Hirdetés
Hirdetés

Újra kellett födni a gyimesbükki templomot, a torony keresztje is veszélyben volt

Építőtelep volt idén ősszel a gyimesbükki templom és plébánia udvara, főjavítást végeztek a templom tetőszerkezetén. A munkálatok a végéhez közelednek, a megáldást pedig advent második vasárnapjára, december 10-ére tervezik.

Dobos László

2023. november 11., 22:022023. november 11., 22:02

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Építőtelep volt idén ősszel a gyimesbükki templom és plébánia udvara, főjavítást végeztek a templom tetőszerkezetén. A munkálatok a végéhez közelednek, a megáldást pedig advent második vasárnapjára, december 10-ére tervezik.

Dobos László

2023. november 11., 22:022023. november 11., 22:02

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Gyimesbükk plébániatemplomi szerepét a 18. és 19. században, illetve a 20. század első felében a kontumáci templom töltötte be, az első világháborút követően merült fel egy új, tágasabb templom építésének a gondolata. Az 1920-as években telket vásároltak, és 1926-ban, György Lajos esperes-plébános idejében elkészítették az alapot. Következett a gazdasági válság, a második világháború, majd a kommunizmus első, sötét évei, és a templomépítés elmaradt.

Az 1970-es évek elején helyezték Gyimesbükkbe Dani Gergely plébánost, aki dacolva az akkori rendszerrel, addig kopogtatott Bukarestben, amíg megkapta az építkezési engedélyt. Az új templom 1974. február 25. és 1976. október 16. között készült el, és 1976. október 17-én szentelte fel Jakab Antal akkori segédpüspök. Az ünnepségre – betegsége miatt – Márton Áron püspök nem tudott elmenni.

Közel ötven esztendővel a templom felszentelése után a tetőszerkezeten főjavítási munkálatokat végeztek, a templomot újrafödték. Salamon József gyimesbükki plébános szerint nagyon időszerű volt, hogy elvégezzék ezeket a munkálatokat.

Hirdetés
•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

„Évente rendszeresen átvizsgáltuk a templom tetőszerkezetét, és egy pár éve már megfogalmazódott bennünk a főjavítás gondolata. Főleg a gerincen volt probléma, a kúpcserepeknél (kupásoknál) a cementezett rész mállott szét.

Idézet
Több helyen javítgattunk minden évben, kívülről nem látszottak a bajok, de meg volt repedezve, átfolyt a víz, és nagyobb problémák lettek volna pár év múlva, mert évről évre romlott a helyzet.

Most kicseréltünk egy-két gerendát, egy pár szarufát, ami elkorhadt, és teljesen újrafödtük a templomot, illetve a tornyot. Eddig foltozgattunk, felmerült a cserepek átforgatásának az ötlete is, de előbb utóbb újra kellett volna fedni a templomot. De indokolta a munkálatot az a szakvélemény is, hogy a csatornák egy része tönkrement, nem voltak hófogók stb.” – mesélte Salamon József.

•  Fotó: Gyimesbükki plébánia

Fotó: Gyimesbükki plébánia

A gyimesbükki plébános szerint, bár a munkálatokhoz szükséges összegnek csak egy kevés része állt a rendelkezésükre, nagy értelme nem volt a munkálatok halogatásának, mert az építkezési anyagok ára hónapról hónapra emelkedik, így ez a teher később anyagilag elbírhatatlanná vált volna a közösség számára.

Idén nyáron, pünkösd vasárnapján jótékonysági koncertet tartott Gyimesbükkben a magyarországi Ismerős arcok zenekar, ennek bevételét a templom újrafödésére fordították. „A román állam felé is pályáztunk a vallásügyi titkárságon keresztül. Először, amikor elküldtük a kérést, a felmérések szerint 500 ezer lejbe került volna a munkálat, ez később 1 millió lej lett, jelenleg pedig ott tartunk, hogy 1,5 millió lejbe kerül. Így »mennek felfele« az építkezési anyagok árai.

Idézet
A román államtól a Gyulafehérvári Érsekségen keresztül kaptunk 100 ezer lejt. Az érsekség megkölcsönözött további 100 ezer lejjel, Hargita Megye Tanácsa segített újabb 100 ezer lejjel. A pályázott, a kölcsönkért, az adományba kapott, illetve az önrésszel, az egyházközség hozzájárulásával vásároltuk meg idén nyáron a cserepet.

Árajánlatokat kértünk: az egyik cég 500 ezer lejt kért a cserépért, a másik 400-at, egy helyi vállalkozó pedig 400 ezer alatti összegből megoldotta. A munkálatokat szintén helyi cég, Pál Péterék végzik, és ez jó, mert lelkiismeretesen dolgoznak, munkát kaptak a helybéliek, és ha később valami probléma adódna, akkor van akihez fordulni” – hangsúlyozta Salamon József.

•  Fotó: Gyimesbükki plébánia

Fotó: Gyimesbükki plébánia

Újrafödték a közel 50 méter magas tornyot is. Kibontották és bővítették a toronyban lévő időkapszula tartalmát. „Drága mulatság egy óriásdarut egy napra kibérelni, de megérte. Egy nap alatt befejeztük a torony keresztjének a javítását, ez sajnos már inogott, csak az aljánál lévő pléhelem tartotta” – mondta Salamon atya, aki fent járt a toronyban a kereszt felszerelésekor.

Távozásunkkor Salamon József azt mondta, bízik Istenben, mert minden eddigi, a közösség javára végzett munkálatnál végül kikerült a számlák kifizetéséhez szükséges összeg.

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Országos leállás: nem működik a telekkönyvi rendszer

Súlyos informatikai hiba miatt kedd óta nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) informatikai rendszerei. Emiatt az e-Terra telekkönyvi alkalmazás sem érhető el, és várhatóan a hét végéig nem is lesz használható.

Országos leállás: nem működik a telekkönyvi rendszer
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Csaknem hetvenéves melegrekord dőlt meg Csíkszeredában

1957-ből származik a korábbi csíkszeredai melegrekord, ezt írta felül az elmúlt hónap harmincadik napja. Marosvásárhelyen pedig olyan meleg volt, mint az Osztrák–Magyar Monarchia idején.

Csaknem hetvenéves melegrekord dőlt meg Csíkszeredában
2026. július 15., szerda

Perzselő hőség, heves zivatarok – kettészakad az ország időjárása

Kánikulára vonatkozó figyelmeztetést, valamint viharriasztásokat is kiadott szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Székelyföldön légköri instabilitásra és jelentős mennyiségű csapadékra kell számítani a következő napokban.

Perzselő hőség, heves zivatarok – kettészakad az ország időjárása
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Csökken a nettó átlagbér, a reálkereseti index is alacsonyabb

Áprilishoz képest májusban 159 lejjel (2,7 százalékkal) 5684 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9483 lej volt, 257 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.

Csökken a nettó átlagbér, a reálkereseti index is alacsonyabb
2026. július 15., szerda

Az éjszakai csónakázás miatt fakadt ki a polgármester

Egy csoport fiatal nemrég azzal szórakozott a sepsiszentgyörgyi állomási tónál, hogy éjszaka eloldozta a csónakokat és a vízibicikliket a stégtől, használta azokat, majd sorsukra hagyta őket. A polgármester szerint ennek következményei lesznek.

Az éjszakai csónakázás miatt fakadt ki a polgármester
2026. július 15., szerda

Leméri majd a rendszer a beszállított hulladékot

Építik a hulladékudvarokat Hargita megyében, ám több településen még nem tisztázott, hogy miként lehet szabályosan működtetni ezeket. A természetes személyek később meghatározott mennyiségben adhatnak majd le többféle hulladékot ingyenesen.

Leméri majd a rendszer a beszállított hulladékot
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Székelyek a Kaukázusban

A két kézdiszéki világjáró, Fekete István és Zsigmond Lóránt, valamint szászrégeni utazótársaik elérték a Kaukázust. Ma a Gudauri-kilátó környékén éjszakáznak, holnap a grúz-orosz határon, illetve Csecsenföldön kellene minél gyorsabban átvágniuk.

Székelyek a Kaukázusban
Székelyek a Kaukázusban
2026. július 14., kedd

Székelyek a Kaukázusban

2026. július 14., kedd

Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek

A ghișeul.ro online ügyintéző platform vizuális arculatát másolják és a közlekedési minisztérium nevében hamis SMS-eket küldenek csalók – figyelmeztetett kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).

Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek
Hirdetés