
Remélhetőleg most már tényleg beüzemelhetik a kisvágóhidat
Fotó: Beliczay László
Évek óta várják a gazdák a székelykeresztúri kisvágóhíd beüzemelését, viszont az épület jelenleg is üresen áll. Mint kiderült, a gondot az okozta, hogy korábban Hargita Megye Tanácsa nem adta vissza a terület ügykezelését Székelykeresztúrnak.
2024. december 05., 21:032024. december 05., 21:03
2024. december 05., 21:292024. december 05., 21:29
Valamivel több mint két éve fejeződött be a székelykeresztúri kisvágóhíd építése, amelyet közösen finanszírozott a helyi önkormányzat és Hargita Megye Tanácsa. Az állattartó gazdák számára nagy segítséget jelentő létesítményben havonta kétszáz kisebb testű állatot (juh, kecske, disznó), vagy negyven nagyobb testűt (szarvasmarha, ló) lehetne levágni, azonban máig nem sikerült üzembe helyezni.
Koncz Hunor János székelykeresztúri polgármester tavaly ősz végén jelentette be, hogy egyeztettek a megyei tanács munkatársaival és úgy döntöttek, hogy külsős, szakemberekkel rendelkező vállalatra kellene bízni a kisvágóhíd üzemeltetését – ez lenne a legjobb megoldás.
Fotó: Beliczay László
A helyi önkormányzat ekkorra már meg is hozta a helyi szolgáltatás létrehozásához szükséges döntéseket, licit során tervezték megtalálni a legmegfelelőbb vállalatot a feladatra.
Fontos feltétel ugyanakkor az is, hogy a helyi gazdák előnyt élvezzenek a vágásokat illetően. Ez nem is lett volna túl nagy gond, hiszen a létesítménybe legtöbb 50 kilométeres távolságból lehet majd jószágokat hozni.
Az üzemeltető feladata a szükséges engedélyek beszerzése, illetve meg kell oldania a beérkező járművek fertőtlenítését.
– el is hívta a környékbeli gazdákat, hogy bemutathassa nekik a létesítményt. A helyzet azonban mégis másképp alakult.
Fotó: Beliczay László
Mivel ugyanazon telekkönyvön található a kisvágóhíd, mint a megyei önkormányzat által létrehozott helyi hulladéklerakó, így a terület ügykezelése korábban a megyei intézményhez került át.
hiszen a város arra kell telekkönyveztesse az új létesítményt – magyarázta lapunknak Koncz.
Mint mondta, ezt kérvényezték is tavaly áprilisban. A kapcsolódó határozattervezet végül tavaly december 27-én került Hargita Megye Tanácsa ülésének napirendjére az intézmény honlapján közöltek szerint, az akkori elnök, Borboly Csaba kezdeményezésére.
A székelykeresztúri polgármester információi szerint Borboly Csaba egyszerűen visszavonta az általa kezdeményezett határozattervezetet arra hivatkozva, hogy nem volt elég ideje az áttanulmányozására.
Jó hírrel szolgált megkeresésünkkor Koncz Hunor János, hiszen a megyei tanácsnál történt elnökváltást követően szinte azonnal jóváhagyta a megyei önkormányzat a terület ügykezelésének módosítására vonatkozó kérésüket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy
Nyilatkozata szerint érdeklődőkből nincs is hiány: a cégek és a gazdák is szeretnék, ha mielőbb működhetne a kisvágóhíd. Koncz leszögezte, a projekt megvalósulása nem csak a gazdáknak nyújtana segítséget, hanem végre a helyiek is megvásárolhatnák a környékbeli jószágok húsát.
Fotó: Beliczay László
Borboly Csaba volt megyei tanácselnököt is felkerestük. Ő a Székelyhonnak arról beszélt, hogy többször is előterjesztette a terület ügykezelésével kapcsolatos határozattervezetet, ám az RMDSZ-frakció mindig azt kérte, hogy a döntést megelőzően tagjai egyeztessenek az ügyben a székelykeresztúri városvezetéssel.
Mindemellett örömét fejezi ki, hogy ez az egyeztetés megtörtént az utóbbi időben, így az említett napirendet is meg lehetett szavazni. Rámutatott,
Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy projekt ugyanakkor a korábbi polgármester, Rafai Emil munkáját dicséri, a térség települése pedig lemondtak lehetséges forrásokról a projekt megvalósulása érdekében.
Fotó: Beliczay László
„Valamikor Székelykeresztúr volt Hargita megye éléskamrája, ezért a fejlesztési stratégiánk alapján azt képzeltük el, hogy ott megépülhet egy ilyen intézmény, amit ki lehet adni működtetésre egy térségi szövetkezetnek” – fogalmazott. Ugyanakkor
Ettől függetlenül Borboly bízik benne, hogy most már felgyorsulnak az események és rövidesen elkezdődhet a tevékenység a kisvágóhídon. A cél az, hogy ne élő állatokat adjanak el a gazdák, hanem azokat legalább félbevágott formában, sokkal nagyobb áron értékesíthessék.
Javasolni fogja Craiova polgármestere, hogy a város tiszteletbeli polgárává avassák azt az indiai – mint utólag kiderült, nem nepáli – vendégmunkást, aki megmentette a befagyott tóba esett ötéves kislány életét.
A Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Tavaly összesen 3950 halálos és súlyos sérüléssel járó közúti balesetet történt országos szinten, kevesebb, mint az előző évben – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
Egy nepáli vendégmunkás ugrott be elsőként szombaton egy craiovai park jeges tavába, hogy megmentsen egy ötéves kislányt. Aztán további öten – köztük a lánya apja – siettek a gyermek segítségére, de csak a vendégmunkásnak sikerült elérnie a kislányig.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
szóljon hozzá!