
Fakérgen ejtett medvekarmolás. Megjelölt terület
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vadászati törvény módosítása végre lehetőséget teremt arra, hogy rendezzék a medveproblémát, ám ez nem azt jelenti, hogy hadviselés indul a továbbra is szigorúan védett nagyvad ellen – szögezte le egy hétfői sajtótájékoztatón Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke, az Abies Hunting Vadásztató Iroda igazgatója.
2019. december 16., 21:592019. december 16., 21:59
2019. december 16., 22:002019. december 16., 22:00
Rámutatott, részt vett a törvénymódosítás kidolgozásában, az végre kedvező változást hoz a vadgazdálkodásban, lehetőséget biztosít az emberi élet és a javak védelmére. A szakértő szerint
minden év május 15-ig a környezetvédelmi minisztérium köteles lesz jóváhagyni a megelőzési és a beavatkozási kvótát, a veszélyes medvék kilövésének procedúráját pedig egyszerűsítik.
– vont párhuzamot Sárkány Árpád. Rámutatott, a medvetámadások 37 áldozatát kórházban kezelték, sokan – vadőrök, tűzoltók – a munkájuk végzése közben sérültek meg. A szakértő emlékeztetett, eddig is létezett beavatkozási kvóta, ám az csak félmegoldást jelentett.

Előrelépésként értékelik az általunk megkérdezett vadásztársaság-igazgatók azt, hogy a képviselőház megszavazta a vadászati törvény módosítást. Vélekedésük szerint azonban a medveproblémák tartós megoldása tekintetében sok múlik a továbbiakban megfogalmazandó részleteken.
A környezetvédelmi minisztérium 140 veszélyes medve kilövésére hagyott jóvá keretet, ám ebből csak 28-at lőttek ki. Bonyolult és hosszadalmas volt az engedélyeztetés, három-négy hét alatt állították össze az iratcsomót, majd meg kellett keresni a „bűnös” medvét. Voltak esetek, amikor egyértelmű volt a helyzet, de gyakran a vadászok nem vállalkoztak a megítélésre,
„A gépkocsi által elütött medve 17 órán át agonizált az út szélén, a vadőr ellen, aki megszabadította a szenvedéseitől, még mindig zajlik az eljárás, a nyomozás nem zárult le” – részletezte Sárkány Árpád.

Felháborítónak tartja a kialakult helyzetet a Parajd kijáratánál szombaton este elgázolt medve kapcsán Mărmureanu-Bíró Leonárd. A Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület igazgatója szerint mindenki a vadászoktól várja a megoldást, holott az minisztériumi szinten kellett volna megszülessen még a baleset estéjén.
Arról is közölt adatokat, hogy a medvék kiemelése, elszállítása nem bizonyult hatékony megoldásnak, mindössze húsz százalék esetében vált be, hatvan százalék
további húsz százalék pedig ott járt be a településekre, ahová elvitték, tehát csak „tovább költöztették” a problémát.
Grațiela Gavrilescu korábbi környezetvédelmi miniszter arra is kísérletet tett, hogy külföldre vigyenek medvéket, ám hiába ajánlotta fel több országnak is, mindegyik kormány visszautasította. Hangsúlyozta, a törvénymódosítás lehetőséget nyújt arra, hogy legalább szinten tartsák a medvék számát. A módosítás szerint a megelőzési és a beavatkozási kvóta együtt nem lehet több mint az évi szaporulat, ami általában 8 százalékos, tehát a 8 ezer fős állományból évente legtöbb 640-et lehet majd kilőni. Az országban 1450 vadászterület van, a kvótából nem jut mindegyiknek.
Sárkány Árpád rámutatott, a kvóta az állománybecsléstől függ, amit szakemberek végeznek, és alaptalanul, érvek nélkül kérdőjelezik meg a környezetvédők. A civil szervezetekre, a környezetvédőkre szükség van, ám meg kell érteniük, nem hadjárat indul a medvék ellen, a vadászok nem élesítik a fegyvert, az emberek javainak, életének védelme érzelmi manipulálással nem szavatolható – szögezte le Sárkány Árpád.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
1 hozzászólás