Újra terítékre került a „Big Brother” törvény

Fotó: Boda L. Gergely

A Távközlési Minisztérium ismét bevezetné a két évvel ezelőtt alkotmányellenesnek itélt adatrögzítési törvényt. A jogszabály-tervezet értelmében a távközlési vállaltok fél évig kellene megőrizzék ügyfeleik kommunikációjának technikai adatait. A korábban Big Brother törvénykényt elhíresült szabályozás ellen számos civil szervezet tiltakozott.

Széchely István

2011. június 26., 16:182011. június 26., 16:18

2011. július 08., 13:352011. július 08., 13:35

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Távközlési Minisztérium törvénytervezete értelmében az adatrögzítési kötelezettség a távközlési cégekre vonatkozik, ezek fél évig kell majd megőrizzenek bizonyos adatokat ügyfeleik telefonhívásairól, sms-eiről, e-mailjeiről, amelyeket szükség esetén továbbítaniuk kell az igazságügyi vagy nemzetbiztonsági szevekhez.

A tervezet értelmében a telefontársaságok és internetszolgáltató cégek klienseik hívásainak és sms üzeneteinek adatait kell tárolják, az adatrögzítési kötelezettség azonban nem vonatkozik a kommunikáció tartalmára. Helymeghatározásra, a kommunikáció idejére és időtartamára, valamint a kommunikációs eszközök típusának azonosítására szolgáló, leginkább technikai jellegű információk tárolására kötelez a szabályozás.

A jogszabálytervezet azt is kimondja, hogy az internetszolgáltatók is kénytelenek lesznek fél évig megőrizni a felhasználóik azonosítására szolgáló adatokat, amelyeket az igazságügyi vagy nemzetbiztonsági szervek kérésére azonnal, de legkésőbb 48 órán belül ki kell adjanak. A Távközlési Minisztérium által kibocsátott és június 23-án közzétett törvénytervezet szerint az adatrögzítés feltételeit a távközlési társaságok kell megteremtsék és ezek költségeit is ők kell fedezzék.

Az adatrögzítési törvény bevezetése 2009-ben már egyszer napirendre került, akkor az alkalmazási metodológiát is kidolgolgozta a szaktárca és közvitára is bocsátotta. A törvény azonban nagy port kavart, a lakosság mellet számos, emberi jogokat és a sajtószabadságot védő civil szervezet heves tiltakozását is kiváltotta. A jogszabály végül az Alkotmánybíróság asztalára került, amely 2009-ben alkotmányellenesnek minősítette azt, így nem lépett alkalmazásba a Big Brother törvényként elhíresült szabályozás.