
Tizenöt éve hagyomány Marosvásárhelyen a vízkereszti jeges fürdő
Fotó: Haáz Vince
Január 6-án van vízkereszt vagy a háromkirályok ünnepe. Az egyik legrégebbi egyházi ünnepünk a karácsonyi ünnepkör végét jelenti, legtöbben ilyenkor bontják le a karácsonyfát is. Marosvásárhelyen immár 15 éve a bátrabbak vízkeresztkor megmártóznak a jéghideg Marosban.
2022. január 06., 12:172022. január 06., 12:17
2022. január 06., 12:482022. január 06., 12:48
Míg a Julián-naptárt használó keleti keresztény egyházak január 6–7-én ünneplik a karácsonyt, nálunk ez a nap éppen a karácsonyi ünnepkör végét jelenti, s azt, hogy ezentúl jöhet a farsang. A nyugati kereszténységben január 6-án a vízkeresztet ünneplik, ez egyben ugyanaz a nap, mikor a napkeleti bölcsek meglátogatták a kisdedet, követve a Jézus születését jelző csillagot. Az ünnepi liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.
Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt volt az ünnepi keresztelések napja, a katolikus egyház tömjént és vizet szentel ilyenkor, de nem is olyan régen még az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka is.
Ma is élő hagyomány a házszentelés, amely vízkereszt napján vagy annak környékén történik a katolikusoknál: a vízkereszti liturgiában megszentelt vizet hinti a pap a ház vagy lakás helyiségeibe. Végül a szentelés befejező gesztusaként a bejárati ajtó szemöldökfájára felírják az évszámot, valamint a C + M + B betűket, amelyek a latin mondatot rövidítik: „Christus Mansionem Benedicat”, vagyis „Krisztus áldja meg e hajlékot”.
Jellemzően ezen a napon dobják ki a legtöbb karácsonyfát
Fotó: Pinti Attila
Marosvásárhelyen immár tizenöt éve hagyománnyá vált, hogy egyesek vízkeresztkor megmártóznak a hideg vízben. A kezdeményezést egyfajta férfiúi erőfitogtatásként Mircea Gusztáv Róbert honosította meg Marosvásárhelyen pár barátjával együtt. „Szégyen, nem szégyen, annak idején néztük a tévében, hogy Konstancán hogyan vetik tengerbe a kereszteket ilyenkor, majd ugranak utánuk, s azt mondtuk, hogy erre mi is képesek vagyunk” – eleveníti fel a kezdeteket Mircea Gusztáv Róbert. Hozzáteszi, bár idén kifejezetten meleg van, legtöbbször ilyenkor 15-20 centis jégen kellett léket vágni, s úgy merültek meg a folyóban.
s azokat is, akiknek arra van kedvük, hogy megnézzék a jeges csobbanást.
Az időjárás-jelentések szerint nem lesz nagyon hideg ehhez a fürdőhöz, csütörtök délutánra 5–6 Celsius-fokot ígérnek, és eső is lehet.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!