
Fotó: Maros megyei hegyimentők Facebook-oldala
Az autók kerekeit megrongáló, a túrázókra is veszélyt jelentő csapdákat helyeztek el Maros megyében a közkedvelt turistacélpont, az Ilva völgyében. A rendőrség nyomoz az ügyben, hogy kiderítse, ki készítette és helyezte el a veszélyes csapdákat.
2023. február 06., 12:352023. február 06., 12:35
A Kelemen-havasokba igyekvő turistáknak a Nagy-Ilva völgyén keresztül kell haladniuk, ahol a tájat jókora hó fedi. Vasárnap vaspántra erősített kerékgumi-csapdákat találtak az Ilva völgyében, a rendőrség, a hegyimentők és Palotailva község vezetősége a helyszínen tájékozódott.
Palotailva polgármestere, Alexandru Bexa a sajtónak elmondta, vasárnap gyűlést hívott össze, amelyen a Kelemen-havasok Nemzeti Park felé vezető úton elhelyezett csapdák ügyét tárgyalták. A hegyimentőkkel, az erdészekkel, a helyi rendőrökkel egyeztettek, hogy miként lehet azonosítani és felelősségre vonni azt a személyt, személyeket, akik azokat oda kihelyezték. Ezek ugyanis nemcsak a gépkocsik kerekeire, hanem a gyalogosan túrázók testi épségére is veszélyt jelentenek.
Ezen eszközök elhelyezése bűncselekménynek minősül.
Fotó: Maros megyei hegyimentők Facebook-oldala
Nem ez az első alkalom, hogy az Ilva völgyében, a Kelemen-havasok felé vezető útszakaszon ilyenszerű csapdákat találnak. Tavaly augusztusban kisebb vassulymokat szórtak ki, akkor több autó kereke megrongálódott. Az anyagi káron túl ez azért is veszélyes, mert a Kelement-havasok Nemzeti Park jelentős részén nincs telefonos térerő, így a bajbajutottak segítséget sem tudnak kérni. Ha valaki belelép egy ilyen szerkezetbe, az simán átszúrja a bakancsa talpát.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
1 hozzászólás