Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:30

Közvitára bocsátották: egyelőre így néz ki a jövő évi képességvizsgák és az érettségi menetrendje

21:03

A sótalanítók beszerzése sínen van, de a minisztériumtól még mindig várnak egy választ

20:52

Ősszel Kijevbe látogat Románia elnöke

20:14

Játékos pihenés és új programok a Marosvásárhelyi Állatkertben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Felfújható medencében kapott végzetes áramütést egy gyermek és egy férfi

A kerítés sem állta útját az autótól megriadt medvének

A csalók már nem a bankkártyát, hanem az embert célozzák

Tragédia majdnem pontban éjfélkor: 19 éves fiatal vesztette életét a balesetben

Kisrepülő zuhant egy gyár udvarára, két ember életét vesztette

Úgy érzi, magára maradt a kárral, miután letörte a kerítését a riadt medve

Több lakóövezetben igényelték a fizetős parkolást Csíkszeredában

Több mint kétmillió euróért vásárolták meg a megyei könyvtár épületének nagy részét

Kelemen Hunor: az államnak nincs joga megmondani, hogy mit kezdjen az ember a magánnyugdíj-megtakarításával

Túlárazottan szerezték be több megyében az elektromos iskolabuszokat, a minisztérium vizsgálatot indít

Aki szennyezett, az fizessen – a Kis-Küküllő élővilágának helyreállítása is fontos

A parajdi bányakatasztrófa kihatásai: sósokkot kaptak, elpusztultak

Fotó: Haáz Vince

Bűnvádi feljelentést nyújtott be a Maros megyei környezetvédelmi ügynökség a Kis-Küküllő Maros megyei szakaszán történt pusztítás miatt. A szakemberek szerint fontos tudni, hogy ki a hibás a sószennyezésért, mert a helyreállítás sok pénzbe kerül.

Simon Virág

2025. július 07., 12:222025. július 07., 12:22

A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségének keretében működik, így felügyeli a védettnek nyilvánított területeket is. Maros megyében két olyan Natura 2000-es terület van, amelyet átszel a Kis-Küküllő.

Az ügynökség két szakembere, Szakács István és Kovrig Zoltán ökológusok június 12-től figyelik a sószennyezett folyót, a tapasztalataikról és javaslataikról meséltek a Székelyhonnak.

Műanyag tálakkal mentették a halakat

Szakács István arról mesélt, hogy június 12-én – miután kiderült, hogy tömény sós víz került a Korond-patakból a Kis-Küküllőbe – kimentek a folyóhoz Sóvárad és Erdőszentgyörgy között, több helyre, hogy lássák, mi történik. Azt tapasztalták, hogy

sok kis hal elpusztult, és a mellékpatakok beömlésénél, ahol édesvíz érkezett, tömegesen voltak még élő, kisebb méretű halak.

Kicsi és érzékeny halak

Fotó: Haáz Vince

„Felúszni már nem tudtak, mert le voltak gyengülve, de menekülni próbáltak. Akkor a helyiekkel műanyag tálakba összeszedtük a halakat és a szolgálati autóval elvittük a Szolokma patakba.

Mintegy kétszáz kilogrammnyi kis halat mentettünk meg.

Azt nem tudjuk megsaccolni, hogy mennyi maradt meg közülük, de az áttelepítést követő napokban a mellékpatakokban nem láttunk jelentős halpusztulást, ami jót jelent.

A Kis-Küküllőben azonban semmi nem maradt élve, elpusztult kagylókat és nagyobb halakat is láttunk. Ez utóbbiakból, a jelentések szerint a medvék és más vadak is lakmároztak”

– fejtegette.

Csak a védett fajokról van kimutatás

Kovrig Zoltán elmondta, hogy a Natura 2000 természetvédelmi területen áthaladó Kis-Küküllő élővilágát 2014-ben mérték fel, de a nyilvántartás csak a védett fajokra terjedt ki, nem a teljes ökoszisztémára.

A védett hódokat utólag telepítették vissza, ezért ők nem szerepelnek a nyilvántartásban.

Azt azonban tudják, hogy elszaporodtak, hiszen már a Marosban, Marosvásárhelyen a Kárpátok sétánya lakónegyed mellett is élnek.

Egy-egy hódcsaládnak 3-5 kilométeres partszakaszra van szüksége, ezért a Kis-Küküllő mentén több család élhetett. A sószennyezés nyomán 5-6 elpusztult hódról készült fénykép, bejelentés, de nem tudják, hogy pontosan hány pusztult el.

A hód szőrére rászáradhatott a só, ezt próbálhatta letisztítani, lenyalogatni és emiatt pusztulhatott el.

Menekülő kishalak a Kis-Küküllőben

Fotó: Szakács László

„A Natura 2000-es területen áthaladó Kis-Küküllő élővilágáról, a táplálékláncról sincs pontos kimutatás, csak a védett fajokról, ezért egy alapos szakértői felmérésre van szükség, hogy tudjuk, hogy mekkora a kár és milyen kell legyen a beavatkozás” – fejtette ki Kovrig.

A Székelyhonnak nyilatkozó ökológusok egyetértettek abban, hogy szükség van egy alapos felmérésre, amely nyomán

a biológusok meg tudják mondani, hogy milyen mikroorganizmusok, gerinctelenek, gerincesek, növények voltak a Kis-Küküllőben, és szükség van-e emberi beavatkozásra a visszatelepedésükhöz.

Hiszen a káros emberi beavatkozás, szennyezés megszüntetése után a természet lassan, de képes a regenerálódásra. Visszatelepedhet az élet a Kis-Küküllő felső folyásából vagy akár a mellékpatakokból. Lehet, hogy szükség lesz az emberi beavatkozásra is, de ezt majd a tanulmányt elkészítő szakértők mondják majd meg.

Az elsietett segítség árthat is.

A környezetvédelmi ügynökség vezetője által benyújtott bűnvádi feljelentés célja, hogy kiderítsék, ki a szennyező, hiszen az érvényes jogszabályok értelmében a szennyező, a kárt okozó fizet.

Teljesen kipusztult az élővilág Sóvárad és Erdőszentgyörgy között

Fotó: Szakács László

Ha megállapítják, hogy ki a hibás a Kis-Küküllőben bekövetkezett pusztulás miatt, akkor a szakértői tanulmány és a helyreállítás költségei is az intézményt vagy az illetőt, illetőket terhelik.

De addig is – vélik az ökológusok – lépni kellene: a szakértőknek fel kellene mérniük a természetkárosítás mértékét és javaslatokat kellene megfogalmazniuk.

Előzmények
Az elárasztott parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok miatt június közepén magas sótartalmú víz került a Korond-patakba és a Kis-Küküllőbe, ami ökológiai katasztrófát, a halállomány és az élővilág pusztulását eredményezte. A folyó sószennyezettsége miatt 21 Maros megyei település küzd vízellátási gondokkal, miután a térségben ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a víztisztító állomások csak kisebb-nagyobb megszakadásokkal működnek. A veszélyhelyzet több mint 40 ezer lakost érint. Az állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

Marosszék