Vízi erőmű a Hargitán

A Szentegyháza felett elhelyezett erőmű a vízszintkülönbségre épül: a vizet egy magasabb szinten, egy ún. nyomócsövön keresztül elvezetik a sokkal alacsonyabban elhelyezkedő turbinákig. A hargitai erőmű maximális teljesítménye egy megawatt. Az Európa szinten elterjedt zöldenergia-előállítási modellt Székelyföldre Lénárd András csíkszeredai vállalkozó hozta be. „Több millió eurós beruházás nyomán megújuló energiákra alapuló áramtermelés indul be az ország több pontján” – magyarázta el kérdésünkre a tulajdonos. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az üzleti lehetőség mellett arra is kiemelten figyeltek a tervek elkészítésénél, hogy a környezet ne sérüljön.

A regenerálódó energiák kihasználására épülő beruházás folytán megvalósuló erőművek összkapacitása körülbelül száz megawatt lesz (Hargita megye szükséglete közel harminc megawatt).

Melléktermék: ivóvíz

„Természetesen nem szép látvány, amikor gépek dolgoznak az erdőben, de maximálisan figyelembe vettük a környezetvédelmi szempontokat. Elsősorban kiváltottunk minden engedélyt, aztán meg a kivitelezésnél több mint száz munkást alkalmaztunk annak érdekében, hogy minél rövidebb időbe kerüljön a kivitelezés” – magyarázta Lénárd, majd hozzátette: „az egész rendszer, amelynek tervezésében a Bukaresti Műszaki Egyetem szakemberei is részt vettek, úgy van kitalálva és kidolgozva, hogy ne változtassa meg az élővilág létfeltételeit”.

A vizet begyűjtő gát mellett van egy úgynevezett hallépcső – mutatták be a szakemberek ott jártunkkor. Ezen a hallépcsőn az utóbbi közel ötven év hivatalosan mért minimum vízhozamainak átlagmennyisége mindig lefolyik, tehát a patakot egyáltalán nem veszélyezteti a kiszáradás. A turbinák meghajtására használt vízmennyiség a szemcsésítetlenítés után, a nyomócsövön keresztül jut el a turbinákig. A csövön lefutó vízmennyiségtől függően kapcsolnak be a vízbefecskendezők, és ennek függvényében működik a turbina. „Kihangsúlyozom, a cső nem a patakmederben van elhelyezve, a patakmedret nem bántottuk a kivitelezéskor” – mondta el a munkálatokat vezető, régebb a Bechtel autópályaépítő cégnél dolgozó Csiszár Szabolcs mérnök.

Az iható víz egy része a turbinák meghajtását követően a szentegyházi ivóvízrendszerbe kerül, a többi pedig visszakerül a patakmederbe. A rendszer egyáltalán nem bocsát ki káros anyagokat.

Beruházást és tudásalapot hoztak Székelyföldre

„Csak az első, most átadásra kerülő erőmű esetében a beruházás értéke 2,5 millió euró” – árulta el Lénárd András, aki nemcsak a megrendelő cégnek, hanem a munkálatokat elvégző konszernnek is a tulajdonosa. „Romániában nincsenek ilyen munkálatokra szakosodott cégek, ezért létrehoztunk egy ilyen vállalkozást, igaz, hogy nem helyben, hanem Magyarországon van bejegyezve, hogy könnyebben hozzáférhessünk a magyarországi bankok finanszírozásához, de száz százalékban székely tulajdon” – ment bele a részletekbe a beruházó. A kivitelezést is helyi munkaerővel végezték el, még a mérnökök is, Mészáros Csaba, Sándor Viola, Markali István a térségből származnak.

„Európában elterjedt ennek a típusú energiának a felhasználása, ezt, a környezetre nézve kíméletes energiafelhasználási módot elhoztuk a térségbe, ugyanakkor a beruházott pénz mellett tudásalap is érkezett, meg csúcstechnológia” – hangsúlyozta.

Az első székely cég a budapesti tőzsdén

Jövő év végére az energetikai létesítmények összteljesítménye eléri a tíz megawattot. Ekkorra tervezi Lénárd András, hogy cégét jegyezteti a budapesti értéktőzsdén. Ha ez a terv megvalósul, akkor ez lesz az első székely vállalkozás, amelyik teljesíti ezt a bravúrt. „Ez nemcsak egyszerű vállalkozás, hanem közösségi ügy is. A térségnek jó, ha mi meg tudjuk termelni saját energiaszükségletünket, és mindezt magas környezetvédelmi standardokon” – mondta el Lénárd András. „Amint elindul az energia előállítása, a bevételek bizonyos hányadát a térséget fejlesztő, a környezet megóvását célul kitűző projektek támogatására ajánlom fel” – ígérte meg a csíkszeredai vállalkozó.

„Megőrizni a teremtett világot”

A közösségi érdek jelenlétéhez bizonyítékot szolgáltathat az is, hogy a református egyház is tulajdonrészt vállalt a beruházásban a nyugdíjalapján keresztül. Kató Béla erdélyi püspökhelyettes szerint térségünkben komoly megújulóenergia-tartalékok vannak, ezeket ki kell használni. „Természetesen az egyház mindig arra törekszik, hogy a teremtett világot megőrizze, a világot mi emberek kaptuk Istentől, hogy gondozzuk, megőrizzük. Ezért számunkra nem minden mindegy” – szögezte le a püspökhelyettes, majd hozzátette: „arra kértük a beruházókat, hogy a természetet, a környezetünket azzal a minimális beavatkozással kell érinteni, amivel ténylegesen nem sérül az eredeti állapot, olyan mértékben, hogy az tényleg veszteséget okozzon ennek a vidéknek.” Kató Bélától megtudtuk, hogy mielőtt elkezdődött a konkrét megvalósítás, személyesen tájékozódott nyugati államokban hasonló projektekről. „Fontos tudni, hogy akár az északi államokban, akár Ausztriában, akár Svájcban, ahol adva vannak hasonló körülmények és lehetőségek, nagyon sok ilyen vízi erőművet létesítettek, ami minimálisan befolyásolja a környezetet, hiszen valahol egy alig látható, kis méretű gát rendezi a víz begyűjtését és elválasztását, hogy maradjon a halaknak elegendő víz, s utána pedig ezt a tiszta vizet szintén visszaengedi a mederbe, és mehet tovább az élet” – összegezte az akkor látottak konklúzióját a püspökhelyettes.