A gazdák nem szeretik a júniusi esőt, hadd érjen a kalász!
Fotó: Kocsis Károly
Az esztendő hatodik hónapja vélhetően a római Jupiter feleségéről, Juno istennőről kapta a nevét, akit a szülés és a házasság mindenhatójaként tartottak számon. A Nap ekkor tartózkodik a leghuzamosabb ideig az égbolton, de ez nem föltétlenül tükröződik az időjárásban. Sőt, régebb még havazás is beköszönhetett!
2024. június 01., 09:072024. június 01., 09:07
2024. június 01., 16:532024. június 01., 16:53
A tudomány mai állása szerint a Krisztus születését követő évszázadokban a Kárpát-medence időjárása még a mainál is enyhébb lehetett, olyannyira, hogy Pannónia római fennhatósága idején októberben is lubickoltak a Balaton vizében. Három-négyszász éves hidegebb periódus után, a 7–8. század körül ismét jelentős felmelegedés kezdődött, mely egészen a 14–15. századig kitartott, így a mostani hazájukba költöző székely eleink számára az elején valószínűleg nem volt megszokott látvány a karácsonyi jó. Pedig akkor még nem is ismerték a légkörbe kerülő széndioxid fölöttébb káros voltát!
Merthogy bizony ilyen még júniusban is előfordult – legalábbis a székelyszentléleki plébánia eredetét magyarázó legenda szerint.
Valamikor a 13. században történhetett, hogy több udvarhelyszéki település között vita támadt leendő közös templomuk helyét illetően.
A székelyszentléleki templom eredete is egy júniusi hóra vezethető vissza
Fotó: Veres Nándor
Ugyanitt sok évszázad múltán, 1893. június 7-én egy hatalmas felhőszakadás folytán a megáradt Bogárfalvi-patak 18 kisebb-nagyobb épületet sodort el, és hét embert vitt a sírba, továbbá 2005 augusztusában is emberáldozatokat követelt itt az árvíz – de ne szaladjunk ennyire előre az időben.
A 14. század végével beköszöntő kis jogkorszakban már gyakrabban borzolta a kedélyeket júniusi hideg.
Igaz, ezt Besztercén jegyezték fel, de ha ott havazott, biztosan lehetünk benne, hogy székely eleink sem izzadtak.
1568. június 6-án, ugyancsak „pünkösd napján oly zord szélfúvás volt déli irányból Erdélyben, hogy… az emberek úgy a városban, mint a falvakban még istentiszteletre sem tudtak elmenni, a mezőn dolgozók nem hagyhatták el a fákat, melyeknél menedéket találtak… A nagy és tartós esőzés késő őszbe nyúlt bele.” Jó harminc évvel később,
Majd egy évszázad telik el a következő, 1688-as időjárás-jelentésig: „Ebben az esztendőben 15. Junii egész Fogaras földin majd egy arasznyi hó lőn.” 1691. június 26-án pedig Nagyajtán „ollyan rendkívüli jégesők hullanak éppen kaszáláskor, hogy a lehullott jégnek hossza 2 arasz, szélessége egy tenyérnyi volt.”
1718-at inkább a rendkívüli hőség és szárazság jellemezte.
– jegyezték fel júniusra vonatkozólag.
Húsz évvel később, június 19-én a háromszéki Torján „a levegőn át halvány és fekete férgek röpdeltek a zsomborhoz hasonlóan, de nagyon finom fehér burokban; két hosszú szarvuk és négy tarajuk volt, a szarvuk alatt koronával.
Csak tippelni tudunk arra, hogy a naplóíró vélhetően sáskákra utal, amelyek áradata az adott esztendőben sok pusztítást okozott egész Székelyföldön.
Júniusban talán legszebb a határ
Fotó: Kocsis Károly
1762-ben „Kézdivásárhelyt 22-da Junij oly fellegszakadás lett, hogy a temető felől való lejövő patakba ember is holt belé.” Ez minden bizonnyal a Kászon pataka lesz, amely áradásával még pár évvel ezelőtt is sok kellemetlenséget okozott a helyieknek.
A következő évben „az őszi vetés gyenge. (…) Gyümölcstermés nem igérkezik nagynak” egész Székelyföld viszonylatában, és ráadásul ismét sáskák pusztítanak Orbaiszéken.
1810. „május 30-ról 31-ikre virradóra a tótsákban a viz megfagyott” Székelyföldön,
1817. évi júniusi tudósítás szerint a nagy szükség miatt Erdélyből „igen sokan kibujdostak; számtalan a koldus, a jobb birtoku parasztok között is nem ritkaság látni, hogy sarjut vagy füvet tejben főznek házi táplálásokra.” 1819 ismét csapadékos évként vonul be a krónikákba,
– írták. Június 18-án olyan rettenetes felhőszakadás zúdult Nagyenyed városára, hogy „78 házakat elsodort, az iszap sok embereket eltemetett, s egy uton levő uraságot kotsijával, lovaival s embereivel ugy eltemetett, hogy tsak a viz apadás után tudták meg, midőn őket halva találták. A Kaszárnyában levő katonaság tsak ugy menthette meg életét, hogy a ház födeleire vette magát.”
1821 egyik júniusi napján „Sepsiszentgyörgy Mezővárosban minekutánna dél tájban a déli szél rendkivül való hőséget hozott volna, délután borulni kezdett az ég, s
Még nem léptünk ki ebből az évtizedből, amikor június 1-jének nagy hidege után Kolozsváron pár napra hideg esős idő köszöntött be, és annyira lehűlt a levegő, hogy „sok hellyen ujra tüzelnek a szobákban, téli köntösben járni ifjunak sem szégyen.”
1831 júniusában ismét „sok eső esett, ami nagyban hátráltatta az aratást. A csapadékos időjárás folytatódott júliusban is,
És a régi tanulság, miszerint a csapadékos éveket szárazság követi, íme, itt is beigazolódott: 1833-ban „Medárd eső nélkül múlt el…, a kánikula Erdélyben is nagy szénakárokat okozott, s tartani lehetett attól, hogy a marhák kiteleltetéséhez nem lesz elég a széna.” 1840. június végén Torda megyében borította vastag hótakaró a hegyeket, és még mielőtt magunk mögött hagynánk a kis jégkorszakot, be is fejezzük az időjárási kuriózumokkal való példálózást.
A hónap időjárása
Romániában az utóbbi száz év legmelegebb júniusi napját 1938-ban, 29-én jegyezték, a bánsági Oravicabányán 42 °C-ot mértek. A leghidegebb két nap: 1939. június 5. és 6., mínusz 12 °C az Omu-csúcson.
A legmelegebb júniusok: 2019-ben 20,9 °C átlag, 2012-ben 20,7 °C, 2007-ben 20,5 °C. Legalacsonyabb átlagok: 1976-ban 15,9 °C, 1984-ben 16 °C, 1985-ben 16,1 °C. Erdélyi városok júniusi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletei:
· Marosvásárhely 36,6 °C (1918), illetve 0 °C (szintén 1918)
· Kolozsvár 36,6 °C (1885), illetve 0,4 °C (1955)
· Szatmárnémeti 36,3 °C (2000), illetve 0,6 °C (1977)
· az Omu-csúcsnál: 22 °C (1939), illetve –12 °C (szintén 1939).
A csapadékhullás legmagasabb átlagai: 1969-ben 166,4 liter, 2018-ban 155,9 liter, 1974-ben 139 liter négyzetméterenként. A legszárazabb júniusok: 2003-ban 30,8 liter, 2000-ben 36,4 liter, 1968-ban 44,4 liter négyzetméterenként. A legtöbb csapadék 24 óra alatt (204 liter négyzetméterenként) a dél-romániai Calafatnál hullott 1940. június 3-án, a legtöbb havi csapadék egy helyen a Bâlea-tónál, 2001-ben: 588,4 liter négyzetméterenként.
A megáradt Feketeügy 2018. június 30-án
Fotó: Kocsis Károly
A régi gazdák a száraz júniusnak örültek, és nemcsak a várható jó bortermés miatt; úgy tartották, hogy a júniusi eső koldusbotot nyomhat a kezükbe.
Általánosan ismert regula, miszerint ha Medárd napján (jún. 8.) esik, akkor negyven napig csapadék várható, ellenkező esetben pedig ugyanannyi ideig tartó szárazság, de más jeles napokhoz is kapcsolódnak megfigyelések. Így például
A hét alvó szent napi (jún. 27.) eső hét hétig tartó csapadékos időt jelent; a szárazság hét hétig tartó aszály bekövetkeztét vetíti előre. Ha Vid vagy Vitus napján (jún. 28.) esik, nem lesz jó a termés; ha azonban világos (derült), bő termés várható, akárcsak a Péter és Pál napi (jún. 29.) jó idő jó esetén.
Továbbá azt is tudták, hogy amennyiben a messziség közel tűnik, esős időre van kilátás. „Ha kelő nap fátyolos, idő lészen változós. / Fátyol mögött nyugvó nap – nemsokára borús nap” – így a mondóka.
Nos, mivel a legfrissebb meteorológiai előrejelzés szerint a fecskék röpmagassága kiszámíthatatlan, inkább figyeljük meg alaposan!
Fontosabb világ- és magyar napok
1. (első szombat): a lakáskultúra világnapja
2. (első vasárnap): pedagógusnap
4.: a nemzeti összetartozás napja; a trianoni békediktátum emléknapja; az az erőszak gyermekáldozatainak világnapja
5.: környezetvédelmi világnap; a szenvedélyek napja
8.: az óceánok világnapja
12.: gyermekmunka elleni világnap
13.: a magyar feltalálók napja
14.: a véradók világnapja
16.: az 1956-os forradalom mártírjainak emléknapja (a független Magyarország napja); afrikai gyermekek világnapja; (harmadik vasárnap): apák napja
20.: menekültek világnapja; társállatok világnapja
21.: a zene ünnepe
22.: múzeumok éjszakája
23. (a nyári napforduló – június 20. – előtti vagy utáni vasárnap): a Nap napja
24: a csontritkulás világnapja
26.: kábítószer-ellenes világnap; a kínzás áldozatai támogatásának világnapja
27.: a cukorbetegek világnapja
29.: a magyar szabadság napja, a táncművészet világnapja; nemzetközi Duna-nap
30.: a keresztény vértanúk emléknapja
Nagy felületen égő száraz növényzet miatt riasztották péntek délután a tűzoltókat a marosvásárhelyi Prut utcába.
Egy lakóház teteje gyulladt ki péntek délután a Maros megyei Nagykenden, a tűzesetben szerencsére senki sem sérült meg.
Három autó futott egymásba Madéfalván pénteken délelőtt, egy személy megsérült.
Engedély nélküli fahulladék-szállításért, a szennyvízkezelés, valamint a szelektív hulladékgyűjtés elmulasztásáért, és a farönkök patakmederben való vontatása miatt bírságolt augusztus folyamán a Kovászna Megyei Környezetőrség.
A háromszéki szociális intézmények átszervezése már korábban elkezdődött, a folyamat mostanra látványos szakaszba ért: Gelencén már építik a 12 főt befogadó lakásotthont.
Tizenöt centiméter átmérőjű, robbanóképes lövedékre bukkantak egy csűr bontásakor Felsősófalván – értesítették pénteken a 112-n a Hargita megyei tűzoltóságot.
Némi csúszással, de hamarosan elkészül Csíkszeredában az erdőaljai moduláris iskola a csíksomlyói iskola óvodásai és tanulói számára. A kivitelező dolgozik a konténerek kihelyezésén, szükség is van erre, mert szeptember 16-án már oda várják a gyermekeket.
Huszadik alkalommal rendezik meg szeptember 7–8-án a Torja-napokat. A kézdiszéki nagyközség nemes egyszerűséggel csak Septemberfestként aposztrofált ünnepén idén sem maradhat el az óriás túrós puliszka feltűrése.
Nyugat-nílus vírus okozta megbetegedést jelentettek a Maros megyei Jeddről, ezért péntektől jövő péntekig rendhagyó rovarirtást tartanak.
Pénteken utoljára lehet csobbanni a székelyudvarhelyi városi strandon ebben a szezonban – tájékoztat a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal Facebook-bejegyzésben.
1 hozzászólás