
Egymást jól kell látniuk és hallaniuk a beszédhibás gyereknek és a logopédusnak
Fotó: Haáz Vince
Az online oktatás során végzett logopédiai tevékenység sem volt eredménytelen, amennyiben mindkét oldalon megfelelő műszaki körülmények között – számítógéppel, kamerával, mikrofonnal – dolgozhattak. Azoknál a gyerekeknél azonban, ahol nem adatott meg a kellő felszerelés, utólag kellett korrigálni a lemaradást.
2021. június 20., 14:452021. június 20., 14:45
A szülői hozzáállástól, illetve szabadidőtől is függött, hogy melyik gyerekkel tudtak foglalkozni kellőképpen a logopédusok – válaszolta érdeklődésünkre Kacsó Erika. A marosvásárhelyi szakember elmondta, amennyiben sikerült online megtartani a foglalkozásokat, eredményt tudtak felmutatni.
„Több volt, mint a semmi, ha láthattuk és hallhattuk egymást a gyerekkel, ha tudtam ellenőrizni a gyakorlatokat, ha ők is figyelni tudtak rám” – mondta a logopédus, hozzátéve, hogy sok szülő dolgozott vagy a számítógépet éppen az iskolás testvér használta abban az órában, amikor a beszédhibás kisgyerekkel foglalkozott volna. Így is rugalmas program szerint dolgozott, alkalmazkodott, amennyire lehetett, de nem sikerült mindenkivel tartania a kapcsolatot. „Nagy kimaradást jelentett a félév, amit zömében a tanév végére sikerült bepótolni” – tette hozzá, akárcsak azt, hogy a beszédhibás óvodásoknál sok esetben tapasztalt spontán javulást, amit azzal magyarázott, hogy otthon a szokásosnál sokkal többet beszéltek, beszélgettek, ami jót tett a beszédkészségüknek, javult a kiejtésük.
Ellenben sok olyan gyerekkel dolgozott, például a Hegy utcaiakkal, akik hátrányos helyzetűek és ugyan hozzájutottak a táblagépekhez, de nem tudták azokat megfelelően használni, otthonról nem kaptak kellő támogatást. Ezek a gyerekek is képességeiktől függően zárkóztak fel a tanév végére. Aki jó képességű volt, az gyorsan fejlődött és hamar behozta a lemaradást, aki kevésbé, azzal többet dolgozott a szakember. Ami a vidéki iskolákat illeti, továbbra is hiányoznak a logopédusok.
Ahogy Kacsó Erika a Székelyhonnak elmondta,
„Falusi környezetben semmi esély arra, hogy a beszédhibás gyerekekkel logopédus foglalkozzon. Csak úgy, amennyiben a szülő időt és energiát áldoz rá és a városba hozza egy itteni szakemberhez. De a legtöbb falusi beszédhibás gyerek úgy kerül be a középiskolába vagy a szakiskolába, hogy helytelenül ejt ki bizonyos hangokat, pösze, dadog vagy más kiejtési nehézséggel küzd” – sorolta a szakember, hozzátéve, hogy az ő körzetébe 800 gyerek tartozik, akiknek figyelemmel kíséri a beszédfejlettségét és akik közül legalább százan beszédhibásak.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
1 hozzászólás