
Tizenöt éve hagyomány Marosvásárhelyen a vízkereszti jeges fürdő
Fotó: Haáz Vince
Január 6-án van vízkereszt vagy a háromkirályok ünnepe. Az egyik legrégebbi egyházi ünnepünk a karácsonyi ünnepkör végét jelenti, legtöbben ilyenkor bontják le a karácsonyfát is. Marosvásárhelyen immár 15 éve a bátrabbak vízkeresztkor megmártóznak a jéghideg Marosban.
2022. január 06., 12:172022. január 06., 12:17
2022. január 06., 12:482022. január 06., 12:48
Míg a Julián-naptárt használó keleti keresztény egyházak január 6–7-én ünneplik a karácsonyt, nálunk ez a nap éppen a karácsonyi ünnepkör végét jelenti, s azt, hogy ezentúl jöhet a farsang. A nyugati kereszténységben január 6-án a vízkeresztet ünneplik, ez egyben ugyanaz a nap, mikor a napkeleti bölcsek meglátogatták a kisdedet, követve a Jézus születését jelző csillagot. Az ünnepi liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.
Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt volt az ünnepi keresztelések napja, a katolikus egyház tömjént és vizet szentel ilyenkor, de nem is olyan régen még az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka is.
Ma is élő hagyomány a házszentelés, amely vízkereszt napján vagy annak környékén történik a katolikusoknál: a vízkereszti liturgiában megszentelt vizet hinti a pap a ház vagy lakás helyiségeibe. Végül a szentelés befejező gesztusaként a bejárati ajtó szemöldökfájára felírják az évszámot, valamint a C + M + B betűket, amelyek a latin mondatot rövidítik: „Christus Mansionem Benedicat”, vagyis „Krisztus áldja meg e hajlékot”.
Jellemzően ezen a napon dobják ki a legtöbb karácsonyfát
Fotó: Pinti Attila
Marosvásárhelyen immár tizenöt éve hagyománnyá vált, hogy egyesek vízkeresztkor megmártóznak a hideg vízben. A kezdeményezést egyfajta férfiúi erőfitogtatásként Mircea Gusztáv Róbert honosította meg Marosvásárhelyen pár barátjával együtt. „Szégyen, nem szégyen, annak idején néztük a tévében, hogy Konstancán hogyan vetik tengerbe a kereszteket ilyenkor, majd ugranak utánuk, s azt mondtuk, hogy erre mi is képesek vagyunk” – eleveníti fel a kezdeteket Mircea Gusztáv Róbert. Hozzáteszi, bár idén kifejezetten meleg van, legtöbbször ilyenkor 15-20 centis jégen kellett léket vágni, s úgy merültek meg a folyóban.
s azokat is, akiknek arra van kedvük, hogy megnézzék a jeges csobbanást.
Az időjárás-jelentések szerint nem lesz nagyon hideg ehhez a fürdőhöz, csütörtök délutánra 5–6 Celsius-fokot ígérnek, és eső is lehet.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
szóljon hozzá!