően szervezhették meg vasárnap.