
Az esetleges baleseteket szeretnék megelőzni a Bonta-szorosban
Fotó: Erdély Bálint Előd
Előre megtervezett és engedélyezett módon vágják ki az idősebb fákat a 137-es jelzésű megyei út mentén Bögöz határában, erre a biztonságos közlekedés miatt van szükség. Több helyen is fog hasonló munkálatokat végeztetni a Székelyudvarhelyi Magánerdészet.
2020. március 19., 10:242020. március 19., 10:24
Olvasónk jelezte, hogy fakitermelés van folyamatban Bögöz Székelyudvarhely felőli határában, ahol hétfőn némi ideig még a forgalmat is lezárták az ott dolgozók. Elsőként Farkas Mózest, a község polgármesterét kerestük fel, aki elmondta, őt ugyan nem avatta be a részletekbe a Székelyudvarhelyi Magánerdészet, de úgy tudja, hogy forgalombiztonsági szempontból van szükség az idősebb, veszélyesnek mondható fák kivágására. A Bonta-szorosban ugyanis
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kádár Attila, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet vezetője megerősítette, előre tervezett, engedélyezett fakitermelésről van szó. A Hargita Megyei Prefektusi Hivataltól kapott egy levelet az intézményük, amelyben
Ők még az év elején kibélyegezték a fákat, és a rendőrségtől, illetve a Közúti Hatóságtól (ARR) is engedélyt kértek, hogy a veszélyesebb vágások idejére korlátozhassák a forgalmat. Egyelőre csak a munka egy részét tudták elvégezni a kitermelők, így folytatják, amint erre lehetőségük nyílik. Éppen ezért a későbbiekben is lehet ott forgalomkorlátozásokra számítani.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kádár arra is kitért, hogy az elkövetkezőkben hasonló céllal fognak kivágni fákat a 137-es megyei úton a décsfalvi híd közelében, valamint a kisgalambfalvi leágazás előtti vasúti átjáró környékén. Közölte, mindemellett
„Itt már nagyobb mennyiségű fát kell kivágni biztonsági okokból, így keresnünk kell egy olyan időszakot, amikor a legkevesebb kellemetlenséget okozzuk a járműforgalom lezárásával, korlátozásával” – magyarázta a szakember.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás