
Barkaszentelésre váró hívek. Ünnepre készülnek. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A húsvét előtti vasárnap a római katolikus egyház elnevezése szerint Dominica palmarum, azaz pálmavasárnap, virágvasárnap. Nevét az e napon szokásos pálmaszentelésről és pálmaágas körmenettől kapta.
2018. március 23., 11:422018. március 23., 11:42
2018. március 27., 19:242018. március 27., 19:24
Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról és eléje szórták. Az előtte járó és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna, Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!
Virágvasárnap nyitja meg az egyház az év legszentebb és mind liturgikus, mind tartalmi szempontból leggazdagabb hetét, a nagyhetet. Virágvasárnap fő szertartása a körmenet és a szentmise, utóbbin először hallható a passió. Az aznapi barkaszentelésnek csak akkor van értelme, ha a körmeneten valóban részt vevők szenteltetik meg azt. A szentelt barkához – éppúgy, mint a pálmaághoz – számtalan hiedelem fűződik, és ezek változatait az egész magyar nyelvterületen megtaláljuk. A szentelt barkát felhasználják rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására.
Egyes székelyföldi településeken nagy viharban a pimpónak nevezett szentelt barkát meggyújtják, hogy a házat megfüstölje, mert „akkor nem csap bele a házba a menkő”.
A csíksomlyói kegytemplomban virágvasárnap a szentmiséket reggel nyolc, délelőtt fél tizenegy és este hét órától tartják. Fél tizenegykor a templom előtti téren barkaszenteléssel kezdődik az ünnepi szentmise, amelyet ünnepélyes bevonulás követ. A szentmisében a Csíksomlyói Kegytemplom Kórusa a Márk evangéliuma szerinti passiót énekli. Délután hat órától, az esti szentmise előtt a Csíksomlyói Passió Csoport a kegytemplom előtti téren bemutatja Jézus szenvedéstörténetét. Az előző évekhez hasonlóan virágvasárnap a szentsír díszítésére gyűjtenek.
Áthelyezett ünnepnap
Mivel Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25-e idén egybeesik virágvasárnappal, így a katolikus hagyomány szerint előbbit fehérvasárnap utáni hétfőre helyezik, tehát idén április 9-én, a húsvét utáni vasárnapot követő napon tartják.
Az ukrajnai háború kezdetétől 33 esetben sértették meg orosz drónok Románia légterét – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.
Záporokra, zivatarokra, viharos szélre és jégesőre figyelmeztető sárga jelzésű előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több térségére.
Újabb drónt lőtt le vasárnap reggel 10:13-kor a román légierő egyik F-16-os vadászgépe Románia területi vizei fölött, a Sulina-Chilia térségben – jelentette be a Facebook-oldalán Nicușor Dan.
Az ilyenkor megszokotthoz képest „csípősebb” volt a reggel országszerte az elmúlt napok lehűlése és csapadékos időjárása miatt.
Buzău és Vrancea megyében is volt egy földrengés vasárnap hajnalban – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról – közölte a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szombaton.
A város fő vízvezetékének meghibásodása miatt vasárnap, előreláthatóan este 8 óráig nem lesz ivóvíz Segesváron és a környező településeken.
Az idei Tusványos talán legbarátságosabb estéjén már érezni lehetett, hogy közeleg a búcsú, de a nagyszínpad előtti hangulaton ennek nyoma sem látszott.
A fesztiválélmény megmarad, csak közben folyamatos matekozás zajlik: mire menjen el a napi keret? Egy nap Tusványoson könnyen elvisz 60–100 lejt, de tapasztalataink szerint a legtöbb fiatal igyekezett okosan beosztani a pénzét.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szombaton 15 óra 13 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!