Építőtelep volt idén ősszel a gyimesbükki templom és plébánia udvara, főjavítást végeztek a templom tetőszerkezetén. A munkálatok a végéhez közelednek, a megáldást pedig advent második vasárnapjára, december 10-ére tervezik.
2023. november 11., 22:022023. november 11., 22:02
Fotó: Pinti Attila
Építőtelep volt idén ősszel a gyimesbükki templom és plébánia udvara, főjavítást végeztek a templom tetőszerkezetén. A munkálatok a végéhez közelednek, a megáldást pedig advent második vasárnapjára, december 10-ére tervezik.
2023. november 11., 22:022023. november 11., 22:02
Fotó: Pinti Attila
Gyimesbükk plébániatemplomi szerepét a 18. és 19. században, illetve a 20. század első felében a kontumáci templom töltötte be, az első világháborút követően merült fel egy új, tágasabb templom építésének a gondolata. Az 1920-as években telket vásároltak, és 1926-ban, György Lajos esperes-plébános idejében elkészítették az alapot. Következett a gazdasági válság, a második világháború, majd a kommunizmus első, sötét évei, és a templomépítés elmaradt.
Közel ötven esztendővel a templom felszentelése után a tetőszerkezeten főjavítási munkálatokat végeztek, a templomot újrafödték. Salamon József gyimesbükki plébános szerint nagyon időszerű volt, hogy elvégezzék ezeket a munkálatokat.
Fotó: Pinti Attila
„Évente rendszeresen átvizsgáltuk a templom tetőszerkezetét, és egy pár éve már megfogalmazódott bennünk a főjavítás gondolata. Főleg a gerincen volt probléma, a kúpcserepeknél (kupásoknál) a cementezett rész mállott szét.
Most kicseréltünk egy-két gerendát, egy pár szarufát, ami elkorhadt, és teljesen újrafödtük a templomot, illetve a tornyot. Eddig foltozgattunk, felmerült a cserepek átforgatásának az ötlete is, de előbb utóbb újra kellett volna fedni a templomot. De indokolta a munkálatot az a szakvélemény is, hogy a csatornák egy része tönkrement, nem voltak hófogók stb.” – mesélte Salamon József.
Fotó: Gyimesbükki plébánia
A gyimesbükki plébános szerint, bár a munkálatokhoz szükséges összegnek csak egy kevés része állt a rendelkezésükre, nagy értelme nem volt a munkálatok halogatásának, mert az építkezési anyagok ára hónapról hónapra emelkedik, így ez a teher később anyagilag elbírhatatlanná vált volna a közösség számára.
Idén nyáron, pünkösd vasárnapján jótékonysági koncertet tartott Gyimesbükkben a magyarországi Ismerős arcok zenekar, ennek bevételét a templom újrafödésére fordították. „A román állam felé is pályáztunk a vallásügyi titkárságon keresztül. Először, amikor elküldtük a kérést, a felmérések szerint 500 ezer lejbe került volna a munkálat, ez később 1 millió lej lett, jelenleg pedig ott tartunk, hogy 1,5 millió lejbe kerül. Így »mennek felfele« az építkezési anyagok árai.
Árajánlatokat kértünk: az egyik cég 500 ezer lejt kért a cserépért, a másik 400-at, egy helyi vállalkozó pedig 400 ezer alatti összegből megoldotta. A munkálatokat szintén helyi cég, Pál Péterék végzik, és ez jó, mert lelkiismeretesen dolgoznak, munkát kaptak a helybéliek, és ha később valami probléma adódna, akkor van akihez fordulni” – hangsúlyozta Salamon József.
Fotó: Gyimesbükki plébánia
Újrafödték a közel 50 méter magas tornyot is. Kibontották és bővítették a toronyban lévő időkapszula tartalmát. „Drága mulatság egy óriásdarut egy napra kibérelni, de megérte. Egy nap alatt befejeztük a torony keresztjének a javítását, ez sajnos már inogott, csak az aljánál lévő pléhelem tartotta” – mondta Salamon atya, aki fent járt a toronyban a kereszt felszerelésekor.
Távozásunkkor Salamon József azt mondta, bízik Istenben, mert minden eddigi, a közösség javára végzett munkálatnál végül kikerült a számlák kifizetéséhez szükséges összeg.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
szóljon hozzá!