
Remélhetőleg most már tényleg beüzemelhetik a kisvágóhidat
Fotó: Beliczay László
Évek óta várják a gazdák a székelykeresztúri kisvágóhíd beüzemelését, viszont az épület jelenleg is üresen áll. Mint kiderült, a gondot az okozta, hogy korábban Hargita Megye Tanácsa nem adta vissza a terület ügykezelését Székelykeresztúrnak.
2024. december 05., 21:032024. december 05., 21:03
2024. december 05., 21:292024. december 05., 21:29
Valamivel több mint két éve fejeződött be a székelykeresztúri kisvágóhíd építése, amelyet közösen finanszírozott a helyi önkormányzat és Hargita Megye Tanácsa. Az állattartó gazdák számára nagy segítséget jelentő létesítményben havonta kétszáz kisebb testű állatot (juh, kecske, disznó), vagy negyven nagyobb testűt (szarvasmarha, ló) lehetne levágni, azonban máig nem sikerült üzembe helyezni.
Koncz Hunor János székelykeresztúri polgármester tavaly ősz végén jelentette be, hogy egyeztettek a megyei tanács munkatársaival és úgy döntöttek, hogy külsős, szakemberekkel rendelkező vállalatra kellene bízni a kisvágóhíd üzemeltetését – ez lenne a legjobb megoldás.
Fotó: Beliczay László
A helyi önkormányzat ekkorra már meg is hozta a helyi szolgáltatás létrehozásához szükséges döntéseket, licit során tervezték megtalálni a legmegfelelőbb vállalatot a feladatra.
Fontos feltétel ugyanakkor az is, hogy a helyi gazdák előnyt élvezzenek a vágásokat illetően. Ez nem is lett volna túl nagy gond, hiszen a létesítménybe legtöbb 50 kilométeres távolságból lehet majd jószágokat hozni.
Az üzemeltető feladata a szükséges engedélyek beszerzése, illetve meg kell oldania a beérkező járművek fertőtlenítését.
– el is hívta a környékbeli gazdákat, hogy bemutathassa nekik a létesítményt. A helyzet azonban mégis másképp alakult.
Fotó: Beliczay László
Mivel ugyanazon telekkönyvön található a kisvágóhíd, mint a megyei önkormányzat által létrehozott helyi hulladéklerakó, így a terület ügykezelése korábban a megyei intézményhez került át.
hiszen a város arra kell telekkönyveztesse az új létesítményt – magyarázta lapunknak Koncz.
Mint mondta, ezt kérvényezték is tavaly áprilisban. A kapcsolódó határozattervezet végül tavaly december 27-én került Hargita Megye Tanácsa ülésének napirendjére az intézmény honlapján közöltek szerint, az akkori elnök, Borboly Csaba kezdeményezésére.
A székelykeresztúri polgármester információi szerint Borboly Csaba egyszerűen visszavonta az általa kezdeményezett határozattervezetet arra hivatkozva, hogy nem volt elég ideje az áttanulmányozására.
Jó hírrel szolgált megkeresésünkkor Koncz Hunor János, hiszen a megyei tanácsnál történt elnökváltást követően szinte azonnal jóváhagyta a megyei önkormányzat a terület ügykezelésének módosítására vonatkozó kérésüket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy
Nyilatkozata szerint érdeklődőkből nincs is hiány: a cégek és a gazdák is szeretnék, ha mielőbb működhetne a kisvágóhíd. Koncz leszögezte, a projekt megvalósulása nem csak a gazdáknak nyújtana segítséget, hanem végre a helyiek is megvásárolhatnák a környékbeli jószágok húsát.
Fotó: Beliczay László
Borboly Csaba volt megyei tanácselnököt is felkerestük. Ő a Székelyhonnak arról beszélt, hogy többször is előterjesztette a terület ügykezelésével kapcsolatos határozattervezetet, ám az RMDSZ-frakció mindig azt kérte, hogy a döntést megelőzően tagjai egyeztessenek az ügyben a székelykeresztúri városvezetéssel.
Mindemellett örömét fejezi ki, hogy ez az egyeztetés megtörtént az utóbbi időben, így az említett napirendet is meg lehetett szavazni. Rámutatott,
Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy projekt ugyanakkor a korábbi polgármester, Rafai Emil munkáját dicséri, a térség települése pedig lemondtak lehetséges forrásokról a projekt megvalósulása érdekében.
Fotó: Beliczay László
„Valamikor Székelykeresztúr volt Hargita megye éléskamrája, ezért a fejlesztési stratégiánk alapján azt képzeltük el, hogy ott megépülhet egy ilyen intézmény, amit ki lehet adni működtetésre egy térségi szövetkezetnek” – fogalmazott. Ugyanakkor
Ettől függetlenül Borboly bízik benne, hogy most már felgyorsulnak az események és rövidesen elkezdődhet a tevékenység a kisvágóhídon. A cél az, hogy ne élő állatokat adjanak el a gazdák, hanem azokat legalább félbevágott formában, sokkal nagyobb áron értékesíthessék.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!