Hirdetés
Hirdetés

Válságos időket idéz a bajba jutott romániai cégek száma

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Az év elején több mint 155 ezer romániai cég volt nehéz helyzetben, ami az elmúlt öt év rekordja egy friss elemzés szerint.

Bálint Eszter

2025. március 11., 16:382025. március 11., 16:38

Egyre-másra jelennek meg a hazai gazdasági helyzet nehézségeit bemutató jelentések, a minap a vállalkozások ügyintézésére, illetve felszámolásának lebonyolítására szakosodott Sierra Quadrant cég friss elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az év elején több mint 155 ezer romániai cég küzdött nehézségekkel. A helyzet súlyosságát mi sem illusztrálja jobban, minthogy az elemzés szerint

a megszűnt cégek száma a 2008–2009-es gazdasági válság idején regisztrált szint dupláját érte el.

„A gazdaság 2024-ben jelentősen lelassult, mindössze 0,9 százalékkal nőtt, ami az elmúlt 12 év legalacsonyabb növekedése a koronavírus-járvány által fémjelzett 2020-as évet leszámítva, amikor mindössze 0,6 százalék volt a gyarapodás üteme. A rekordméretű romániai infláció, az adóemelések és a csökkenő eladások miatt a bajba jutott cégek száma 155 207-re emelkedett, ami 21 950-nel haladja meg az egy évvel korábban regisztrált szintet” – derül ki a Sierra Quadrant tanulmányából, amely az Országos Cégjegyzék (ONRC) adatait vette górcső alá.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Rekordok a bajba jutott cégek számában

Az elemzés egyik fő következtetése, hogy 2024-ben a román gazdaság teljesítménye a legrosszabb volt a koronavírus-világjárvány óta eltelt időszakban: a 2020-as „koronavírusos évben”, amikor a gazdasági tevékenységet súlyosan érintették a Covid-19 miatt bevezetett korlátozások, összesen 93 706 vállalkozás volt nehéz helyzetben, 61 500-zal kevesebb, mint 2024-ben.

A statisztikák azt is mutatják, hogy az előző, 2008-as gazdasági válsághoz mérten is például a megszűnt cégek száma tavaly elérte a legmagasabb szintet. Míg abban az évben a cégjegyzék 3762 megszűnt céget jelentett, addig 2024-ben ez a szám elérte a 46 205-öt, ami 18 százalékkal meghaladja a 2023-as szintet.

A felszámolt cégek száma tavaly 16,5 százalékkal nőtt, elérve a 83 012-t, míg a tevékenységüket felfüggesztő cégek száma 14,5 százalékkal 18 716-ra emelkedett.

A fizetésképtelenséget jelentők száma 9,38 százalékkal 7 274-re emelkedett.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Az elemzés szerint a gazdaságból eltűnt cégek többsége a következő ágazatokban található:

  • nagy- és kiskereskedelem;

  • gépjárművek és motorkerékpárok javítása,

  • szakmai, tudományos és műszaki tevékenység,

  • az építőipar

  • a szállítás és raktározás.

Regionális szinten a legtöbb problémás cég Bukarestben, illetve Kolozs, Konstanca, Ilfov és Brassó megyében volt.

Hirdetés

Mi áll a háttérben?

„Az infláció miatt a gazdaság szinte minden területén jellemző az értékesítés jelentős visszaesése. A pénzügyi nehézségek fokozódása az egyik oka annak, hogy sok cég pénzügyi problémákkal küzd” – fogalmazták meg a Sierra Quadrant tanácsadói. Meglátásuk szerint az adó- és illetékemelés, a minimálbér emelése, a beszállítói hitelek csökkenése és a hitelhez való korlátozott hozzáférés is mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy sok cég van nehéz helyzetben. „Az üzleti élet sok területen meglehetősen száraz, terméketlen tereppé vált, ahol csak azok maradhatnak életben, akik tudják, hogyan alakítsák pénzügyi kitettségüket, tevékenységük volumenét és különösen működési költségeiket” – vallja Ovidiu Neacșu, a Sierra Quadrant partnere.

Idézet
Sajnos sok vállalat nem látta előre a gazdaság dinamikáját, és nem szervezte át üzleti tevékenységét,

ahogyan arra már 2 évvel korábban, a világjárvány után figyelmeztettünk. Azt hitték, hogy a piacok újbóli megnyitása a világjárvány okozta zárlat után példátlan gazdasági növekedési hullámot fog generálni, kölcsönöket vettek fel, új üzletágakat nyitottak, és rosszul döntöttek az üzleti tervek tekintetében. Ennek eredményeképpen sok cég átütemezte adósságát, lízingjét, abban a reményben, hogy a következő év jobb lesz. Sajnos

Idézet
a gazdaság a várakozásoknak megfelelően egyre gyengébben teljesített”

– ecseteli az elemzést mindazt, ami a válságos állapotok kialakulásához vezetett. A szakértők szerint az, hogy a cégek hogyan kezelik ezeket a kockázatokat, meghatározza a túlélésüket egy olyan időszakban, amikor súlyosbodnak a gazdasági problémák.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Lesz még rosszabb

A Sierra Quadrant várakozásai szerint ugyanakkor idén jelentősen nőni fog a bajba jutó vállalkozások száma, és valahol 170–180 ezer körül fog alakulni a tavalyi bő 155 ezer után. Meglátásukban elsősorban a gazdasági tevékenység lassulása és a mikrovállalkozásokra vonatkozó új szabályok miatt lesz az idei év még drámaibb, mint a 2024-es.

Idézet
A 2025-ben bezáró cégek több mint 25 százaléka »zombi« cég, vagyis olyan vállalkozás, amelyek – a Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint – már nem termelnek elegendő bevételt ahhoz, hogy folytatni tudják a tevékenységüket, és csak új hitelekből vagy halasztásokból élnek.

Emellett ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a nagyvállalatok több mint egyharmada az új adók (forgalmi adó, oszlopadó stb.) és az árbevétel jelentős csökkenése miatt kerül nehéz helyzetbe” – húzza alá az elemzés.

A Sierra Quadrant szakértői arra is figyelmeztetnek, hogy a gazdasági láncok sok területen „egy hajszálon függnek”, a kereskedelemtől kezdve a közlekedésen át az építőiparig. „Vannak olyan cégek, amelyek

Idézet
látszólag normálisan működnek, de évről évre halmozódó adósságokat és negatív saját tőkét rejtegetnek.

Ezenkívül leállnak mindenféle beruházással, ami kihat a versenyképességükre, és ami nagyon fontos, igyekeznek a kifizetéseket minél jobban kitolni, próbálnak a cash flow-ból túlélni. Náluk, és nem csak náluk, hanem a gazdasági lánc összes cégénél, egy partner nehéz helyzetbe kerülése mindig egy kártyavár összeomlásához hasonló hatást válthat ki” – vetítik elő a túl sok derűlátásra okot nem adó prognózisukat a szakemberek.

Az elemzők véleménye szerint 2025-ben minden eddiginél nagyobb mértékben az üzleti szakértelem fogja eldönteni, hogy kik vallanak kudarcot, és kik lesznek azok, akik terjeszkedni tudnak, illetve nem remélt piaci részesedésre tesznek szerint.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 10., kedd

Fejlesztések az 112-es segélyhívó szolgálatnál: pontosabb helymeghatározás és akadálymentesítés

A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.

Fejlesztések az 112-es segélyhívó szolgálatnál: pontosabb helymeghatározás és akadálymentesítés
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a Digi24 hírtévének nyilatkozva kijelentette, hogy ha a helyzet kiéleződik, az RMDSZ megvizsgálhatja a kormányból való kilépés lehetőségét.

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben
2026. február 10., kedd

Felülvizsgálja a kulturális minisztérium az előadó-művészeti területen dolgozók munkaerő-nyilvántartási kezdeményezését

Felülvizsgálja a kulturális minisztérium az előadó-művészeti intézményeknél foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartására vonatkozó kísérleti tervet – ismertette Demeter András miniszter döntését a tárca keddi közleménye.

Felülvizsgálja a kulturális minisztérium az előadó-művészeti területen dolgozók munkaerő-nyilvántartási kezdeményezését
2026. február 10., kedd

A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a különnyugdíjak ügyében

A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.

A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a különnyugdíjak ügyében
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Újabb felszerelések érkeznek ezen a héten Hargita megye oktatási intézményeibe

Hargita megye 83 tanintézetének több mint 220 kapcsolódó intézménye részesül új bútorzatban, taneszközökben és korszerű digitális felszerelésekben, az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatásából.

Újabb felszerelések érkeznek ezen a héten Hargita megye oktatási intézményeibe
2026. február 10., kedd

Fontos tudnivalók a Magyarországi országgyűlési választásokról

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa tájékoztatást tett közzé a 2026. április 12-én esedékes magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatban a külhoni szavazókat érintő határidőkről és tudnivalókról.

Fontos tudnivalók a Magyarországi országgyűlési választásokról
2026. február 10., kedd

Az egészségügyi miniszter szerint nincs helye a 10 százalékos bércsökkentésnek

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden bejelentette, ellenzi a kórházi és a mentőszolgálati egészségügyi személyzet fizetésének 10 százalékos csökkentését.

Az egészségügyi miniszter szerint nincs helye a 10 százalékos bércsökkentésnek
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Egyik törvényszékről a másikra helyezik át az ANAF és a Iohannis házaspár közötti per tárgyalását

A nagyszebeni törvényszékről a vajdahunyadira helyezik át az adóhatóság (ANAF) és a Iohannis család közötti per tárgyalását.

Egyik törvényszékről a másikra helyezik át az ANAF és a Iohannis házaspár közötti per tárgyalását
2026. február 10., kedd

Grindeanu: nem lehet reformnak nevezni a közigazgatást érintő intézkedéscsomagot

A kormány elfogadja a közigazgatást érintő intézkedéscsomagot, de „korrekt feltételek mellett”, és az a központi és a helyi közigazgatásra egyaránt kiterjed – jelentette ki Sorin Grindeanu kedden.

Grindeanu: nem lehet reformnak nevezni a közigazgatást érintő intézkedéscsomagot
2026. február 10., kedd

A művészi teljesítmény nem mérhető úgy, mint a fizikai munka – utcára vonultak a marosvásárhelyi színészek

Színészek vonultak utcára Marosvásárhelyen az új minisztériumi szabályok ellen tiltakozva, amelyek a művészek munkaidejének nyilvántartását írják elő. Úgy vélik, a rendelet félreérti, és mereven szabályozza az alkotói munkát.

A művészi teljesítmény nem mérhető úgy, mint a fizikai munka –  utcára vonultak a marosvásárhelyi színészek
Hirdetés