
Vaddisznók által kitúrt vetés. Visszatérő látvány a csíkszentgyörgyi mezőben
Fotó: Veres Nándor
Visszatérő probléma Csíkszentgyörgyön a vaddisznók termőterületeken való garázdálkodása és a medvetámadás. A gazdák megoldást sürgetnek, és már nem szívesen töltik idejüket az eddig hiábavalónak bizonyult kárbejelentéssel. A közvetítő szerepet betöltő helyi önkormányzat megoldáskeresésként egyeztetést tartott a felelős vadásztársulattal, hogy közös álláspontra juthassanak.
2017. június 11., 15:512017. június 11., 15:51
Az elmúlt években minden tavasszal a vaddisznók garázdálkodása okozott bosszúságot a csíkszentgyörgyi Tulit Gyárfásnak. 2015-ben mintegy három hektárnyi silókukoricával bevetett területén okoztak kárt a vadak, egyik parcelláját kénytelen volt háromszor is újravetni, 2016-ban is a silókukoricájában tettek kárt a vaddisznók, akkor hetven árnyit kellett újra megművelnie.
Idén is ugyanezzel a problémával szembesült a gazda, hiszen május végén egyik éjszaka közel három hektárnyi területének 20 százalékát túrták fel a vaddisznók, pár napra rá pedig szinte a teljes parcellát. A következő nap újraszórta a magokat, amit aznap éjszaka őrtüzek gyújtásával próbált megvédeni, sőt a probléma jelzése révén még a helyi vadászok is a helyszínre vonultak, hogy szükség esetén elriaszthassák a vadakat.
– avatott be egyre kilátástalanabb helyzetébe a gazda. Hangsúlyozta, nem egyedi esetről van szó, több helybéli küszködik hasonló nehézségekkel.
Mint arról Tulit Gyárfás beszámolt, az előző években minden alkalommal felkereste az önkormányzatot, és bejelentést tett a károkról, de
elmondása szerint ugyanis egy napja megy rá, hogy a szükséges papírokat iktassa a polgármesteri hivatalban, a következő nap pedig a kárfelmérő bizottság helyszíni szemléjével telik el. Ez pedig két elvesztegetett napot jelent számára, mialatt nem haladt a mezei munkával, és még a kártérítés sem jelent vigaszt, hiszen arra mindeddig hiába várt.
A visszatérő „vendég”
Fotó: Boda L. Gergely
A pórul járt gazda két éve javasolta, hogy a csíkszentgyörgyi önkormányzatnak tárgyalóasztalhoz kellene hívnia a helyi közbirtokosságokat és az érintett vadászegyesületet a vadkárok visszaszorítása érdekében. Tavaly konkrét ígéretet is kapott arra, hogy az illetékesek megvitatják a kialakult helyzetet, de beszélgetésünkig nem értesítették annak eredményéről.
Míg a védett vadak (térségünkben medve, farkas, hiúz) által okozott károkért az állam kárpótolja az érintetteket, addig a más vadak (például vaddisznó) által okozottakat a felelős vadászegyesületnek kell megtérítenie – szögezte le Tánczos Barna. Az RMDSZ-es szenátor továbbá kifejtette, hogy a minisztérium évek óta mindent megtesz azért, hogy medve okozta károkat ne kelljen megtérítenie, ezzel pedig mesterségesen tartja alacsonyan a kárbejelentések számát. Hiszen négy-ötszöri próbálkozás után, ha látja a gazda, hogy nem fizetnek, utána már papírt sem tesz le a kárról –
„Ismétlem, a vaddisznók esetében a vadásztársulat felelőssége a megelőzés és a kártérítés is. Ezért mondom minden önkormányzatnak, hogy amikor egyik-másik társaságnak a mezőgazdasági területeket a helyi gazdák nevében átadják vadásztatásra, azt a kötelezettséget is vállalják vele, hogy a kártérítések kapcsán felmerülő problémák esetében is fellépnek a gazdák nevében.
– mutatott rá a politikus. A gazdákat pedig arra biztatja, hogy még annak ellenére is iktassák kárbejelentéseiket, ha kilátástalannak tűnik a helyzetük, és csak évek múlva bírálják el kérelmüket. Hiszen csak akkor tudnak a gazdák javára kedvező döntéseket „kierőszakolni”, ha vannak ilyen bejelentések.
Még tavaly kerestük fel a területért felelős Szilos Vadásztársulat vezetőjét, Hadnagy Lehelt, aki érdeklődésünkre beszámolt, hogy a vadkárok csökkentése érdekében rendszeresen tartanak vadkárelhárító akciókat, általában azokon a területeken, ahonnan korábban vadkárokat jelentettek. Elmondása szerint a problémát az jelenti, hogy nem tudnak folyamatosan mindenhol ott lenni, így nem tudják elejét venni mindegyik kárnak. Kiemelte, nemcsak a vadásztársulás kell előzékeny legyen, a jogszabályok értelmében a tulajdonosnak is tennie kell a területe védelméért. Azt is leszögezte, hogy semmiképp nem zárkóznak el egy önkormányzat által kezdeményezett tárgyalástól.
Amint azt György József, Csíkszentgyörgy polgármesterétől megtudtuk, valóban egyre több vadkárral – elsősorban medve és vaddisznó okozta problémával – szembesülnek a helyiek, amelyekről nem minden alkalommal tesznek bejelentést. Évente 15–20 gazdák általi kárbejelentést iktatnak, habár ennél több eset is előfordul. Mostanra odáig jutottak, hogy nemcsak a termés, hanem a helyiek testi épsége is veszélybe kerülhet: hiszen
Leszögezte ő is, hogy a medve okozta károkat a minisztérium, míg a vaddisznó okozta terméskiesésért a felelős vadászegyesület adhat kártérítést a szükséges eljárások betartásával. Ezekben az esetekben az önkormányzatnak csak közvetítő szerepe van.
Annak apropóján, hogy többen is jelezték a felmerülő vaddisznók okozta problémákat az önkormányzat felé, szerdán tartottak egy egyeztetést az illetékesekkel, amelyen jelen volt – a helyi önkormányzat képviselői mellett – a csíkszentgyörgyi közbirtokosság és a község területén tevékenykedő Szilos Vadásztársulat vezetője. A polgármester elmondása szerint pozitívan fogadta a meghívást az egyesület képviselője, a beszélgetés is annak megfelelően zajlott.
Medvetámadás után
Fotó: Pál Árpád
Az egyeztetés során tisztázták, hogy a vaddisznókárok esetében, a törvényi előírás értelmében a gazda mindent meg kell tegyen annak érdekében, hogy megvédje a termését. S habár abszurd elvárás, de mivel a lakott területtől távolabb lévő parcellák nincsenek bekerítve, így kártérítést sem nyújthatnak az egyénnek – részletezte.
Hadnagy Lehel azt is ismertette a beszélgetésen, hogy a társulások abban az esetben kell kötelezően kártérítést fizessenek a gazdáknak, ha a számukra megjelölt éves kilövési kvótát nem teljesítették. A kvótát minden év május 15-éig kapják meg a társulások, azt később számon lehet kérni rajtuk – mutatott rá a községvezető. Meglátása szerint ez is egy ok lehet arra, hogy az érintettek iktassák a bejelentést, hiszen így lehet esélyük a kártérítésre. Tisztázta azt is, hogy természetesen ez nem oldja meg a problémát, de egy lehetőség. Kiemelte ugyanakkor, hogy a csíkszentgyörgyi közbirtokosság felajánlotta, hogy a
A beszélgetés végén abban maradtak az érintettek, hogy rendszeresítik az ehhez hasonló egyeztetéseket, annak érdekében, hogy enyhíteni, megelőzni tudják a felmerülő problémákat – avatott be György József. Megjegyezte azt is, hogy véleménye szerint a megelőzésen kellene legyen a hangsúly, emiatt nem tudja mire vélni a vadakkal szembeni igen-igen megengedő törvényi hátteret.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.
Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből – adja hírül a Ferences sajtószolgálat.
Újabb fontos lépést tettünk azért, hogy több parkolóhely legyen Marosvásárhelyen, a Kövesdomb negyedben.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kijelentette, hogy ha a parlamenti pártok nem jutnak megállapodásra a politikai válság feloldásáról, azaz egy új kormány megalakításáról, akkor előre hozott választásokkal kell számolni idén ősszel vagy jövő tavasszal.
Elsőfokú viharriasztást adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a hegyvidékre, többek között Hargita, Kovászna és Maros megye nagy részére is.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kijelentette, hogy a bértörvény – még ha nem is tökéletes – lehetővé teszi a PNRR-ből származó források lehívását, valamint a közszféra egyensúlytalanságainak kijavítására irányuló folyamat elindítását.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
szóljon hozzá!