
Fakérgen ejtett medvekarmolás. Megjelölt terület
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vadászati törvény módosítása végre lehetőséget teremt arra, hogy rendezzék a medveproblémát, ám ez nem azt jelenti, hogy hadviselés indul a továbbra is szigorúan védett nagyvad ellen – szögezte le egy hétfői sajtótájékoztatón Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke, az Abies Hunting Vadásztató Iroda igazgatója.
2019. december 16., 21:592019. december 16., 21:59
2019. december 16., 22:002019. december 16., 22:00
Rámutatott, részt vett a törvénymódosítás kidolgozásában, az végre kedvező változást hoz a vadgazdálkodásban, lehetőséget biztosít az emberi élet és a javak védelmére. A szakértő szerint
minden év május 15-ig a környezetvédelmi minisztérium köteles lesz jóváhagyni a megelőzési és a beavatkozási kvótát, a veszélyes medvék kilövésének procedúráját pedig egyszerűsítik.
– vont párhuzamot Sárkány Árpád. Rámutatott, a medvetámadások 37 áldozatát kórházban kezelték, sokan – vadőrök, tűzoltók – a munkájuk végzése közben sérültek meg. A szakértő emlékeztetett, eddig is létezett beavatkozási kvóta, ám az csak félmegoldást jelentett.

Előrelépésként értékelik az általunk megkérdezett vadásztársaság-igazgatók azt, hogy a képviselőház megszavazta a vadászati törvény módosítást. Vélekedésük szerint azonban a medveproblémák tartós megoldása tekintetében sok múlik a továbbiakban megfogalmazandó részleteken.
A környezetvédelmi minisztérium 140 veszélyes medve kilövésére hagyott jóvá keretet, ám ebből csak 28-at lőttek ki. Bonyolult és hosszadalmas volt az engedélyeztetés, három-négy hét alatt állították össze az iratcsomót, majd meg kellett keresni a „bűnös” medvét. Voltak esetek, amikor egyértelmű volt a helyzet, de gyakran a vadászok nem vállalkoztak a megítélésre,
„A gépkocsi által elütött medve 17 órán át agonizált az út szélén, a vadőr ellen, aki megszabadította a szenvedéseitől, még mindig zajlik az eljárás, a nyomozás nem zárult le” – részletezte Sárkány Árpád.

Felháborítónak tartja a kialakult helyzetet a Parajd kijáratánál szombaton este elgázolt medve kapcsán Mărmureanu-Bíró Leonárd. A Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület igazgatója szerint mindenki a vadászoktól várja a megoldást, holott az minisztériumi szinten kellett volna megszülessen még a baleset estéjén.
Arról is közölt adatokat, hogy a medvék kiemelése, elszállítása nem bizonyult hatékony megoldásnak, mindössze húsz százalék esetében vált be, hatvan százalék
további húsz százalék pedig ott járt be a településekre, ahová elvitték, tehát csak „tovább költöztették” a problémát.
Grațiela Gavrilescu korábbi környezetvédelmi miniszter arra is kísérletet tett, hogy külföldre vigyenek medvéket, ám hiába ajánlotta fel több országnak is, mindegyik kormány visszautasította. Hangsúlyozta, a törvénymódosítás lehetőséget nyújt arra, hogy legalább szinten tartsák a medvék számát. A módosítás szerint a megelőzési és a beavatkozási kvóta együtt nem lehet több mint az évi szaporulat, ami általában 8 százalékos, tehát a 8 ezer fős állományból évente legtöbb 640-et lehet majd kilőni. Az országban 1450 vadászterület van, a kvótából nem jut mindegyiknek.
Sárkány Árpád rámutatott, a kvóta az állománybecsléstől függ, amit szakemberek végeznek, és alaptalanul, érvek nélkül kérdőjelezik meg a környezetvédők. A civil szervezetekre, a környezetvédőkre szükség van, ám meg kell érteniük, nem hadjárat indul a medvék ellen, a vadászok nem élesítik a fegyvert, az emberek javainak, életének védelme érzelmi manipulálással nem szavatolható – szögezte le Sárkány Árpád.
A munkába önként visszatérő szülők a gyermek életkorától függően további három vagy hat hónapig megkaphatnák a gyermekgondozási díjat, a két év alatti gyermeket nevelő anyákat pedig mentesítenék az egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetése alól.
Mi a feladata egy történelmi filmnek, milyen várt és váratlan hatásai voltak a Hunyadi-filmsorozatnak? – többek között erről is beszélt Bán János, írói nevén Bán Mór, a film alapjául szolgáló történelmi regényciklus szerzője Sepsiszentgyörgyön.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok a Luca Niculescu-kormány miniszterjelöltjeit, az új kabinet beiktatásáról pedig kedden 14 órától kezdődő együttes ülésén szavaz a képviselőház és a szenátus.
Elvileg ugyan számos helyi adó és illeték kifizethető online, a gyakorlatban sok településen a virtuális ügyfélszolgálati ablakig sem jut el az adófizető, az ablak ugyanis nem létezik. Sok pénzt veszíthetnek ez miatt az önkormányzatok.
Nagy volt az érdeklődés a pénzügyminisztérium csütörtöki állampapír-aukcióján: a befektetők a meghirdetett összeg ötszörösére, mintegy 2,5 milliárd lejre nyújtottak be ajánlatot – számolt be Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
Székelyföldi értékmentőket és értékteremtőket tüntettek ki Orbán Balázs-díjjal Marosvásárhelyen. Bocskay Vince szovátai szobrászművész, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi intézményvezető és dr. Bernád Rita Magdolna levéltáros vette át az elismerést.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön benyújtotta a parlamentnek az általa javasolt kormány névsorát és a kormányprogramot. A kabinet 17 miniszterből áll, közülük ketten tárca nélküli, külön feladatkörrel megbízott miniszterek.
A legrosszabb, amit tehetünk egy tehetetlen embertársunkkal szemben, ha nem teszünk semmit. Az Európai Újraélesztési Nap alkalmából a Hargita megyei tűzoltóság bemutatta az újraélesztés legfontosabb lépéseit és az új protokoll szerinti változásokat.
1 hozzászólás