– mondta el Nagy Zoltán polgármester, a három képviselőt bemutatva. A gyűlésre, amelyen a szavazás történt, már hetekkel korábban sor került, de a hivatalos „beiktatással” vártak addig, míg azt a Hargita Megyei Romaszövetség is megerősíti. Ez kedden történt meg, a három új képviselő igazolványt kapott a szövetségtől, ők is elfogadták a választás eredményét.

– közölte a polgármester, megjegyezve, hogy eleve fontosnak tartották, a cigányság javasoljon és válassza meg a képviselőit, ne pedig felülről, kívülről diktáljanak számukra.

A megválasztott személyek feladata, hogy az önkormányzattal és hatóságokkal együttműködve közösen keressenek választ, megoldást a régóta fennálló problémákra. Ez mindenképpen új helyzet, mert eddig nem voltak ilyen vezetői a cigányoknak.

korábban írtuk

Romák házát gyújtották fel Gyergyószentmiklóson

Minden valószínűség szerint szándékos tűzokozás miatt kapott lángra pénteken este egy roma család háza Gyergyószentmiklóson. A hatóságok szerint az ügy összefügghet az egy nappal korábban a városban elkövetett nagy értékű lopással.

Sándor Csaba, aki viszonylag fiatal kora ellenére a téglagyári baptista templom gondnoka is, megfontolt és választékos beszéddel fejtette ki gondolatait.

– mondta. Hozzátette, korábban is volt már, aki próbálkozott, de mind feladták, abbahagyták. Kijelentette, ő semmiképpen nem akarja feladni, biztos abban, hogy a munkájára áldást fog adni az Isten. Sándor Csaba komoly tiszteletnek örvend a cigányság körében. De szükség van arra, hogy az idősebbek is szerepet kapjanak a közösség vezetésében, mert rájuk inkább hallgatnak – mondta a polgármester.

Elhatárolódnak a „selypesektől”

Az alapvető elképzelés, amiért Nagy Zoltán szorgalmazta, hogy a cigányság saját képviselőket válasszon, az volt, hogy tárgyalópartnereket kerestek akikkel meg lehet vitatni a problémákat. Ez a kérdés megoldódott, de csak részben. Egyelőre csak remélni lehet, hogy a cigányság valóban elfogadja majd Sándor Csabát, Sándor Istvánt és Gábor Istvánt, nemcsak képviselőnek, hanem tényleges vezetőnek is, és hallgatnak is a szavukra.

– jelentette ki Sándor István. Gábor István hozzátette, a „selypesek” miatt nekik, a becsületeseknek is félniük kellett. Attól tartottak, hogy a selypesek tettei miatt őket is bántódás érheti a többségi lakosság részéről. Attól féltek, az ő házaik is leéghetnek – mondta. De a hatóságoktól is mást várnak. „Ha vétünk és megbüntetnek, mi megértjük, de ne legyen az, hogy a zsaruk ártatlanul büntessenek cigányokat” – hangzott el.

Elmondták, a Téglagyárban gyűlést is tartottak, beszélték, mit tehetnének azért, hogy a „selypesek” elhagyják a várost. Nem találtak megoldást. A leégett ház korábbi lakói jelenleg valahol máshol laknak, de a téglagyáriak attól tartanak, hogy vissza fognak térni. Ahogy ők mondják: „megint zaj lesz a városban, pedig mi a csendet akarjuk”. Azt is kijelentették, hogy ha az illetők megint megjelennek, akkor a cigány közösség fogja kérni, hogy tiltsák ki őket a városból.

a templom mellett. A jelek szerint megvan a hajlandóság a WC-k használatára is. Eddig jellemzően a környező mezőkön végezték a dolgukat. A higiéniai állapotok javítása az első feladat. De ez sem könnyű, hosszú időbe tellett az is, míg Novák Zsolt meg tudta értetni a kézmosás vagy a vécépapír használatának fontosságát.

Mindkét fél látja, hogy nem lesznek egyik napról a másikra látványos változások. Sem a cigányok gondjainak megoldásában, sem az elvárt együttélési szabályok betartása terén. De elindult egy folyamat. A cigányok maguk készítettek felmérést, hogy a téglagyári telepen melyik házban hányan laknak. A házak hivatalos nyilvántartásba kerülnek és házszámot kapnak. Hosszabb távon pedig az a cél, hogy a cigányság tisztességes munkalehetőséghez juthasson, amelyből megélhet.