
Az intézmények felvehetik a három évnél kisebb gyerekeket is, ha nem telik meg a csoport hároméves gyerekekkel
Fotó: Haáz Vince
Noha meghosszabbították az óvodai visszairatkozás szakaszát, hétfőn elkezdődött a leendő óvodások beiratkozása is. A tapasztalat az, hogy míg vidéken néhány helyen küzdenek az óvodai csoportok fenntartásáért, városon sok helyen túljelentkezés van, a szülők ugyanis a két és három év közötti gyerekeiket is igyekeznek óvodába íratni.
2022. május 31., 09:032022. május 31., 09:03
2022. május 31., 09:352022. május 31., 09:35
Május 16-án kezdődött a már óvodába járó gyermekek újrairatkozása. Azokról a gyerekekről van szó, akik a 2021–2022-es tanévben is óvodások voltak, és még nem iskolakötelesek. Mivel a számítógépes rendszer az elmúlt héten nem működött, ezért a minisztérium még nyitva hagyta az újrairatkozás lehetőségét – tudtuk meg Luka Lászlótól, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársától, aki rámutatott, jelen pillanatban is növekszik a visszairatkozók száma: míg hétfőn reggel még 6100-an voltak, délben meghaladta ez a szám a 6500-at is. Luka László elmondta, a tapasztalatok alapján
A 2021–2022-es tanévben 10 373 óvodás volt a megyében, és ennyivel terveznek a következő évre is.
A visszairatkozók számának ismeretében az is kiderül, hogy mennyi hely maradt az óvodakezdő kiscsoportosoknak. Luka László a Székelyhonnak még elmondta, hétfő délig közel kétszáz leendő óvodás gyerek beiratkozási kérvénye is beérkezett a tanfelügyelőséghez.
Azoknak a jelentkezését, akik eddig nem jártak óvodába, május 30-ától fogadják, a beiratkozás első szakasza június 10-éig tart, majd a beérkező kérvényeket dolgozzák fel az intézmények, a beiratkozás második szakasza június 22–28. között zajlik majd – magyarázta a Székelyhonnak a Maros Megyei Tanfelügyelőség óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelője, Kovács Júlia. Hozzátette,
A szaktanfelügyelő a Székelyhon kérdésére elmondta, kiscsoportba a három évet betöltött gyerekeket kötelesek felvenni az intézmények, de hely függvényében felvehetik a kisebbeket is. Kovács Júlia elismerte,
„Vidéken ezt könnyebb megoldani, de a városi óvodákon sokszor nagy a nyomás, hiszen a szülők sincs, amit kezdjenek a két és három év közötti gyerekükkel.
– magyarázta Kovács Júlia, rámutatva, a törvény azt mondja, hogy az óvodák felvehetik a három évnél kisebb gyerekeket is, de csak akkor, ha nem telik meg a csoport hároméves gyerekekkel.
a szaktanfelügyelő szerint is, arra az időszakra a legtöbb gyerek szobatiszta, lehet kommunikálni vele, míg egy két, két és fél éves gyerek még lehet, hogy nem szobatiszta, másképp eszik, kevésbé kommunikál, hamarabb elálmosodik, így több figyelmet is igényel a pedagógustól. Egy óvodai kiscsoport amúgy húszas létszámú lehet, amelyet fel lehet tornázni huszonháromra. Ha vegyes a csoport, akkor is húszas létszám az alap, de azzal az indokkal, hogy több gyerek is már járt óvodába, fel lehet tölteni kiscsoportosokkal a létszámot huszonötig.
Kovács Júliának amúgy az a tapasztalata, hogy azokat a gyerekeket, akik év végéig betöltik a hármat, fel szokták venni az intézmények, inkább a még kisebb gyerekek helyzete kérdéses.
Az iratkozásnál a szülő amúgy több opciót is választhat, beírja elsőként azt az intézményt, amelyet lakhelye, munkahelye vagy bármi más szempontból ideálisnak tart, de megjelölhet más opciókat is. „A szabályzat módosult: az iskolai körzetekhez hasonulva
Minél több kritériumnak felel meg a gyerek, annál nagyobb esélye van, hogy bekerüljön, például a testvére is odajár már, vagy a szülő munkahelye, lakcíme van a közelben” – magyarázta a szaktanfelügyelő.
Kovács Júlia elmondta, az a jó hír, hogy míg a vidéki óvodák eddig leginkább rövid programmal működtek, a szülők kérésére egyre több intézmény indította be a hosszított programú, úgynevezett napközis csoportokat. Míg eddig, ha a szülő Marosvásárhelyen dolgozott, kénytelen volt behozni a gyerekét a megyeközpont valamelyik óvodájába, ha délutánig felügyelet alatt akarta tudni, addig a Vásárhelyhez közeli peremközségek óvodáiban egyre inkább van lehetőség a napközis csoportokba való beíratásra – így egy kicsit tehermentesülnek a városi óvodák is.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai pénteki döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és az Ab elnökének is távoznia kell – közölte Magyar Péter kormányfő a Facebook-oldalán.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) országos vezetősége pénteken egyhangú szavazással úgy döntött, hogy Dominic Fritz marad a párt elnöke.
szóljon hozzá!