Bíznak az észérvekben és a gyermekközpontú szemléletben
Fotó: Haáz Vince
Sürgősségi eljárással kérvényezett kivizsgálást a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) arra vonatkozóan, hogy a digitális értékelési rendszer hátrányos megkülönböztetésben részesíti-e a kisebbségi nyelven tanuló diákokat. Ferencz-Salamon Alpár, a szövetség szakmai alelnöke a Székelyhonnak elmondta: a beadvánnyal a tanügyminisztériumra szeretnének hatni, és úgy tűnik, van oka a bizakodásra a júliusban érettségiző tanulóknak. A döntés azonban kizárólag a szaktárcától függ.
2024. június 20., 15:522024. június 20., 15:52
2024. június 20., 15:582024. június 20., 15:58
Újabb kivizsgálást kérvényezett az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól az RMPSZ. Alapos szakmai indoklással alátámasztott kérelmében az országos elnökség hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban az oktatási minisztérium fokozatosan kidolgozta és bevezette a román nyelv kisebbségi oktatásban alkalmazható speciális tantervét és tananyagát, az idén érettségiző diákok esetében az eddig fennálló méltánytalan helyzet az új értékelési rendszer bevezetésével még inkább súlyosbodott. A szövetség szerdán közölte nyilvánosan az újabb próbálkozás hírét, a részletekről az RMPSZ szakmai alelnökével beszélgettünk.
A próbaérettségi óta másodjára, ám ez alkalommal sürgősségi eljárással vizsgáltatja ki a helyzetet a szövetség.
„Előbb egy formális, klasszikusnak nevezhető panaszt tettünk le a tanácshoz, amelyben hasonló indokokat fogalmaztunk meg. Az jelzésértékű volt, hosszabb procedúra. Ezt most azért ismételtük meg, mert
– fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár.
Hozzátette: az Országos Diszkriminációellenes Tanács a felgyorsított eljárás tekintetében is gond nélkül együttműködött a szövetséggel, a döntést vélhetően ezekben a napokban közlik a minisztériummal.
Az első beadványtól a mostani tartalma sem tér el.
– összegezte röviden az alelnök.
Megjegyzendő: az oktatási program jövőre változni fog, így a mostani nemzedék az utolsó, amely a régi román tagozathoz hasonló tanterv szerint tanul, de az első, amelyet az új javítási rendszer szerint értékelnének.
Az RMPSZ megfogalmazta továbbá, hogy az előző generációkhoz hasonlóan a dolgozatokat szomszédos, kisebbségi oktatással rendelkező megyékben kellene javítani, és ezt alaposan meg is indokolták.
„Nem azért, hogy a diszkriminatív helyzet megszűnjön, hisz az ennél a generációnál még megvan, mert nem sajátos tananyag szerint tanultak. Azért, hogy ne súlyosbodjon a diszkriminatív helyzet” – szögezte le Ferencz-Salamon Alpár. Az RMPSZ álláspontja szerint ugyanis
illetve ahol a pedagógusok nem rendelkeznek azon szakmai és módszertani kompetenciákkal, amelyek szükségesek egy nem román anyanyelvű diák specifikus nyelvi képességeinek az objektív értékelésére.
A próbavizsgák eredményeiből is jól látszik, hogy az új rendszer negatív hatásokat hozott magával. Kovászna megyében például a román nyelv és irodalom próbavizsga után regisztrált átmenési arány 58.09 százalék volt 2023-ban, míg 2024-ben ez az arány alig érte el a 26 százalékot.
A beadványban az RMPSZ országos elnöksége azt is kiemelte, hogy
A törvényes előírások szerint az éves órakeret 75 százaléka a teljes tananyag elsajátítására, 25 százaléka pedig a pedagógus szakmai belátása szerint felzárkóztató, vagy elmélyítő tevékenységek megtartására fordítható.
Kallós Zoltánt, az oktatási minisztérium államtitkára kérdésünkre úgy nyilatkozott, az idei módszertan még mindig nincs véglegesítve e tekintetben, bár az RMDSZ szeretné elérni, hogy a magyarul tanuló diákokat méltányosan értékeljék. Éppen ezért szerinte
A román írásbeli vizsgát idén július 1-én tartják, tehát már csak néhány nap van arra, hogy gyökeres változást érjenek el az illetékesek a dolgozatok javításának rendszerében.
„Mi bízunk abban, hogy az észérvek és a gyermekközpontú szemlélet meggyőző erő tud lenni. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy bizakodhatunk is, ahogyan mi ismerjük a tanügyminisztérium jelenlegi vezetőjét, ebben a tekintetben erre lehet számítani, de ezt még nem vehetjük garanciának” – vélekedett Ferencz-Salamon Alpár.
Letette a hivatali esküt vasárnap reggel az alkotmánybíróság három új bírája, Mihai Busuioc, Asztalos Csaba és Dacian Cosmin Drago
Arad megyére is kiterjesztették a hatóságok a Maros megyei Mezőméhesen történt gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj keresését.
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Bármilyen nőgyógyászati műtétet el tudnak végezni a csíkszeredai kórházban, hiszen rendelkezésre áll a tudás és a felszereltség. A nőgyógyászat kérdéseiről, a szűrővizsgálatokról és a műtéti lehetőségekről dr. Horvát Zalán szakorvos beszélt.
Múlt héten elhagyta a bűvös 1 milliós nézőszámot a Hogyan tudnék élni nélküled?. Ehhez a számhoz az erdélyi nézők, mint egy 120 ezer nézővel járultak hozzá.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
szóljon hozzá!