
Az intézmények felvehetik a három évnél kisebb gyerekeket is, ha nem telik meg a csoport hároméves gyerekekkel
Fotó: Haáz Vince
Noha meghosszabbították az óvodai visszairatkozás szakaszát, hétfőn elkezdődött a leendő óvodások beiratkozása is. A tapasztalat az, hogy míg vidéken néhány helyen küzdenek az óvodai csoportok fenntartásáért, városon sok helyen túljelentkezés van, a szülők ugyanis a két és három év közötti gyerekeiket is igyekeznek óvodába íratni.
2022. május 31., 09:032022. május 31., 09:03
2022. május 31., 09:352022. május 31., 09:35
Május 16-án kezdődött a már óvodába járó gyermekek újrairatkozása. Azokról a gyerekekről van szó, akik a 2021–2022-es tanévben is óvodások voltak, és még nem iskolakötelesek. Mivel a számítógépes rendszer az elmúlt héten nem működött, ezért a minisztérium még nyitva hagyta az újrairatkozás lehetőségét – tudtuk meg Luka Lászlótól, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársától, aki rámutatott, jelen pillanatban is növekszik a visszairatkozók száma: míg hétfőn reggel még 6100-an voltak, délben meghaladta ez a szám a 6500-at is. Luka László elmondta, a tapasztalatok alapján
A 2021–2022-es tanévben 10 373 óvodás volt a megyében, és ennyivel terveznek a következő évre is.
A visszairatkozók számának ismeretében az is kiderül, hogy mennyi hely maradt az óvodakezdő kiscsoportosoknak. Luka László a Székelyhonnak még elmondta, hétfő délig közel kétszáz leendő óvodás gyerek beiratkozási kérvénye is beérkezett a tanfelügyelőséghez.
Azoknak a jelentkezését, akik eddig nem jártak óvodába, május 30-ától fogadják, a beiratkozás első szakasza június 10-éig tart, majd a beérkező kérvényeket dolgozzák fel az intézmények, a beiratkozás második szakasza június 22–28. között zajlik majd – magyarázta a Székelyhonnak a Maros Megyei Tanfelügyelőség óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelője, Kovács Júlia. Hozzátette,
A szaktanfelügyelő a Székelyhon kérdésére elmondta, kiscsoportba a három évet betöltött gyerekeket kötelesek felvenni az intézmények, de hely függvényében felvehetik a kisebbeket is. Kovács Júlia elismerte,
„Vidéken ezt könnyebb megoldani, de a városi óvodákon sokszor nagy a nyomás, hiszen a szülők sincs, amit kezdjenek a két és három év közötti gyerekükkel.
– magyarázta Kovács Júlia, rámutatva, a törvény azt mondja, hogy az óvodák felvehetik a három évnél kisebb gyerekeket is, de csak akkor, ha nem telik meg a csoport hároméves gyerekekkel.
a szaktanfelügyelő szerint is, arra az időszakra a legtöbb gyerek szobatiszta, lehet kommunikálni vele, míg egy két, két és fél éves gyerek még lehet, hogy nem szobatiszta, másképp eszik, kevésbé kommunikál, hamarabb elálmosodik, így több figyelmet is igényel a pedagógustól. Egy óvodai kiscsoport amúgy húszas létszámú lehet, amelyet fel lehet tornázni huszonháromra. Ha vegyes a csoport, akkor is húszas létszám az alap, de azzal az indokkal, hogy több gyerek is már járt óvodába, fel lehet tölteni kiscsoportosokkal a létszámot huszonötig.
Kovács Júliának amúgy az a tapasztalata, hogy azokat a gyerekeket, akik év végéig betöltik a hármat, fel szokták venni az intézmények, inkább a még kisebb gyerekek helyzete kérdéses.
Az iratkozásnál a szülő amúgy több opciót is választhat, beírja elsőként azt az intézményt, amelyet lakhelye, munkahelye vagy bármi más szempontból ideálisnak tart, de megjelölhet más opciókat is. „A szabályzat módosult: az iskolai körzetekhez hasonulva
Minél több kritériumnak felel meg a gyerek, annál nagyobb esélye van, hogy bekerüljön, például a testvére is odajár már, vagy a szülő munkahelye, lakcíme van a közelben” – magyarázta a szaktanfelügyelő.
Kovács Júlia elmondta, az a jó hír, hogy míg a vidéki óvodák eddig leginkább rövid programmal működtek, a szülők kérésére egyre több intézmény indította be a hosszított programú, úgynevezett napközis csoportokat. Míg eddig, ha a szülő Marosvásárhelyen dolgozott, kénytelen volt behozni a gyerekét a megyeközpont valamelyik óvodájába, ha délutánig felügyelet alatt akarta tudni, addig a Vásárhelyhez közeli peremközségek óvodáiban egyre inkább van lehetőség a napközis csoportokba való beíratásra – így egy kicsit tehermentesülnek a városi óvodák is.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.
Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.
Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.
Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
szóljon hozzá!