
Szoktatják a kisiskolásokat. A héten a másodikosok vizsgáznak. Képünk illusztráció
Fotó: Boda L. Gergely
Mi a haszna az országos szintfelmérő vizsgáknak, amelyet a másodikosok, negyedikesek és hatodikosok számára szerveznek meg immár ötödik éve? – tanügyi illetékeseket kérdeztünk.
2018. május 09., 11:452018. május 09., 11:45
2018. május 09., 11:462018. május 09., 11:46
A másodikosok, negyedikesek és hatodikosok országos szintfelmérő vizsgái hétfőn kezdődtek el, az oktatási minisztérium által elfogadott menetrend szerint pedig május 24-én zárulnak.
A szülők és a tanulók jelenlétében kiértékelik utólag az elért eredményeket, de nem vezetik be a naplóba, akárcsak a nyolcadikosok, tizenegyedikesek és tizenkettedikesek próbavizsgáján. A szintfelmérőket öt éve, a 2013/2014-es tanévtől kezdődően tartják meg a közoktatási rendszerben.
A másodikosok és a negyedikesek anyanyelv és matematika tudásukról adhatnak számot (a nemzeti kisebbségekhez tartozó kisiskolások ennek megfelelően anyanyelvükből, valamint román nyelv és irodalomból is vizsgáznak) a szintfelmérők alatt.
A feladatlapok tételeinek kidolgozására 30 perc áll rendelkezésre a másodikosoknak, a negyedik és hatodik osztályos tanulóknak 60 percük van erre.
Ferencz-Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakember szerint az országos szintfelmérő vizsgák csak elméleti síkon hasznosak, a gyakorlatban már nem a nekik szánt célt szolgálják.
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a tanulók fejlődésének nyomon követése sem úgy zajlik, hogy abból világos következtetéseket lehessen levonni. Aláhúzta, a kétévenkénti szintfelmérők nem a romániai közoktatási rendszer sajátosságai, más országban is jelen vannak, de nálunk csak elméleti síkon van hasznuk.
László Károly, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója úgy látja,
Az igazgató szerint ez túlságosan bürokratikus, amikor a kiértékelés, a szülőkkel való megbeszélés is történik, nehézséget okoz az elért eredmények pontos ismertetése. Ugyanakkor úgy vélte,
Bartolf Hedvig, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség illetékese szerint ez egy válaszható felmérés kellene legyen.
– zárta Bartolf Hedvig.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.
1 hozzászólás