Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:03

Ígéretet kapott a Sanitas a megszorítások korrigálására

20:20

Összefogás határokon túl: milliós segítség a székelyföldi árvízkárosultaknak

19:55

A gazdasági miniszter szerint törvénytelenül ragaszkodnak a székükhöz a Salrom vezetői

19:50

Végleges a női focimezőny: székelyföldi klubok minden szinten

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része

Apja elgázolta a házuk udvarán, meghalt egy két és fél éves kisfiú

Életét adta, hogy megmentsen két gyermeket a tengerbe fulladástól

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén

„Ilyen még Ceaușescu idején sem volt” – Háromszéken is tiltakoznak a tanügyi megszorítások ellen

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai

Felfedte Tánczos Barna, hogy milyen mértékben emelkedhetnek az ingatlanadók

Árpád-kori leletek Patakfalva határában

Emelkedő beruházási költségekkel számolnak Csíkszeredában is

Van-e haszna a szintfelmérésnek? – pedagógusokat kérdeztünk

Szoktatják a kisiskolásokat. A héten a másodikosok vizsgáznak. Képünk illusztráció

Fotó: Boda L. Gergely

Mi a haszna az országos szintfelmérő vizsgáknak, amelyet a másodikosok, negyedikesek és hatodikosok számára szerveznek meg immár ötödik éve? – tanügyi illetékeseket kérdeztünk.

Molnár Rajmond

2018. május 09., 11:452018. május 09., 11:45

2018. május 09., 11:462018. május 09., 11:46

A másodikosok, negyedikesek és hatodikosok országos szintfelmérő vizsgái hétfőn kezdődtek el, az oktatási minisztérium által elfogadott menetrend szerint pedig május 24-én zárulnak.

Elviekben a szintfelmérők egyik célja felkészíteni és hozzászoktatni a tanulókat a későbbi, komolyabb értékelővizsgákhoz; a másik ok, hogy az oktatási tárca országos összesítéseket és statisztikákat készíthessen a tesztek eredményeiből, így értékelve a jelenlegi tanügyi rendszer állapotát, illetve a tanulók kétévenkénti fejlődését, másodiktól egészen nyolcaik osztályig.

A szülők és a tanulók jelenlétében kiértékelik utólag az elért eredményeket, de nem vezetik be a naplóba, akárcsak a nyolcadikosok, tizenegyedikesek és tizenkettedikesek próbavizsgáján. A szintfelmérőket öt éve, a 2013/2014-es tanévtől kezdődően tartják meg a közoktatási rendszerben.

Milyen készségeket mérnek?

A másodikosok és a negyedikesek anyanyelv és matematika tudásukról adhatnak számot (a nemzeti kisebbségekhez tartozó kisiskolások ennek megfelelően anyanyelvükből, valamint román nyelv és irodalomból is vizsgáznak) a szintfelmérők alatt.

A másodikosoknak az olvasási készségeit is felmérik. A hatodik osztályosokat viszont nyelvismereti és kommunikációs, illetve matematika és természettudományok címszó alatt vizsgáztatják.

A feladatlapok tételeinek kidolgozására 30 perc áll rendelkezésre a másodikosoknak, a negyedik és hatodik osztályos tanulóknak 60 percük van erre.

Elméletileg hasznos

Ferencz-Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakember szerint az országos szintfelmérő vizsgák csak elméleti síkon hasznosak, a gyakorlatban már nem a nekik szánt célt szolgálják.

Már több éve csak íratjuk gépiesen ezeket a teszteket, ahhoz képest viszont nem sok minden változott a közoktatási rendszerünkben

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a tanulók fejlődésének nyomon követése sem úgy zajlik, hogy abból világos következtetéseket lehessen levonni. Aláhúzta, a kétévenkénti szintfelmérők nem a romániai közoktatási rendszer sajátosságai, más országban is jelen vannak, de nálunk csak elméleti síkon van hasznuk.

Bürokratikus javítókulcs

László Károly, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója úgy látja,

a szintfelmérő vizsgák egyik nagy hátránya, hogy helytelenül van kidolgozva a vizsgák javítókulcsa, a tanulók nem minősítést vagy jegyet kapnak, hanem meghatározott kódok szerint sorolják be őket és készségeiket.

Az igazgató szerint ez túlságosan bürokratikus, amikor a kiértékelés, a szülőkkel való megbeszélés is történik, nehézséget okoz az elért eredmények pontos ismertetése. Ugyanakkor úgy vélte,

a szintfelmérőknek van gyakorlati haszna, hiszen felkészíti az iskolásokat a későbbi, nagyobb téttel bíró vizsgákra.

Válaszható kellene legyen

Bartolf Hedvig, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség illetékese szerint ez egy válaszható felmérés kellene legyen.

Ne legyen kötelező minden gyerek számára, annál is inkább, hogy túl korán kezdik, nyolc-kilenc évesen sokan még nem is nagyon értik, mire jó ez. Véleményem szerint a szülő a gyerekével közösen kellene döntsön. Akik alá szeretnék vetni magukat ennek a tesztelésnek, azoknak legyen lehetőségük erre, hogy mérjék és nyomon kövessék a tudásukat. Akik viszont nagyon érzékenyek és még nem szeretnének ezen részt venni, azoknak ne legyen kötelező

– zárta Bartolf Hedvig.