
Fakérgen ejtett medvekarmolás. Megjelölt terület
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vadászati törvény módosítása végre lehetőséget teremt arra, hogy rendezzék a medveproblémát, ám ez nem azt jelenti, hogy hadviselés indul a továbbra is szigorúan védett nagyvad ellen – szögezte le egy hétfői sajtótájékoztatón Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke, az Abies Hunting Vadásztató Iroda igazgatója.
2019. december 16., 21:592019. december 16., 21:59
2019. december 16., 22:002019. december 16., 22:00
Rámutatott, részt vett a törvénymódosítás kidolgozásában, az végre kedvező változást hoz a vadgazdálkodásban, lehetőséget biztosít az emberi élet és a javak védelmére. A szakértő szerint
minden év május 15-ig a környezetvédelmi minisztérium köteles lesz jóváhagyni a megelőzési és a beavatkozási kvótát, a veszélyes medvék kilövésének procedúráját pedig egyszerűsítik.
– vont párhuzamot Sárkány Árpád. Rámutatott, a medvetámadások 37 áldozatát kórházban kezelték, sokan – vadőrök, tűzoltók – a munkájuk végzése közben sérültek meg. A szakértő emlékeztetett, eddig is létezett beavatkozási kvóta, ám az csak félmegoldást jelentett.

Előrelépésként értékelik az általunk megkérdezett vadásztársaság-igazgatók azt, hogy a képviselőház megszavazta a vadászati törvény módosítást. Vélekedésük szerint azonban a medveproblémák tartós megoldása tekintetében sok múlik a továbbiakban megfogalmazandó részleteken.
A környezetvédelmi minisztérium 140 veszélyes medve kilövésére hagyott jóvá keretet, ám ebből csak 28-at lőttek ki. Bonyolult és hosszadalmas volt az engedélyeztetés, három-négy hét alatt állították össze az iratcsomót, majd meg kellett keresni a „bűnös” medvét. Voltak esetek, amikor egyértelmű volt a helyzet, de gyakran a vadászok nem vállalkoztak a megítélésre,
„A gépkocsi által elütött medve 17 órán át agonizált az út szélén, a vadőr ellen, aki megszabadította a szenvedéseitől, még mindig zajlik az eljárás, a nyomozás nem zárult le” – részletezte Sárkány Árpád.

Felháborítónak tartja a kialakult helyzetet a Parajd kijáratánál szombaton este elgázolt medve kapcsán Mărmureanu-Bíró Leonárd. A Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület igazgatója szerint mindenki a vadászoktól várja a megoldást, holott az minisztériumi szinten kellett volna megszülessen még a baleset estéjén.
Arról is közölt adatokat, hogy a medvék kiemelése, elszállítása nem bizonyult hatékony megoldásnak, mindössze húsz százalék esetében vált be, hatvan százalék
további húsz százalék pedig ott járt be a településekre, ahová elvitték, tehát csak „tovább költöztették” a problémát.
Grațiela Gavrilescu korábbi környezetvédelmi miniszter arra is kísérletet tett, hogy külföldre vigyenek medvéket, ám hiába ajánlotta fel több országnak is, mindegyik kormány visszautasította. Hangsúlyozta, a törvénymódosítás lehetőséget nyújt arra, hogy legalább szinten tartsák a medvék számát. A módosítás szerint a megelőzési és a beavatkozási kvóta együtt nem lehet több mint az évi szaporulat, ami általában 8 százalékos, tehát a 8 ezer fős állományból évente legtöbb 640-et lehet majd kilőni. Az országban 1450 vadászterület van, a kvótából nem jut mindegyiknek.
Sárkány Árpád rámutatott, a kvóta az állománybecsléstől függ, amit szakemberek végeznek, és alaptalanul, érvek nélkül kérdőjelezik meg a környezetvédők. A civil szervezetekre, a környezetvédőkre szükség van, ám meg kell érteniük, nem hadjárat indul a medvék ellen, a vadászok nem élesítik a fegyvert, az emberek javainak, életének védelme érzelmi manipulálással nem szavatolható – szögezte le Sárkány Árpád.
Szokatlanul enyhe volt a hajnal keddre virradóan a Csíki- és Gyergyói-medencében, pláne hogy egy nappal korábban még fagyott. Ma reggel nagyon nem.
Feltehetően egy drón roncsaira bukkantak kedden egy szántóföldön, a Brăila megyei Gropeni közelében – közölte a román védelmi minisztérium. A tárgy lezuhanását és az azt követő kisebb tüzet egy helybéli jelentette az éjszaka folyamán.
A Mureșan-kormány hétfőn meghallgatott hat miniszterjelöltje közül csak ketten kapták meg a parlamenti szakbizottságok támogatását. Kedden folytatódnak a meghallgatások.
A magyarországi középkorúak átlagosan 35 millió forint (mintegy 500 ezer lej) megtakarítást tartanak szükségesnek 65 éves korukra ahhoz, hogy állami nyugdíj nélkül is vállalható életszínvonalat biztosítsanak maguknak.
Az ellenőrzésre kijelölt parcellák jó részén már lezajlottak az APIA által végzett ankétok Hargita megyében. Az intézmény vezetője szerint kevés gazda van, akinél olyan problémákat találtak, amelyek miatt az illető lemondhat az idei juttatásokról.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) őrizetbe vett, a Bukaresti Törvényszék pedig előzetes letartóztatásba helyezett két cégvezetőt, akik a gyergyószentmiklósi akkumulátoros energiatároló építésében vesznek részt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) az alkotmánybírósághoz fordulhat abban az esetben, ha a Mureșan-kormány esetleges elutasítása után Nicușor Dan államfő nem oszlatja fel a parlamentet az előrehozott választások megtartásához.
Ha a TollRo útdíjfizetési rendszer október 1-jén nem működik, a fuvarozókat nem fogják megbírságolni – ígérte hétfőn Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter.
Október 16-án megkezdheti a gazdáknak járó támogatások előlegének kifizetését a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) – jelentette ki hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán.
A mezőgazdasági tárca élére javasolt Tánczos Barna hétfőn kedvező véleményezést kapott a parlament illetékes szakbizottságainak együttes ülésén.
1 hozzászólás