Virágvasárnap, a nagyböjt zárónapja

Idén a barkaszentelés is másmilyen formában történik, mint ahogy azt eddig megszokhattuk. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Urunk szenvedésének vasárnapján az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik, amikor elkezdődik a húsvéti misztérium beteljesítése. Keresztény kultúrkörben virágvasárnap vagy pálmavasárnap a tavasz első nagy ünnepe. Liturgikus színe a piros, jelképe a barkaág, rítusa az ünnepélyes bevonulás, a passióéneklés.

Molnár Melinda

2020. április 05., 09:592020. április 05., 09:59

Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyén át érkező Jézust hangos tömeg kísérte az Aranykapun át a templom felé. János evangéliumában olvashatjuk erről a legteljesebb beszámolót, és legismertebb a Máté apostol által feljegyzett, az előtte járó és utána tóduló sokaság kiáltozása: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” (Mt 21, 8)

A katolikus egyházban virágvasárnap a nagyhét nyitánya és egyben ifjúsági világnap. Rendszeres megtartását (Szent) II. János Pál pápa vezette be 1985-ben.

Idén a világjárvány miatt elmaradnak az ilyenkor szokásos közösségi alkalmak.

Noha a református gyülekezetekben a konfirmáció hagyományos napja a virágvasárnap, ezt az ünneplést későbbre halasztották.

A római katolikus templomokban sem tartanak nyilvános liturgiákat,

a barkaszentelést, a passióéneklést illetve a szentmisét élő közvetítések által láthatják a hívek.

Imában kérik, hogy a Jóisten áldja meg az otthonokban a nap jelképét, a barkát amelyhez számos hiedelem fűződik: égiháború, jégverés ellen összevágják, máshol nagy esők idején elégetik.

korábban írtuk

Nem marad el, csak átalakul a barkaszentelés szertartása Gyergyószentmiklóson

Gyergyószentmiklóson a világjárvány ideje alatt sem mondanak le a virágvasárnapi nyilvános barkaszentelés hagyományáról, annak ellenére, hogy a templomokba a hívek nem léphetnek be a járványveszéllyel kapcsolatos korlátozó rendelkezések miatt.