
Vaddisznók által kitúrt vetés. Visszatérő látvány a csíkszentgyörgyi mezőben
Fotó: Veres Nándor
Visszatérő probléma Csíkszentgyörgyön a vaddisznók termőterületeken való garázdálkodása és a medvetámadás. A gazdák megoldást sürgetnek, és már nem szívesen töltik idejüket az eddig hiábavalónak bizonyult kárbejelentéssel. A közvetítő szerepet betöltő helyi önkormányzat megoldáskeresésként egyeztetést tartott a felelős vadásztársulattal, hogy közös álláspontra juthassanak.
2017. június 11., 15:512017. június 11., 15:51
Az elmúlt években minden tavasszal a vaddisznók garázdálkodása okozott bosszúságot a csíkszentgyörgyi Tulit Gyárfásnak. 2015-ben mintegy három hektárnyi silókukoricával bevetett területén okoztak kárt a vadak, egyik parcelláját kénytelen volt háromszor is újravetni, 2016-ban is a silókukoricájában tettek kárt a vaddisznók, akkor hetven árnyit kellett újra megművelnie.
Idén is ugyanezzel a problémával szembesült a gazda, hiszen május végén egyik éjszaka közel három hektárnyi területének 20 százalékát túrták fel a vaddisznók, pár napra rá pedig szinte a teljes parcellát. A következő nap újraszórta a magokat, amit aznap éjszaka őrtüzek gyújtásával próbált megvédeni, sőt a probléma jelzése révén még a helyi vadászok is a helyszínre vonultak, hogy szükség esetén elriaszthassák a vadakat.
– avatott be egyre kilátástalanabb helyzetébe a gazda. Hangsúlyozta, nem egyedi esetről van szó, több helybéli küszködik hasonló nehézségekkel.
Mint arról Tulit Gyárfás beszámolt, az előző években minden alkalommal felkereste az önkormányzatot, és bejelentést tett a károkról, de
elmondása szerint ugyanis egy napja megy rá, hogy a szükséges papírokat iktassa a polgármesteri hivatalban, a következő nap pedig a kárfelmérő bizottság helyszíni szemléjével telik el. Ez pedig két elvesztegetett napot jelent számára, mialatt nem haladt a mezei munkával, és még a kártérítés sem jelent vigaszt, hiszen arra mindeddig hiába várt.
A visszatérő „vendég”
Fotó: Boda L. Gergely
A pórul járt gazda két éve javasolta, hogy a csíkszentgyörgyi önkormányzatnak tárgyalóasztalhoz kellene hívnia a helyi közbirtokosságokat és az érintett vadászegyesületet a vadkárok visszaszorítása érdekében. Tavaly konkrét ígéretet is kapott arra, hogy az illetékesek megvitatják a kialakult helyzetet, de beszélgetésünkig nem értesítették annak eredményéről.
Míg a védett vadak (térségünkben medve, farkas, hiúz) által okozott károkért az állam kárpótolja az érintetteket, addig a más vadak (például vaddisznó) által okozottakat a felelős vadászegyesületnek kell megtérítenie – szögezte le Tánczos Barna. Az RMDSZ-es szenátor továbbá kifejtette, hogy a minisztérium évek óta mindent megtesz azért, hogy medve okozta károkat ne kelljen megtérítenie, ezzel pedig mesterségesen tartja alacsonyan a kárbejelentések számát. Hiszen négy-ötszöri próbálkozás után, ha látja a gazda, hogy nem fizetnek, utána már papírt sem tesz le a kárról –
„Ismétlem, a vaddisznók esetében a vadásztársulat felelőssége a megelőzés és a kártérítés is. Ezért mondom minden önkormányzatnak, hogy amikor egyik-másik társaságnak a mezőgazdasági területeket a helyi gazdák nevében átadják vadásztatásra, azt a kötelezettséget is vállalják vele, hogy a kártérítések kapcsán felmerülő problémák esetében is fellépnek a gazdák nevében.
– mutatott rá a politikus. A gazdákat pedig arra biztatja, hogy még annak ellenére is iktassák kárbejelentéseiket, ha kilátástalannak tűnik a helyzetük, és csak évek múlva bírálják el kérelmüket. Hiszen csak akkor tudnak a gazdák javára kedvező döntéseket „kierőszakolni”, ha vannak ilyen bejelentések.
Még tavaly kerestük fel a területért felelős Szilos Vadásztársulat vezetőjét, Hadnagy Lehelt, aki érdeklődésünkre beszámolt, hogy a vadkárok csökkentése érdekében rendszeresen tartanak vadkárelhárító akciókat, általában azokon a területeken, ahonnan korábban vadkárokat jelentettek. Elmondása szerint a problémát az jelenti, hogy nem tudnak folyamatosan mindenhol ott lenni, így nem tudják elejét venni mindegyik kárnak. Kiemelte, nemcsak a vadásztársulás kell előzékeny legyen, a jogszabályok értelmében a tulajdonosnak is tennie kell a területe védelméért. Azt is leszögezte, hogy semmiképp nem zárkóznak el egy önkormányzat által kezdeményezett tárgyalástól.
Amint azt György József, Csíkszentgyörgy polgármesterétől megtudtuk, valóban egyre több vadkárral – elsősorban medve és vaddisznó okozta problémával – szembesülnek a helyiek, amelyekről nem minden alkalommal tesznek bejelentést. Évente 15–20 gazdák általi kárbejelentést iktatnak, habár ennél több eset is előfordul. Mostanra odáig jutottak, hogy nemcsak a termés, hanem a helyiek testi épsége is veszélybe kerülhet: hiszen
Leszögezte ő is, hogy a medve okozta károkat a minisztérium, míg a vaddisznó okozta terméskiesésért a felelős vadászegyesület adhat kártérítést a szükséges eljárások betartásával. Ezekben az esetekben az önkormányzatnak csak közvetítő szerepe van.
Annak apropóján, hogy többen is jelezték a felmerülő vaddisznók okozta problémákat az önkormányzat felé, szerdán tartottak egy egyeztetést az illetékesekkel, amelyen jelen volt – a helyi önkormányzat képviselői mellett – a csíkszentgyörgyi közbirtokosság és a község területén tevékenykedő Szilos Vadásztársulat vezetője. A polgármester elmondása szerint pozitívan fogadta a meghívást az egyesület képviselője, a beszélgetés is annak megfelelően zajlott.
Medvetámadás után
Fotó: Pál Árpád
Az egyeztetés során tisztázták, hogy a vaddisznókárok esetében, a törvényi előírás értelmében a gazda mindent meg kell tegyen annak érdekében, hogy megvédje a termését. S habár abszurd elvárás, de mivel a lakott területtől távolabb lévő parcellák nincsenek bekerítve, így kártérítést sem nyújthatnak az egyénnek – részletezte.
Hadnagy Lehel azt is ismertette a beszélgetésen, hogy a társulások abban az esetben kell kötelezően kártérítést fizessenek a gazdáknak, ha a számukra megjelölt éves kilövési kvótát nem teljesítették. A kvótát minden év május 15-éig kapják meg a társulások, azt később számon lehet kérni rajtuk – mutatott rá a községvezető. Meglátása szerint ez is egy ok lehet arra, hogy az érintettek iktassák a bejelentést, hiszen így lehet esélyük a kártérítésre. Tisztázta azt is, hogy természetesen ez nem oldja meg a problémát, de egy lehetőség. Kiemelte ugyanakkor, hogy a csíkszentgyörgyi közbirtokosság felajánlotta, hogy a
A beszélgetés végén abban maradtak az érintettek, hogy rendszeresítik az ehhez hasonló egyeztetéseket, annak érdekében, hogy enyhíteni, megelőzni tudják a felmerülő problémákat – avatott be György József. Megjegyezte azt is, hogy véleménye szerint a megelőzésen kellene legyen a hangsúly, emiatt nem tudja mire vélni a vadakkal szembeni igen-igen megengedő törvényi hátteret.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!