
119-es ingyenes segélyhívószámon lehet bejelenteni a gyerekekkel szembeni visszaéléseket
Fotó: Tuchiluș Alex
Több mint 160 alkalommal tárcsázták a gyermekbántalmazás bejelentésére szolgáló 119-es segélyhívószámot Kovászna megyében idén. A leányanyák száma továbbra is magas, márpedig ez gyermekvédelmi szempontból szexuális gyermekbántalmazásnak számít.
2024. október 01., 15:572024. október 01., 15:57
2024. szeptember 30., 15:362024. szeptember 30., 15:36
A 119-es segélyhívó számot 2022 januárjában indították el azzal a céllal, hogy minél gyorsabban és közvetlenebb módon bejelenthetők legyenek a gyerekek bántalmazásával, kizsákmányolásával, elhanyagolásával kapcsolatos esetek. Ennek működését azonban szoknia kell a társadalomnak, Kovászna megyében például a rendszer elindítása után egy évvel sem volt mindenkinek egyértelmű, milyen esetekben kell tárcsázni a számot.

A tavaly év elején bevezetett újszerű segélyhívási lehetőség előnye még kevesekben tudatosult. Sőt, van, hogy egyesek a maguk szórakoztatására jelentenek „gyermekbántalmazásos” eseteket.
Az idei év eleje óta több mint 160 alkalommal hívták a 119-es számot Kovászna megyében. Noha ezeknek 40 százaléka téves vagy oda nem illő hívás volt, mégis sikerült pozitívabb irányba elmozdulni ebben a tekintetben.
– vélekedett Szász Melinda Katalin, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Hivatal vezérigazgató-helyettese.
Ettől függetlenül továbbra is sok olyan esetet bejelentő hívás fut be, ami nem igényel sürgősségi beavatkozást, mert a hívó nem tudja felmérni a helyzet súlyosságát.
Az elöljáró ezért kiemelte, hogy a 119-es hívószám célja elsősorban az emberek közötti, közvetlen kommunikációs csatornaként működik, és nem az intézmények közti párbeszéd lehetőségét hivatott biztosítani.
Érdeklődésünkre Szász Katalin Melinda elmondta: a 119-es hívószám azért jött létre, hogy egyrészt a gyermekbántalmazásnak minősülő helyzeteket lehessen bejelenteni közvetlenül, anélkül, hogy előtte más intézményhez kelljen fordulni, viszont
Utóbbi viszont nem jellemző.
Kovászna megyében tehát elsősorban aggódó felnőttek folyamodnak segélykéréshez, amikor úgy gondolják, hogy a gyermeket nem megfelelően nevelik.
– magyarázta a vezérigazgató-helyettes. Ezzel szemben Maros megyében idén többször kellett közbelépniük az igazgatóság szakembereinek súlyos bántalmazások esetében, mint tavaly.

Nőtt a gyerekbántalmazással kapcsolatos esetek száma az elmúlt évhez képest a Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Igazgatóságon. Idén többször kellett közbelépniük az igazgatóság szakembereinek súlyos bántalmazások esetében, mint tavaly.
Amikor beérkezik egy hívás, a telefonos szolgálat minden lehetséges információt lekérdez, amire szükség lehet a helyzet körvonalázáshoz. Ha megállapítást nyer, hogy sürgős helyzetről van szó, akkor értesítik a szociális igazgatóság kollégáit. Állandóan szolgálatban van egy szociális munkás és egy pszichológus is, akik az értesítést követően kivonulnak a helyszínre és személyesen vizsgálják meg az esetet.
A gyermekbántalmazást mint jelenséget, azonban nem köthetjük kizárólag a 119-es segélyhívószámon bejelentett esetekhez, ezért további problémákról is érdeklődtünk.
– emelte ki határozottan a vezérigazgató-helyettes.
Nem jellemzőek a súlyos fizikai bántalmazásokról szóló jelentések
Fotó: Barabás Ákos
Noha az igazgatósághoz nem feltétlenül jut el minden ilyen eset, Szász Katalin Melinda úgy véli, nem érzékelhető számottevő pozitív változás a leányanyák tekintetében.
Ez kifejezetten alacsonynak számít az előző évekhez képest, hiszen 2022-ben 96 kamaszlány szült, de az azelőtti években is 100–110 körül mozgott az átlag.

Tavaly 65 kiskorú vált édesanyává Háromszéken és további 28 állapotos kamaszlány szerepelt év végén a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság nyilvántartásában. A legfiatalabb leányanya alig 14 éves volt.
A tinédzserkori terhesség legtöbb esetben felkészületlenül éri a lányokat, emiatt a 18 év alatti kismamák gyakran a kórházban hagyják gyermeküket. Tavaly 12 ilyen eset történt Kovászna megyében.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.
Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.
Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.
Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.
Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.
Az év első 11 hónapjában 492 tűzeset történt a Romsilva erdőgazdálkodási vállalat által kezelt állami erdőkben, a vállalat keddi közleménye szerint a tüzek okozta kár 2,7 millió lejre tehető.
szóljon hozzá!