A három választott cigány vezető tervei szépek, a megvalósítás nem lesz könnyű
Fotó: Gergely Imre
Három személy kapott megbízást a gyergyószentmiklósi cigány közösség többségétől arra, hogy az önkormányzattal és különböző hatóságokkal szemben őket képviselje. Felhatalmazásukat a hivatalos Hargita megyei romaszervezet is megerősítette. Tudják, nagyon nehéz feladatot vállaltak fel.
2017. május 17., 15:212017. május 17., 15:21
2017. május 17., 16:402017. május 17., 16:40
Sándor Csaba, Sándor István és Gábor István személyében most először vannak olyan vezetői a gyergyószentmiklósi cigányságnak, akiket ők választottak, és akiket a hivatalos szervek is partnernek tekintenek. A választás a téglagyári cigánytelep közösségi házban zajlott,
– mondta el Nagy Zoltán polgármester, a három képviselőt bemutatva. A gyűlésre, amelyen a szavazás történt, már hetekkel korábban sor került, de a hivatalos „beiktatással” vártak addig, míg azt a Hargita Megyei Romaszövetség is megerősíti. Ez kedden történt meg, a három új képviselő igazolványt kapott a szövetségtől, ők is elfogadták a választás eredményét.
– közölte a polgármester, megjegyezve, hogy eleve fontosnak tartották, a cigányság javasoljon és válassza meg a képviselőit, ne pedig felülről, kívülről diktáljanak számukra.
A megválasztott személyek feladata, hogy az önkormányzattal és hatóságokkal együttműködve közösen keressenek választ, megoldást a régóta fennálló problémákra. Ez mindenképpen új helyzet, mert eddig nem voltak ilyen vezetői a cigányoknak.
Minden valószínűség szerint szándékos tűzokozás miatt kapott lángra pénteken este egy roma család háza Gyergyószentmiklóson. A hatóságok szerint az ügy összefügghet az egy nappal korábban a városban elkövetett nagy értékű lopással.
Sándor Csaba, aki viszonylag fiatal kora ellenére a téglagyári baptista templom gondnoka is, megfontolt és választékos beszéddel fejtette ki gondolatait.
– mondta. Hozzátette, korábban is volt már, aki próbálkozott, de mind feladták, abbahagyták. Kijelentette, ő semmiképpen nem akarja feladni, biztos abban, hogy a munkájára áldást fog adni az Isten. Sándor Csaba komoly tiszteletnek örvend a cigányság körében. De szükség van arra, hogy az idősebbek is szerepet kapjanak a közösség vezetésében, mert rájuk inkább hallgatnak – mondta a polgármester.
Az alapvető elképzelés, amiért Nagy Zoltán szorgalmazta, hogy a cigányság saját képviselőket válasszon, az volt, hogy tárgyalópartnereket kerestek akikkel meg lehet vitatni a problémákat. Ez a kérdés megoldódott, de csak részben. Egyelőre csak remélni lehet, hogy a cigányság valóban elfogadja majd Sándor Csabát, Sándor Istvánt és Gábor Istvánt, nemcsak képviselőnek, hanem tényleges vezetőnek is, és hallgatnak is a szavukra.
A téglagyári közösségi házban zajlott a választás. Archív
Fotó: Baricz Tamás Imola
A választáson a Téglagyár és Kárpátok utcai, illetve a baptista közösséghez tartozó Alma, Selyem és Gödrös utcabeli családok, valamint a malmoknál élők vettek részt. A többiekkel nincsenek is nagyon kapcsolatban. Sándor Csaba megfogalmazása szerint ők a „hagyományos cigányokat” képviselik. Például a városközpontban lakókat nem, mert azok „nagyobbnak gondolják magukat”.
Ugyanakkor határozottan kijelentették, semmiféle közösséget nem vállalnak azokkal, akik a március végi tűzesetig a Kaufland áruház szomszédságában laktak. Az általuk „selypeseknek” hívott Gábor család miatt ők is sokat szenvedtek – derült ki a három új vezető szavaiból.
– jelentette ki Sándor István. Gábor István hozzátette, a „selypesek” miatt nekik, a becsületeseknek is félniük kellett. Attól tartottak, hogy a selypesek tettei miatt őket is bántódás érheti a többségi lakosság részéről. Attól féltek, az ő házaik is leéghetnek – mondta. De a hatóságoktól is mást várnak. „Ha vétünk és megbüntetnek, mi megértjük, de ne legyen az, hogy a zsaruk ártatlanul büntessenek cigányokat” – hangzott el.
Elmondták, a Téglagyárban gyűlést is tartottak, beszélték, mit tehetnének azért, hogy a „selypesek” elhagyják a várost. Nem találtak megoldást. A leégett ház korábbi lakói jelenleg valahol máshol laknak, de a téglagyáriak attól tartanak, hogy vissza fognak térni. Ahogy ők mondják: „megint zaj lesz a városban, pedig mi a csendet akarjuk”. Azt is kijelentették, hogy ha az illetők megint megjelennek, akkor a cigány közösség fogja kérni, hogy tiltsák ki őket a városból.
Csak lassan rendeződnek az ügyek a tűzeset után. Archív
Fotó: Szász Adorján
Az önkormányzat illetékesei és a három cigány vezető hetente találkoznak. A városvezetés közölte, hogy mit várnak el a cigányságtól, hogy milyen szabályok betartására kérik őket. Ugyanakkor felmérik a cigányság kéréseit is. Nagy Zoltán komoly szemléletváltásnak és előrelépésnek tekinti, hogy az első kérések éppen azok voltak, amelyekre korábban a városvezetés próbálta rávenni a téglagyári telepen élőket. Most ők kérték szemeteskonténerek kihelyezését és a közcsap megjavítását. Eddig nem volt hajlandóság a telepen a tisztaság megtartására, és a csapot is rendszeresen elrontották.
Az első konkrét előrelépés is megtörtént. Novák Zsolt baptista lelkész hollandiai kapcsolatai révén
a templom mellett. A jelek szerint megvan a hajlandóság a WC-k használatára is. Eddig jellemzően a környező mezőkön végezték a dolgukat. A higiéniai állapotok javítása az első feladat. De ez sem könnyű, hosszú időbe tellett az is, míg Novák Zsolt meg tudta értetni a kézmosás vagy a vécépapír használatának fontosságát.
Mindkét fél látja, hogy nem lesznek egyik napról a másikra látványos változások. Sem a cigányok gondjainak megoldásában, sem az elvárt együttélési szabályok betartása terén. De elindult egy folyamat. A cigányok maguk készítettek felmérést, hogy a téglagyári telepen melyik házban hányan laknak. A házak hivatalos nyilvántartásba kerülnek és házszámot kapnak. Hosszabb távon pedig az a cél, hogy a cigányság tisztességes munkalehetőséghez juthasson, amelyből megélhet.
Tizennégy házkutatást tartottak szerdán a Maros megyei rendőrök Marosvásárhelyen, Marosludason, Mezőceked és Mezőzáh községekben a marosludasi ügyészség koordinálásával orvhalászat ügyében.
Hetedik alkalommal is megmutatták a diákoknak, hogy a tudomány igen is menő a Heuréka 7.0 nevet viselő program záróeseményén szerdán, melynek célja az élményközpontú tanulás, és hogy az iskoláskorúak megszeressék a tudományokat, illetve művészeteket.
A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban szerda este lezajlott nyitóünnepséggel kezdetét vette a hatodik alkalommal megszervezett Országos Magyar Nyelvű Római Katolikus Hittanolimpia, amelyen 12 megye 156 diákja méri össze tudását.
Csak idő kérdése, hogy „berúgja az ajtót” a kullancsszezon – vélik a szakemberek, akik szerint nem érdemes elbagatellizálni ennek a kis vérszívó csípésének a következményeit, hiszen az állatok akár könnyen bele is hallhatnak egy-egy csípés szövődményeibe.
A századik születésnapját ünneplő Tompos Erzsébetet köszöntötték szerda délután a csíktaplocai plébániatemplomban – derül ki Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének Facebook-bejegyzéséből.
A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.
Elkezdődött Marosvásárhelyen a 31. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK), ahol a magyar egyetemi hallgatók anyanyelvükön mutathatják be tudományos dolgozataikat. Az április 24-től 27-ig tartó rendezvénynek idén is a Kultúrpalota a fő helyszíne.
Elkezdődik a csíkszeredai piac belső udvarának aszfaltozása hétfőn – tájékoztat Facebook-oldalán Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
A Román Posta az ortodox húsvét előtt kézbesíteni tudja a nyugdíjakat, ez azonban attól is függ, hogy mikor érkezik meg számlájára a pénz – nyilatkozta szerdán a vállalat vezérigazgatója.
Már csak a hatósági engedélyeztetés van hátra a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház új sürgősségi osztályának megnyitás előtt, amelynek átadási határideje ez év vége.
szóljon hozzá!