
Idén a barkaszentelés is másmilyen formában történik, mint ahogy azt eddig megszokhattuk. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Urunk szenvedésének vasárnapján az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik, amikor elkezdődik a húsvéti misztérium beteljesítése. Keresztény kultúrkörben virágvasárnap vagy pálmavasárnap a tavasz első nagy ünnepe. Liturgikus színe a piros, jelképe a barkaág, rítusa az ünnepélyes bevonulás, a passióéneklés.
2020. április 05., 09:592020. április 05., 09:59
Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyén át érkező Jézust hangos tömeg kísérte az Aranykapun át a templom felé. János evangéliumában olvashatjuk erről a legteljesebb beszámolót, és legismertebb a Máté apostol által feljegyzett, az előtte járó és utána tóduló sokaság kiáltozása: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” (Mt 21, 8)
A katolikus egyházban virágvasárnap a nagyhét nyitánya és egyben ifjúsági világnap. Rendszeres megtartását (Szent) II. János Pál pápa vezette be 1985-ben.
Idén a világjárvány miatt elmaradnak az ilyenkor szokásos közösségi alkalmak.
A római katolikus templomokban sem tartanak nyilvános liturgiákat,
Imában kérik, hogy a Jóisten áldja meg az otthonokban a nap jelképét, a barkát amelyhez számos hiedelem fűződik: égiháború, jégverés ellen összevágják, máshol nagy esők idején elégetik.

Gyergyószentmiklóson a világjárvány ideje alatt sem mondanak le a virágvasárnapi nyilvános barkaszentelés hagyományáról, annak ellenére, hogy a templomokba a hívek nem léphetnek be a járványveszéllyel kapcsolatos korlátozó rendelkezések miatt.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás