
Fotó: Csíkdánfalvi Harangszó/Facebook
A legfelsőbb bíróság ítélete nyomán az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) újra meg kell vizsgálnia, hogy diszkriminál-e a Csíkdánfalvi Harangszó című magyar nyelvű helyi alkalmi kiadvány.
2022. február 18., 18:172022. február 18., 18:17
Az ítélet kivonatát a legfelsőbb bíróság honlapján tették közzé – számol be az MTI. A kizárólag magyar nyelven megjelenő kiadvány nyelvét a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) kifogásolta a román hatóságoknál. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselői mandátumot nyert Dan Tanasă egyesülete úgy vélte, hogy a székelyföldi település önkormányzata hátrányosan megkülönbözteti a román nemzetiségűeket, amikor csak magyar nyelven közöl közérdekű információkat a lapban.
A CNCD 2020-ban megalapozatlannak tartotta a diszkrimináció vádját. Ezt a határozatot támadta meg a panaszos a bíróságon. Az első fokon eljáró Bukaresti Táblabíróság az eset újbóli megvizsgálására kötelezte a diszkriminációellenes tanácsot. Ez az ítélet vált jogerőssé szerdán, azt követően, hogy Csíkdánfalva fellebbezése után a legfelsőbb bíróság is megvizsgálta az ügyet.
Bőjte Csongor Ernő polgármester az MTI-nek elmondta: a Csíkdánfalvi Harangszót egy helyi civil szervezet jelenteti meg általában negyedévente. A szervezet a lapkiadás összegét az RMDSZ Communitas Alapítványától pályázta meg. A polgármester azt is elmondta:
Hozzátette: az adhatott félreértésre okot a lappal kapcsolatban, hogy a szerkesztőség összetételénél az önkormányzatot jelölték meg. A polgármester valószínűsítette, hogy bármilyen újabb határozatot is hozzon a helyi lapról a diszkriminációellenes tanács, azt vagy az önkormányzat, vagy a panaszos meg fogja támadni a bíróságon, és további pereskedés következik.
A Dan Tanasă által bejegyzett ADEC az elmúlt években típusperek százait indította a székelyföldi önkormányzatok ellen. Előbb a székely zászlót, majd a középületek homlokzatára írt városháza, községháza feliratokat támadta, melyek szerinte a magyar adminisztrációra emlékeztetnek, később azokat a kétnyelvű táblákat kifogásolta, amelyeken nem a román nyelv volt felül, legutóbb pedig a csak magyar nyelven kiadott helyi lapok ügyében indított pereket.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!