
Vaddisznók által kitúrt vetés. Visszatérő látvány a csíkszentgyörgyi mezőben
Fotó: Veres Nándor
Visszatérő probléma Csíkszentgyörgyön a vaddisznók termőterületeken való garázdálkodása és a medvetámadás. A gazdák megoldást sürgetnek, és már nem szívesen töltik idejüket az eddig hiábavalónak bizonyult kárbejelentéssel. A közvetítő szerepet betöltő helyi önkormányzat megoldáskeresésként egyeztetést tartott a felelős vadásztársulattal, hogy közös álláspontra juthassanak.
2017. június 11., 15:512017. június 11., 15:51
Az elmúlt években minden tavasszal a vaddisznók garázdálkodása okozott bosszúságot a csíkszentgyörgyi Tulit Gyárfásnak. 2015-ben mintegy három hektárnyi silókukoricával bevetett területén okoztak kárt a vadak, egyik parcelláját kénytelen volt háromszor is újravetni, 2016-ban is a silókukoricájában tettek kárt a vaddisznók, akkor hetven árnyit kellett újra megművelnie.
Idén is ugyanezzel a problémával szembesült a gazda, hiszen május végén egyik éjszaka közel három hektárnyi területének 20 százalékát túrták fel a vaddisznók, pár napra rá pedig szinte a teljes parcellát. A következő nap újraszórta a magokat, amit aznap éjszaka őrtüzek gyújtásával próbált megvédeni, sőt a probléma jelzése révén még a helyi vadászok is a helyszínre vonultak, hogy szükség esetén elriaszthassák a vadakat.
– avatott be egyre kilátástalanabb helyzetébe a gazda. Hangsúlyozta, nem egyedi esetről van szó, több helybéli küszködik hasonló nehézségekkel.
Mint arról Tulit Gyárfás beszámolt, az előző években minden alkalommal felkereste az önkormányzatot, és bejelentést tett a károkról, de
elmondása szerint ugyanis egy napja megy rá, hogy a szükséges papírokat iktassa a polgármesteri hivatalban, a következő nap pedig a kárfelmérő bizottság helyszíni szemléjével telik el. Ez pedig két elvesztegetett napot jelent számára, mialatt nem haladt a mezei munkával, és még a kártérítés sem jelent vigaszt, hiszen arra mindeddig hiába várt.
A visszatérő „vendég”
Fotó: Boda L. Gergely
A pórul járt gazda két éve javasolta, hogy a csíkszentgyörgyi önkormányzatnak tárgyalóasztalhoz kellene hívnia a helyi közbirtokosságokat és az érintett vadászegyesületet a vadkárok visszaszorítása érdekében. Tavaly konkrét ígéretet is kapott arra, hogy az illetékesek megvitatják a kialakult helyzetet, de beszélgetésünkig nem értesítették annak eredményéről.
Míg a védett vadak (térségünkben medve, farkas, hiúz) által okozott károkért az állam kárpótolja az érintetteket, addig a más vadak (például vaddisznó) által okozottakat a felelős vadászegyesületnek kell megtérítenie – szögezte le Tánczos Barna. Az RMDSZ-es szenátor továbbá kifejtette, hogy a minisztérium évek óta mindent megtesz azért, hogy medve okozta károkat ne kelljen megtérítenie, ezzel pedig mesterségesen tartja alacsonyan a kárbejelentések számát. Hiszen négy-ötszöri próbálkozás után, ha látja a gazda, hogy nem fizetnek, utána már papírt sem tesz le a kárról –
„Ismétlem, a vaddisznók esetében a vadásztársulat felelőssége a megelőzés és a kártérítés is. Ezért mondom minden önkormányzatnak, hogy amikor egyik-másik társaságnak a mezőgazdasági területeket a helyi gazdák nevében átadják vadásztatásra, azt a kötelezettséget is vállalják vele, hogy a kártérítések kapcsán felmerülő problémák esetében is fellépnek a gazdák nevében.
– mutatott rá a politikus. A gazdákat pedig arra biztatja, hogy még annak ellenére is iktassák kárbejelentéseiket, ha kilátástalannak tűnik a helyzetük, és csak évek múlva bírálják el kérelmüket. Hiszen csak akkor tudnak a gazdák javára kedvező döntéseket „kierőszakolni”, ha vannak ilyen bejelentések.
Még tavaly kerestük fel a területért felelős Szilos Vadásztársulat vezetőjét, Hadnagy Lehelt, aki érdeklődésünkre beszámolt, hogy a vadkárok csökkentése érdekében rendszeresen tartanak vadkárelhárító akciókat, általában azokon a területeken, ahonnan korábban vadkárokat jelentettek. Elmondása szerint a problémát az jelenti, hogy nem tudnak folyamatosan mindenhol ott lenni, így nem tudják elejét venni mindegyik kárnak. Kiemelte, nemcsak a vadásztársulás kell előzékeny legyen, a jogszabályok értelmében a tulajdonosnak is tennie kell a területe védelméért. Azt is leszögezte, hogy semmiképp nem zárkóznak el egy önkormányzat által kezdeményezett tárgyalástól.
Amint azt György József, Csíkszentgyörgy polgármesterétől megtudtuk, valóban egyre több vadkárral – elsősorban medve és vaddisznó okozta problémával – szembesülnek a helyiek, amelyekről nem minden alkalommal tesznek bejelentést. Évente 15–20 gazdák általi kárbejelentést iktatnak, habár ennél több eset is előfordul. Mostanra odáig jutottak, hogy nemcsak a termés, hanem a helyiek testi épsége is veszélybe kerülhet: hiszen
Leszögezte ő is, hogy a medve okozta károkat a minisztérium, míg a vaddisznó okozta terméskiesésért a felelős vadászegyesület adhat kártérítést a szükséges eljárások betartásával. Ezekben az esetekben az önkormányzatnak csak közvetítő szerepe van.
Annak apropóján, hogy többen is jelezték a felmerülő vaddisznók okozta problémákat az önkormányzat felé, szerdán tartottak egy egyeztetést az illetékesekkel, amelyen jelen volt – a helyi önkormányzat képviselői mellett – a csíkszentgyörgyi közbirtokosság és a község területén tevékenykedő Szilos Vadásztársulat vezetője. A polgármester elmondása szerint pozitívan fogadta a meghívást az egyesület képviselője, a beszélgetés is annak megfelelően zajlott.
Medvetámadás után
Fotó: Pál Árpád
Az egyeztetés során tisztázták, hogy a vaddisznókárok esetében, a törvényi előírás értelmében a gazda mindent meg kell tegyen annak érdekében, hogy megvédje a termését. S habár abszurd elvárás, de mivel a lakott területtől távolabb lévő parcellák nincsenek bekerítve, így kártérítést sem nyújthatnak az egyénnek – részletezte.
Hadnagy Lehel azt is ismertette a beszélgetésen, hogy a társulások abban az esetben kell kötelezően kártérítést fizessenek a gazdáknak, ha a számukra megjelölt éves kilövési kvótát nem teljesítették. A kvótát minden év május 15-éig kapják meg a társulások, azt később számon lehet kérni rajtuk – mutatott rá a községvezető. Meglátása szerint ez is egy ok lehet arra, hogy az érintettek iktassák a bejelentést, hiszen így lehet esélyük a kártérítésre. Tisztázta azt is, hogy természetesen ez nem oldja meg a problémát, de egy lehetőség. Kiemelte ugyanakkor, hogy a csíkszentgyörgyi közbirtokosság felajánlotta, hogy a
A beszélgetés végén abban maradtak az érintettek, hogy rendszeresítik az ehhez hasonló egyeztetéseket, annak érdekében, hogy enyhíteni, megelőzni tudják a felmerülő problémákat – avatott be György József. Megjegyezte azt is, hogy véleménye szerint a megelőzésen kellene legyen a hangsúly, emiatt nem tudja mire vélni a vadakkal szembeni igen-igen megengedő törvényi hátteret.
Helikopterekkel segítik a közlekedési rendőrök munkáját kedden Hargita megyében: a levegőből is figyelik a közutakat, hogy kiszűrjék a biztonságos közlekedést veszélyeztető szabálytalanságokat.
Megerősítette a bosznia-hercegovinai állami bíróság a medjugorjei Mária-szobrok meggyalázásával és a Szent Jakab-templom szabadtéri oltárának felgyújtásával vádolt lengyel állampolgár elleni vádiratot. Akár húsz év börtönt is kaphat.
Az új árképzés és a hulladékgyűjtő-pontok tisztán tartásának átruházása miatt fogott össze tizenöt székelyudvarhelyi lakótársulás, amelyek vezetői petíciót fogalmaztak meg a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás irányába.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján.
Évente 60 ezer tonna szemét keletkezik Kovászna megyében: a megyei hulladékból 10 ezer tonna újrahasznosítható, további 10 ezer tonna pedig lebomló. Sepsiszentgyörgyön havi 24,5 lej, vidéken 14,8 lej a szemétszállítás díja fejenként.
A közösségi oldalak használatát a 14 éven aluli gyermekek számára megtiltó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) két Beszterce-Naszód megyei képviselője, Daniel Suciu és Bogdan Ivan.
Az esővíz-elvezető rendszer kiépítésének látott neki a kivitelező Gyergyószentmiklóson a Kossuth Lajos utcában. Ezt a munkafolyamatot le is zárnák még ebben az évben. A Gyilkos-tó úton pedig már a járdák építését készítik elő.
Hétfőn regisztrálták az idei hárommilliomodik utast a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtéren, amely immár a negyedik egymást követő évben éri el ezt a küszöböt – közölték a légikikötő képviselői.
A következő költségvetés-kiigazításkor ki kell egészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését 1,2-1,5 milliárd lejjel, hogy az év végéig folyósítani lehessen a gazdáknak szánt nyolc támogatási program pénzösszegeit.
Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem szállította le Romániának a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat, noha szeptember elején azt ígérte, hogy az oltóanyag rövid időn belül megérkezik – közölte hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!