Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Új vadászati törvény: az ördög a részletekben rejlik

Széchely István 2019. december 14., 13:09
HIRDETÉS

Előrelépésként értékelik az általunk megkérdezett vadásztársaság-igazgatók azt, hogy a képviselőház megszavazta a vadászati törvény módosítást. Vélekedésük szerint azonban a medveproblémák tartós megoldása tekintetében sok múlik azon, hogy mi kerül bele a módosított törvény alkalmazását részletesen szabályozó kiegészítő dokumentumba.

A vadászok szerint sok múlik azon, hogy a szaktárca miként fogja megyékre lebontani a medvekilövési kvótát. Képünk illusztráció Fotó: Barabás Ákos

Elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a vadászati törvény módosítására előterjesztett tervezetet, melynek értelmében ugyan szigorúan védett marad, de meghatározott körülmények között újra vadászhatóvá válik a medve, és a jövőben nemcsak a mezőgazdasági károk után, hanem az ember elleni medvetámadások esetén is kártérítést kell fizetnie az illetékes intézménynek. A vadászatra vonatkozóan arról rendelkezik az elfogadott tervezet, hogy az éves beavatkozási kvóta – vagyis a problémás medvék ártalmatlanítására megszabott keret – mellett

a környezetvédelmi minisztérium évente meghatároz egy prevenciós kvótát is az állomány szabályozása érdekében.

A megelőzési kvótát minden év május 15-éig kell jóváhagynia a szaktárcának. A módosított vadászati törvény a kártérítési kötelezettséget kiterjeszti az ember elleni medvetámadások esetére is. Eszerint

sérüléssel járó medvetámadás esetén a környezetvédelmi minisztérium köteles fizetni a kórházi kezelést, a meg nem valósított jövedelmet a munkaképtelenség idejére – munkanélküli sérült esetén a minimálbér alapján kiszámolt összeget –, valamint erkölcsi kártérítést.

Elhalálozás esetén a temetkezési költségeket is a szaktárca köteles kifizetni, az áldozat családjának pedig minimálbért, egészen addig, amíg a medvetámadás következtében elhunyt családtagjuk elérte volna a nyugdíjkorhatárt.

Az új előírások értelmében a gázolások következtében keletkező károkért az útügyi vállalat a felelős, amennyiben az útszakasz nem volt ellátva megfelelő figyelmeztető jelzéssel. Ha volt kihelyezett figyelmeztető tábla, az autóvezető felel a kárért.

A törvénymódosítás ügyében a képviselőházé volt a végső döntés, az új előírások a Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után lépnek érvénybe.

Sok múlik a részleteken

A módosított jogszabályt csak az alkalmazási normák kidolgozása után lehet alkalmazni a gyakorlatban, ehhez pedig a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó akcióterv részét képező szaktanulmány elkészítésére is szükség van még – hívta fel a figyelmet Benke József. A Zetelaka és Társai Vadásztársaság vezetője kételkedik abban, hogy a szaktanulmány elkészül a tavaszi vadászati idény kezdetéig, vagyis 2020. március 15-éig.

Változnak a medvetámadás utáni kártérítési kötelezettségek is. Képünk illusztráció Fotó: Barabás Ákos

„Kifutottunk az időből. És ezért senki más nem hibás, csak a minisztérium” – nehezményezte. Összességében viszont előrelépésnek tartja az új törvénymódosítást. A trófeavadászat, vagyis a kizárólag kapitális példányok levadászásának megelőzésére vonatkozó kérdésünkre elmondta, a szaktárca valószínűleg kikéri a szakértők véleményét a kilőhető egyedek szabályozása érdekében. Rámutatott azonban, hogy 

a kilövési kvóták korábban is olyan alacsonyak voltak, hogy az nem befolyásolhatta a medveállomány összetételének alakulását.

Vagyis ha egy vadászterületen nyolcvan egyedből kiemelhettek egyet, kettőt, az nem volt hatással az állomány összetételére – legalábbis térségünkben –, még akkor sem, ha nagy példányok voltak, „mert jött helyettük öt másik” – magyarázta a szakember, aki városi legendának tartja azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a trófeavadászatot megsínyli a medveállomány.

HIRDETÉS

Mostanra olyan nagyra nőtt a medveállomány, hogy az ő és szakember kollégái meglátása szerint pár évig lineáris regresszív – vagyis az első évben nagy, majd csökkenő példányszám kilövését lehetővé tevő – kilövési kvóta alkalmazására lenne szükség ahhoz, hogy helyreálljon az egyensúly. Ugyanakkor úgy véli,

hajtóvadászatokra is szükség volna, hogy a vadászterületeken élő teljes medvepopuláció újra elkezdjen félni az embertől.

A kilövési kvóták leosztásán múlik

Megoldhatja a medvevadászat teljes betiltása, azaz 2016 óta fokozódó medveproblémát az új törvény, de sok minden függ attól, hogy miként fogják meghatározni a kilövési kvótákat – véli Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadásztársaság igazgatója.

„Nekünk 110 ezer hektáron, nyolc vadászterületen a legtöbb tíz medve volt, amit kilőhettünk. Nagyon el kell gondolkodni, hogy ha a tavaszi vadszámlálás szerint él itt 354 medve, mit fog megoldani az, ha kilőhetünk tízet. Én

azt is szeretném tudni, hogy olyan megyékben, ahol nincs vadkár, miért kapnak medvekilövési engedélyeket.

Ha leosztanák az engedélyeket oda, ahol a problémák vannak, akkor azt mondanám, hogy meg fogja oldani a gondokat az új törvény” – fogalmazott a 2016 előtti gyakorlatról és a frissen módosított jogszabállyal kapcsolatban.

A nagy kérdés, hogy végül hány medvét lőhetnek ki a problémás megyékben. Képünk illusztráció Fotó: Barabás Ákos

Becslése szerint országosan 350–400 medve kilövését fogják engedélyezni egy évben, amelyből a korábbi tapasztalatok szerint mintegy 70 jóváhagyást kap meg Hargita megye – kérdés számára, hogy egy ilyen alacsony szám mit fog megoldani. Ha megmarad a beavatkozási kvóta is, és a megelőzési kvótát megfelelően fogják leosztani megyénként, akkor megoldódhatnak a medveproblémák – foglalta össze meglátásait a szakember.

Kulcskérdés a bürokrácia megszüntetése

Fazakas Attila, a Hubertus Vadásztársaság igazgatója számára a fokozódó problémák tartós megoldása tekintetében az jelenti az egyik kulcskérdést, hogy mennyire lesz bürokratikus a sürgősségi kilövési engedélyek megszerzése. Megkeresésünkre elmondta, hogy amennyiben a vadásztársaságoknak továbbra is megfigyeléseket és képanyagos dokumentálást kell végezniük – mint ahogyan most teszik –, ha egy problémás medve ártalmatlanítására jóváhagyást szeretnének kérni, akkor az új törvény sem lesz megfelelő.

„Mostanáig is nagyon meg volt nehezítve ez, nagyon bürokratikus volt az eljárás, az egyik nagy probléma éppen a monitorizálási kötelezettség volt” – fogalmazott, megjegyezve, hogy kíváncsian várja a módosított jogszabály részletes leírását.

Figyel a kvóták bevezetésére a WWF

A törvénymódosítás megszavazásáról véleményt formáltak a természetvédelmi szervezetek is. A medve továbbra is a szigorúan védett fajok listáján marad, dacára annak, hogy néhány parlamenti képviselő az utolsó pillanatban is a tervezet szenátus által elfogadott változatát támogatta – emelte ki Facebook-bejegyzésében a World Wildlife Fund (WWF) romániai szervezete. Köszönetet mondtak ugyanakkor mindazoknak, akik az elmúlt néhány hónapban támogatták a szervezetet annak érdekében, hogy meggyőzzék a parlamenti képviselőket az ember–medve konfliktus hamis megoldásának elutasításáról. A WWF ígéretet tett arra is, hogy figyelemmel követi a vadászati törvény új rendelkezéseinek alkalmazását, különös tekintettel a megelőzési kvóták bevezetésére, hogy az tudományos módszerek, pontos adatok és a vonatkozó nemzetközi előírások alapján történjen.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS