
Barkaszentelésre váró hívek. Ünnepre készülnek. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A húsvét előtti vasárnap a római katolikus egyház elnevezése szerint Dominica palmarum, azaz pálmavasárnap, virágvasárnap. Nevét az e napon szokásos pálmaszentelésről és pálmaágas körmenettől kapta.
2018. március 23., 11:422018. március 23., 11:42
2018. március 27., 19:242018. március 27., 19:24
Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról és eléje szórták. Az előtte járó és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna, Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!
Virágvasárnap nyitja meg az egyház az év legszentebb és mind liturgikus, mind tartalmi szempontból leggazdagabb hetét, a nagyhetet. Virágvasárnap fő szertartása a körmenet és a szentmise, utóbbin először hallható a passió. Az aznapi barkaszentelésnek csak akkor van értelme, ha a körmeneten valóban részt vevők szenteltetik meg azt. A szentelt barkához – éppúgy, mint a pálmaághoz – számtalan hiedelem fűződik, és ezek változatait az egész magyar nyelvterületen megtaláljuk. A szentelt barkát felhasználják rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására.
Egyes székelyföldi településeken nagy viharban a pimpónak nevezett szentelt barkát meggyújtják, hogy a házat megfüstölje, mert „akkor nem csap bele a házba a menkő”.
A csíksomlyói kegytemplomban virágvasárnap a szentmiséket reggel nyolc, délelőtt fél tizenegy és este hét órától tartják. Fél tizenegykor a templom előtti téren barkaszenteléssel kezdődik az ünnepi szentmise, amelyet ünnepélyes bevonulás követ. A szentmisében a Csíksomlyói Kegytemplom Kórusa a Márk evangéliuma szerinti passiót énekli. Délután hat órától, az esti szentmise előtt a Csíksomlyói Passió Csoport a kegytemplom előtti téren bemutatja Jézus szenvedéstörténetét. Az előző évekhez hasonlóan virágvasárnap a szentsír díszítésére gyűjtenek.
Áthelyezett ünnepnap
Mivel Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25-e idén egybeesik virágvasárnappal, így a katolikus hagyomány szerint előbbit fehérvasárnap utáni hétfőre helyezik, tehát idén április 9-én, a húsvét utáni vasárnapot követő napon tartják.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!