Építőtelep volt idén ősszel a gyimesbükki templom és plébánia udvara, főjavítást végeztek a templom tetőszerkezetén. A munkálatok a végéhez közelednek, a megáldást pedig advent második vasárnapjára, december 10-ére tervezik.
2023. november 11., 22:022023. november 11., 22:02
Fotó: Pinti Attila
Építőtelep volt idén ősszel a gyimesbükki templom és plébánia udvara, főjavítást végeztek a templom tetőszerkezetén. A munkálatok a végéhez közelednek, a megáldást pedig advent második vasárnapjára, december 10-ére tervezik.
2023. november 11., 22:022023. november 11., 22:02
Gyimesbükk plébániatemplomi szerepét a 18. és 19. században, illetve a 20. század első felében a kontumáci templom töltötte be, az első világháborút követően merült fel egy új, tágasabb templom építésének a gondolata. Az 1920-as években telket vásároltak, és 1926-ban, György Lajos esperes-plébános idejében elkészítették az alapot. Következett a gazdasági válság, a második világháború, majd a kommunizmus első, sötét évei, és a templomépítés elmaradt.
Közel ötven esztendővel a templom felszentelése után a tetőszerkezeten főjavítási munkálatokat végeztek, a templomot újrafödték. Salamon József gyimesbükki plébános szerint nagyon időszerű volt, hogy elvégezzék ezeket a munkálatokat.
Fotó: Pinti Attila
„Évente rendszeresen átvizsgáltuk a templom tetőszerkezetét, és egy pár éve már megfogalmazódott bennünk a főjavítás gondolata. Főleg a gerincen volt probléma, a kúpcserepeknél (kupásoknál) a cementezett rész mállott szét.
Most kicseréltünk egy-két gerendát, egy pár szarufát, ami elkorhadt, és teljesen újrafödtük a templomot, illetve a tornyot. Eddig foltozgattunk, felmerült a cserepek átforgatásának az ötlete is, de előbb utóbb újra kellett volna fedni a templomot. De indokolta a munkálatot az a szakvélemény is, hogy a csatornák egy része tönkrement, nem voltak hófogók stb.” – mesélte Salamon József.
Fotó: Gyimesbükki plébánia
A gyimesbükki plébános szerint, bár a munkálatokhoz szükséges összegnek csak egy kevés része állt a rendelkezésükre, nagy értelme nem volt a munkálatok halogatásának, mert az építkezési anyagok ára hónapról hónapra emelkedik, így ez a teher később anyagilag elbírhatatlanná vált volna a közösség számára.
Idén nyáron, pünkösd vasárnapján jótékonysági koncertet tartott Gyimesbükkben a magyarországi Ismerős arcok zenekar, ennek bevételét a templom újrafödésére fordították. „A román állam felé is pályáztunk a vallásügyi titkárságon keresztül. Először, amikor elküldtük a kérést, a felmérések szerint 500 ezer lejbe került volna a munkálat, ez később 1 millió lej lett, jelenleg pedig ott tartunk, hogy 1,5 millió lejbe kerül. Így »mennek felfele« az építkezési anyagok árai.
Árajánlatokat kértünk: az egyik cég 500 ezer lejt kért a cserépért, a másik 400-at, egy helyi vállalkozó pedig 400 ezer alatti összegből megoldotta. A munkálatokat szintén helyi cég, Pál Péterék végzik, és ez jó, mert lelkiismeretesen dolgoznak, munkát kaptak a helybéliek, és ha később valami probléma adódna, akkor van akihez fordulni” – hangsúlyozta Salamon József.
Fotó: Gyimesbükki plébánia
Újrafödték a közel 50 méter magas tornyot is. Kibontották és bővítették a toronyban lévő időkapszula tartalmát. „Drága mulatság egy óriásdarut egy napra kibérelni, de megérte. Egy nap alatt befejeztük a torony keresztjének a javítását, ez sajnos már inogott, csak az aljánál lévő pléhelem tartotta” – mondta Salamon atya, aki fent járt a toronyban a kereszt felszerelésekor.
Távozásunkkor Salamon József azt mondta, bízik Istenben, mert minden eddigi, a közösség javára végzett munkálatnál végül kikerült a számlák kifizetéséhez szükséges összeg.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Megszakította útját vasárnap este egy Bukarestből Hurghadába tartó HiSky-járat miután a fedélzeti rendszer nyomásérzékelő hibát jelzett a kabinban. A kapitány a biztonsági előírásoknak megfelelően a visszatérés mellett döntött Bukarestbe.
Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
szóljon hozzá!