Hirdetés
Hirdetés

Válságos időket idéz a bajba jutott romániai cégek száma

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Az év elején több mint 155 ezer romániai cég volt nehéz helyzetben, ami az elmúlt öt év rekordja egy friss elemzés szerint.

Bálint Eszter

2025. március 11., 16:382025. március 11., 16:38

Egyre-másra jelennek meg a hazai gazdasági helyzet nehézségeit bemutató jelentések, a minap a vállalkozások ügyintézésére, illetve felszámolásának lebonyolítására szakosodott Sierra Quadrant cég friss elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az év elején több mint 155 ezer romániai cég küzdött nehézségekkel. A helyzet súlyosságát mi sem illusztrálja jobban, minthogy az elemzés szerint

a megszűnt cégek száma a 2008–2009-es gazdasági válság idején regisztrált szint dupláját érte el.

„A gazdaság 2024-ben jelentősen lelassult, mindössze 0,9 százalékkal nőtt, ami az elmúlt 12 év legalacsonyabb növekedése a koronavírus-járvány által fémjelzett 2020-as évet leszámítva, amikor mindössze 0,6 százalék volt a gyarapodás üteme. A rekordméretű romániai infláció, az adóemelések és a csökkenő eladások miatt a bajba jutott cégek száma 155 207-re emelkedett, ami 21 950-nel haladja meg az egy évvel korábban regisztrált szintet” – derül ki a Sierra Quadrant tanulmányából, amely az Országos Cégjegyzék (ONRC) adatait vette górcső alá.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Rekordok a bajba jutott cégek számában

Az elemzés egyik fő következtetése, hogy 2024-ben a román gazdaság teljesítménye a legrosszabb volt a koronavírus-világjárvány óta eltelt időszakban: a 2020-as „koronavírusos évben”, amikor a gazdasági tevékenységet súlyosan érintették a Covid-19 miatt bevezetett korlátozások, összesen 93 706 vállalkozás volt nehéz helyzetben, 61 500-zal kevesebb, mint 2024-ben.

A statisztikák azt is mutatják, hogy az előző, 2008-as gazdasági válsághoz mérten is például a megszűnt cégek száma tavaly elérte a legmagasabb szintet. Míg abban az évben a cégjegyzék 3762 megszűnt céget jelentett, addig 2024-ben ez a szám elérte a 46 205-öt, ami 18 százalékkal meghaladja a 2023-as szintet.

A felszámolt cégek száma tavaly 16,5 százalékkal nőtt, elérve a 83 012-t, míg a tevékenységüket felfüggesztő cégek száma 14,5 százalékkal 18 716-ra emelkedett.

A fizetésképtelenséget jelentők száma 9,38 százalékkal 7 274-re emelkedett.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Az elemzés szerint a gazdaságból eltűnt cégek többsége a következő ágazatokban található:

  • nagy- és kiskereskedelem;

  • gépjárművek és motorkerékpárok javítása,

  • szakmai, tudományos és műszaki tevékenység,

  • az építőipar

  • a szállítás és raktározás.

Regionális szinten a legtöbb problémás cég Bukarestben, illetve Kolozs, Konstanca, Ilfov és Brassó megyében volt.

Hirdetés

Mi áll a háttérben?

„Az infláció miatt a gazdaság szinte minden területén jellemző az értékesítés jelentős visszaesése. A pénzügyi nehézségek fokozódása az egyik oka annak, hogy sok cég pénzügyi problémákkal küzd” – fogalmazták meg a Sierra Quadrant tanácsadói. Meglátásuk szerint az adó- és illetékemelés, a minimálbér emelése, a beszállítói hitelek csökkenése és a hitelhez való korlátozott hozzáférés is mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy sok cég van nehéz helyzetben. „Az üzleti élet sok területen meglehetősen száraz, terméketlen tereppé vált, ahol csak azok maradhatnak életben, akik tudják, hogyan alakítsák pénzügyi kitettségüket, tevékenységük volumenét és különösen működési költségeiket” – vallja Ovidiu Neacșu, a Sierra Quadrant partnere.

Idézet
Sajnos sok vállalat nem látta előre a gazdaság dinamikáját, és nem szervezte át üzleti tevékenységét,

ahogyan arra már 2 évvel korábban, a világjárvány után figyelmeztettünk. Azt hitték, hogy a piacok újbóli megnyitása a világjárvány okozta zárlat után példátlan gazdasági növekedési hullámot fog generálni, kölcsönöket vettek fel, új üzletágakat nyitottak, és rosszul döntöttek az üzleti tervek tekintetében. Ennek eredményeképpen sok cég átütemezte adósságát, lízingjét, abban a reményben, hogy a következő év jobb lesz. Sajnos

Idézet
a gazdaság a várakozásoknak megfelelően egyre gyengébben teljesített”

– ecseteli az elemzést mindazt, ami a válságos állapotok kialakulásához vezetett. A szakértők szerint az, hogy a cégek hogyan kezelik ezeket a kockázatokat, meghatározza a túlélésüket egy olyan időszakban, amikor súlyosbodnak a gazdasági problémák.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Lesz még rosszabb

A Sierra Quadrant várakozásai szerint ugyanakkor idén jelentősen nőni fog a bajba jutó vállalkozások száma, és valahol 170–180 ezer körül fog alakulni a tavalyi bő 155 ezer után. Meglátásukban elsősorban a gazdasági tevékenység lassulása és a mikrovállalkozásokra vonatkozó új szabályok miatt lesz az idei év még drámaibb, mint a 2024-es.

Idézet
A 2025-ben bezáró cégek több mint 25 százaléka »zombi« cég, vagyis olyan vállalkozás, amelyek – a Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint – már nem termelnek elegendő bevételt ahhoz, hogy folytatni tudják a tevékenységüket, és csak új hitelekből vagy halasztásokból élnek.

Emellett ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a nagyvállalatok több mint egyharmada az új adók (forgalmi adó, oszlopadó stb.) és az árbevétel jelentős csökkenése miatt kerül nehéz helyzetbe” – húzza alá az elemzés.

A Sierra Quadrant szakértői arra is figyelmeztetnek, hogy a gazdasági láncok sok területen „egy hajszálon függnek”, a kereskedelemtől kezdve a közlekedésen át az építőiparig. „Vannak olyan cégek, amelyek

Idézet
látszólag normálisan működnek, de évről évre halmozódó adósságokat és negatív saját tőkét rejtegetnek.

Ezenkívül leállnak mindenféle beruházással, ami kihat a versenyképességükre, és ami nagyon fontos, igyekeznek a kifizetéseket minél jobban kitolni, próbálnak a cash flow-ból túlélni. Náluk, és nem csak náluk, hanem a gazdasági lánc összes cégénél, egy partner nehéz helyzetbe kerülése mindig egy kártyavár összeomlásához hasonló hatást válthat ki” – vetítik elő a túl sok derűlátásra okot nem adó prognózisukat a szakemberek.

Az elemzők véleménye szerint 2025-ben minden eddiginél nagyobb mértékben az üzleti szakértelem fogja eldönteni, hogy kik vallanak kudarcot, és kik lesznek azok, akik terjeszkedni tudnak, illetve nem remélt piaci részesedésre tesznek szerint.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 13., hétfő

Nicușor Dan kihirdette a törvényt: a bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre lesznek jogosultak

A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.

Nicușor Dan kihirdette a törvényt: a bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre lesznek jogosultak
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Egy tömbházlakás konyhájában csaptak fel a lángok Székelyudvarhelyen

Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.

Egy tömbházlakás konyhájában csaptak fel a lángok Székelyudvarhelyen
2026. július 13., hétfő

Tűzszüneti kormányt javasolt Kelemen Hunor

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.

Tűzszüneti kormányt javasolt Kelemen Hunor
2026. július 13., hétfő

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Két romániai hegymászó vesztette életét az Alpokban

Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.

Két romániai hegymászó vesztette életét az Alpokban
2026. július 13., hétfő

Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek

Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.

Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek
2026. július 13., hétfő

A levegő tisztasága csak a lakosságon múlik? – ezekkel lehet javítani a levegő szennyezettségén

Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.

A levegő tisztasága csak a lakosságon múlik? – ezekkel lehet javítani a levegő szennyezettségén
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Magyar Péter: az alaptörvény-módosítás egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni

A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.

Magyar Péter: az alaptörvény-módosítás egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni
2026. július 13., hétfő

Nicușor Dan: Románia határozottan elítéli az Oroszország által irányított csoportok ellenséges kibertevékenységeit

Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.

Nicușor Dan: Románia határozottan elítéli az Oroszország által irányított csoportok ellenséges kibertevékenységeit
2026. július 13., hétfő

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál

Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál
Új látogatási rend a Szent Anna-tónál
2026. július 13., hétfő

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál

Hirdetés