
A vadászok szerint sok múlik azon, hogy a szaktárca miként fogja megyékre lebontani a medvekilövési kvótát. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Előrelépésként értékelik az általunk megkérdezett vadásztársaság-igazgatók azt, hogy a képviselőház megszavazta a vadászati törvény módosítást. Vélekedésük szerint azonban a medveproblémák tartós megoldása tekintetében sok múlik azon, hogy mi kerül bele a módosított törvény alkalmazását részletesen szabályozó kiegészítő dokumentumba.
2019. december 14., 13:092019. december 14., 13:09
Elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a vadászati törvény módosítására előterjesztett tervezetet, melynek értelmében ugyan szigorúan védett marad, de meghatározott körülmények között újra vadászhatóvá válik a medve, és a jövőben nemcsak a mezőgazdasági károk után, hanem az ember elleni medvetámadások esetén is kártérítést kell fizetnie az illetékes intézménynek. A vadászatra vonatkozóan arról rendelkezik az elfogadott tervezet, hogy az éves beavatkozási kvóta – vagyis a problémás medvék ártalmatlanítására megszabott keret – mellett
A megelőzési kvótát minden év május 15-éig kell jóváhagynia a szaktárcának. A módosított vadászati törvény a kártérítési kötelezettséget kiterjeszti az ember elleni medvetámadások esetére is. Eszerint
Elhalálozás esetén a temetkezési költségeket is a szaktárca köteles kifizetni, az áldozat családjának pedig minimálbért, egészen addig, amíg a medvetámadás következtében elhunyt családtagjuk elérte volna a nyugdíjkorhatárt.
Az új előírások értelmében a gázolások következtében keletkező károkért az útügyi vállalat a felelős, amennyiben az útszakasz nem volt ellátva megfelelő figyelmeztető jelzéssel. Ha volt kihelyezett figyelmeztető tábla, az autóvezető felel a kárért.
A törvénymódosítás ügyében a képviselőházé volt a végső döntés, az új előírások a Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után lépnek érvénybe.
A módosított jogszabályt csak az alkalmazási normák kidolgozása után lehet alkalmazni a gyakorlatban, ehhez pedig a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó akcióterv részét képező szaktanulmány elkészítésére is szükség van még – hívta fel a figyelmet Benke József. A Zetelaka és Társai Vadásztársaság vezetője kételkedik abban, hogy a szaktanulmány elkészül a tavaszi vadászati idény kezdetéig, vagyis 2020. március 15-éig.
Változnak a medvetámadás utáni kártérítési kötelezettségek is. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„Kifutottunk az időből. És ezért senki más nem hibás, csak a minisztérium” – nehezményezte. Összességében viszont előrelépésnek tartja az új törvénymódosítást. A trófeavadászat, vagyis a kizárólag kapitális példányok levadászásának megelőzésére vonatkozó kérdésünkre elmondta, a szaktárca valószínűleg kikéri a szakértők véleményét a kilőhető egyedek szabályozása érdekében. Rámutatott azonban, hogy
Vagyis ha egy vadászterületen nyolcvan egyedből kiemelhettek egyet, kettőt, az nem volt hatással az állomány összetételére – legalábbis térségünkben –, még akkor sem, ha nagy példányok voltak, „mert jött helyettük öt másik” – magyarázta a szakember, aki városi legendának tartja azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a trófeavadászatot megsínyli a medveállomány.
Mostanra olyan nagyra nőtt a medveállomány, hogy az ő és szakember kollégái meglátása szerint pár évig lineáris regresszív – vagyis az első évben nagy, majd csökkenő példányszám kilövését lehetővé tevő – kilövési kvóta alkalmazására lenne szükség ahhoz, hogy helyreálljon az egyensúly. Ugyanakkor úgy véli,
Megoldhatja a medvevadászat teljes betiltása, azaz 2016 óta fokozódó medveproblémát az új törvény, de sok minden függ attól, hogy miként fogják meghatározni a kilövési kvótákat – véli Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadásztársaság igazgatója.
„Nekünk 110 ezer hektáron, nyolc vadászterületen a legtöbb tíz medve volt, amit kilőhettünk. Nagyon el kell gondolkodni, hogy ha a tavaszi vadszámlálás szerint él itt 354 medve, mit fog megoldani az, ha kilőhetünk tízet. Én
Ha leosztanák az engedélyeket oda, ahol a problémák vannak, akkor azt mondanám, hogy meg fogja oldani a gondokat az új törvény” – fogalmazott a 2016 előtti gyakorlatról és a frissen módosított jogszabállyal kapcsolatban.
A nagy kérdés, hogy végül hány medvét lőhetnek ki a problémás megyékben. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Becslése szerint országosan 350–400 medve kilövését fogják engedélyezni egy évben, amelyből a korábbi tapasztalatok szerint mintegy 70 jóváhagyást kap meg Hargita megye – kérdés számára, hogy egy ilyen alacsony szám mit fog megoldani. Ha megmarad a beavatkozási kvóta is, és a megelőzési kvótát megfelelően fogják leosztani megyénként, akkor megoldódhatnak a medveproblémák – foglalta össze meglátásait a szakember.
Fazakas Attila, a Hubertus Vadásztársaság igazgatója számára a fokozódó problémák tartós megoldása tekintetében az jelenti az egyik kulcskérdést, hogy mennyire lesz bürokratikus a sürgősségi kilövési engedélyek megszerzése. Megkeresésünkre elmondta, hogy amennyiben a vadásztársaságoknak továbbra is megfigyeléseket és képanyagos dokumentálást kell végezniük – mint ahogyan most teszik –, ha egy problémás medve ártalmatlanítására jóváhagyást szeretnének kérni, akkor az új törvény sem lesz megfelelő.
„Mostanáig is nagyon meg volt nehezítve ez, nagyon bürokratikus volt az eljárás, az egyik nagy probléma éppen a monitorizálási kötelezettség volt” – fogalmazott, megjegyezve, hogy kíváncsian várja a módosított jogszabály részletes leírását.
Figyel a kvóták bevezetésére a WWF
A törvénymódosítás megszavazásáról véleményt formáltak a természetvédelmi szervezetek is. A medve továbbra is a szigorúan védett fajok listáján marad, dacára annak, hogy néhány parlamenti képviselő az utolsó pillanatban is a tervezet szenátus által elfogadott változatát támogatta – emelte ki Facebook-bejegyzésében a World Wildlife Fund (WWF) romániai szervezete. Köszönetet mondtak ugyanakkor mindazoknak, akik az elmúlt néhány hónapban támogatták a szervezetet annak érdekében, hogy meggyőzzék a parlamenti képviselőket az ember–medve konfliktus hamis megoldásának elutasításáról. A WWF ígéretet tett arra is, hogy figyelemmel követi a vadászati törvény új rendelkezéseinek alkalmazását, különös tekintettel a megelőzési kvóták bevezetésére, hogy az tudományos módszerek, pontos adatok és a vonatkozó nemzetközi előírások alapján történjen.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint 2024-ben az Európai Unió lakosságának csaknem egytizede (9,2 százalék) szembesült azzal a problémával, hogy nem tudta a komfortszintjének megfelelőre fűteni az otthonát.
Hétfőtől iható a csapvíz a Henri Coandă nemzetközi repülőtéren – tájékoztatott a Bukaresti Repülőtér-üzemeltető Vállalat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn sárga jelzésű riasztást adott ki rendkívül alacsony hőmérsékletek és fagy miatt. A figyelmeztető előrejelzés kedd reggelig érvényes az ország több mint felében.
Késsel fenyegetőzött egy fiatal vasárnap este Zilahon, csendőröknek kellett a földre teperniük és a kezeit hátrakötniük.
Az elmúlt 24 órában 85 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 embernek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn Facebook-oldalán a Salvamont.
Nagy télre ébredtek hétfőn a fővárosban és az ország déli részén: a hőmérséklet mínusz 7 Celsius-fokig csökkent, nagyot havazott és fújt a szél. A sofőrök arra panaszkodnak, hogy kevés volt a hóeltakarító gép, és így nehezen lehet közlekedni.
Támogatják a szociáldemokraták, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot.
Noha történtek már előrelépések a Sanitas szakszervezet és az egészségügyi minisztérium között zajló tárgyalásokon, az érdekvédelmi tömörülés még nem mondott le a tiltakozási terveiről.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
szóljon hozzá!