Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:23

Egyeztetésre hívja a pártokat az elnök a Cotroceni-palotába az elutasított kormányalakítás után

10:06

Elcsendesedett, de nem szűnt meg a tiltakozás az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben

09:37

Nyolc megyében okozott károkat a vihar

09:29

Ne ijedjenek meg a szirénától – gyakorlat zajlik kedden Székelyudvarhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holttestet találtak Csíkszereda egyik utcáján

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Megsebesítették, majd elmenekült a medve, és amikor újra felbukkant, akkor támadt

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Barti Tihamér nyilvánosságra hozta az ellene szóló vádiratot

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Augusztusban lehet ítélethirdetés Borbolyék fellebbezése kapcsán

Utánajártunk, hogy miért nem üzemel a székelykeresztúri kisvágóhíd

Remélhetőleg most már tényleg beüzemelhetik a kisvágóhidat

Fotó: Beliczay László

Évek óta várják a gazdák a székelykeresztúri kisvágóhíd beüzemelését, viszont az épület jelenleg is üresen áll. Mint kiderült, a gondot az okozta, hogy korábban Hargita Megye Tanácsa nem adta vissza a terület ügykezelését Székelykeresztúrnak.

Fülöp-Székely Botond

2024. december 05., 21:032024. december 05., 21:03

2024. december 05., 21:292024. december 05., 21:29

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Valamivel több mint két éve fejeződött be a székelykeresztúri kisvágóhíd építése, amelyet közösen finanszírozott a helyi önkormányzat és Hargita Megye Tanácsa. Az állattartó gazdák számára nagy segítséget jelentő létesítményben havonta kétszáz kisebb testű állatot (juh, kecske, disznó), vagy negyven nagyobb testűt (szarvasmarha, ló) lehetne levágni, azonban máig nem sikerült üzembe helyezni.

Szolgáltatóra bíznák

Koncz Hunor János székelykeresztúri polgármester tavaly ősz végén jelentette be, hogy egyeztettek a megyei tanács munkatársaival és úgy döntöttek, hogy külsős, szakemberekkel rendelkező vállalatra kellene bízni a kisvágóhíd üzemeltetését – ez lenne a legjobb megoldás.

Fotó: Beliczay László

A helyi önkormányzat ekkorra már meg is hozta a helyi szolgáltatás létrehozásához szükséges döntéseket, licit során tervezték megtalálni a legmegfelelőbb vállalatot a feladatra.

A létesítmény kiszerződését úgy képzelték el, hogy a szolgáltató a jószágok levágásából származó éves jövedelmének tíz százalékát kell bérként kifizesse.

Fontos feltétel ugyanakkor az is, hogy a helyi gazdák előnyt élvezzenek a vágásokat illetően. Ez nem is lett volna túl nagy gond, hiszen a létesítménybe legtöbb 50 kilométeres távolságból lehet majd jószágokat hozni.

Az üzemeltető feladata a szükséges engedélyek beszerzése, illetve meg kell oldania a beérkező járművek fertőtlenítését.

A polgármester akkor úgy gondolta, hogy mindössze egy-két hónapon belül elkezdődhet a munka a kisvágóhídnál

– el is hívta a környékbeli gazdákat, hogy bemutathassa nekik a létesítményt. A helyzet azonban mégis másképp alakult.

Fotó: Beliczay László

Napirenden, aztán a fiókban

Mivel ugyanazon telekkönyvön található a kisvágóhíd, mint a megyei önkormányzat által létrehozott helyi hulladéklerakó, így a terület ügykezelése korábban a megyei intézményhez került át.

A jószágok levágásával járó szolgáltatás kiszerződésének alapfeltétele volt, hogy a megyei tanács visszaadja a székelykeresztúri önkormányzatnak a kisvágóhídhoz tartozó területrész ügykezelési jogát,

hiszen a város arra kell telekkönyveztesse az új létesítményt – magyarázta lapunknak Koncz.

Mint mondta, ezt kérvényezték is tavaly áprilisban. A kapcsolódó határozattervezet végül tavaly december 27-én került Hargita Megye Tanácsa ülésének napirendjére az intézmény honlapján közöltek szerint, az akkori elnök, Borboly Csaba kezdeményezésére.

Végül azonban nem szavazták meg az indítványt.

A székelykeresztúri polgármester információi szerint Borboly Csaba egyszerűen visszavonta az általa kezdeményezett határozattervezetet arra hivatkozva, hogy nem volt elég ideje az áttanulmányozására.

Felgyorsul a folyamat

Jó hírrel szolgált megkeresésünkkor Koncz Hunor János, hiszen a megyei tanácsnál történt elnökváltást követően szinte azonnal jóváhagyta a megyei önkormányzat a terület ügykezelésének módosítására vonatkozó kérésüket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy

hamarosan betelekkönyveztethetik a területre az új létesítményt, ezt követően pedig közbeszerzési eljárást hirdethetnek egy megfelelő üzemeltető megtalálása érdekében.

Nyilatkozata szerint érdeklődőkből nincs is hiány: a cégek és a gazdák is szeretnék, ha mielőbb működhetne a kisvágóhíd. Koncz leszögezte, a projekt megvalósulása nem csak a gazdáknak nyújtana segítséget, hanem végre a helyiek is megvásárolhatnák a környékbeli jószágok húsát.

Fotó: Beliczay László

Egyeztetést javasoltak

Borboly Csaba volt megyei tanácselnököt is felkerestük. Ő a Székelyhonnak arról beszélt, hogy többször is előterjesztette a terület ügykezelésével kapcsolatos határozattervezetet, ám az RMDSZ-frakció mindig azt kérte, hogy a döntést megelőzően tagjai egyeztessenek az ügyben a székelykeresztúri városvezetéssel.

Mindemellett örömét fejezi ki, hogy ez az egyeztetés megtörtént az utóbbi időben, így az említett napirendet is meg lehetett szavazni. Rámutatott,

a kisvágóhíd a megyei tanács kezdeményezésére és közel kilencven százalékos anyagi támogatásával épült meg.

Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy projekt ugyanakkor a korábbi polgármester, Rafai Emil munkáját dicséri, a térség települése pedig lemondtak lehetséges forrásokról a projekt megvalósulása érdekében.

Fotó: Beliczay László

„Valamikor Székelykeresztúr volt Hargita megye éléskamrája, ezért a fejlesztési stratégiánk alapján azt képzeltük el, hogy ott megépülhet egy ilyen intézmény, amit ki lehet adni működtetésre egy térségi szövetkezetnek” – fogalmazott. Ugyanakkor

nagy veszteségnek és kihagyásnak nevezte, hogy öt év után sem sikerült beüzemelni a létesítményt.

Ettől függetlenül Borboly bízik benne, hogy most már felgyorsulnak az események és rövidesen elkezdődhet a tevékenység a kisvágóhídon. A cél az, hogy ne élő állatokat adjanak el a gazdák, hanem azokat legalább félbevágott formában, sokkal nagyobb áron értékesíthessék.

Udvarhelyszék Székelykeresztúr