Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:23

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

12:54

Halálos áldozatot követelt az idei tél eddigi leghidegebb éjszakája

12:26

Visszakerülhet a Szuperligába az FK Csíkszereda közönségkedvence

12:16

Jó úton a megszüntetés felé: még kevesebben kapnak üdülési utalványt az idei feltételek szerint

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Megszűnt a fogyatékkal élők adómentessége, az önkormányzat még keresi a megoldást

Újra kell-e értelmezni a pedagógusi szakmát?

Tanáriban. Bizonytalanság a közoktatási rendszerrel és a jövővel kapcsolatban

Fotó: Pál Árpád

Térségünkben is egyre jellemzőbb a pedagógusok társadalmi presztízsének a visszaesése, emellett – a szigorúan vett tanórákon kívül – a gyerekekre gyakorolt hatásuk a régebbihez viszonyítva minimális, ugyanis átvették azt a számítógépek és a különböző okos eszközök.

Molnár Rajmond

2017. november 26., 13:132017. november 26., 13:13

2017. november 26., 13:152017. november 26., 13:15

Mára már egyértelművé vált – amelyet több erre irányuló kutatás is bizonyít –, hogy az oktatás hatékonyságának legfontosabb és meghatározó tényezője a pedagógus. Bakos Kinga, a Debreceni Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Doktori Programjának doktorandusza kutatásában (amely 2016-ban készült Hargita megyei pedagógusok reprezentatív mintáján)

azt a kérdéskört vizsgálta, hogy milyen a Hargita megyei pedagógusok életminősége és társadalmi presztízse.

Ehhez a témát körüljáró szakirodalmat és saját kutatásait veszi alapul.

Megváltozott szerepek

A szakirodalom által felállított következtetések szerint napjaink pedagógusainak a következő „veszélyekkel” kell megbirkózniuk: az első

az érzelmileg megterhelő munka, amely hosszú távon csökkenti a teljesítményt,

illetve több világszínvonalú kutatás is bizonyítja, hogy a pedagógusoké a legstresszesebb szakmák egyike. A második

az alacsony társadalmi presztízs, amely abból adódik, hogy eredetileg a tanár tekintélye nagyrészt a tudás kizárólagos birtoklásából és ennek szétosztásából adódott korábban.

Fotó: Veres Nándor

Viszont mára megszűnt a pedagógus szerepnek ez a jellemzője, mivel a tudáspiacot más szereplők kezdték uralni. A szerző azt is megemlíti, hogy a pedagógusok életminőségét vizsgáló kutatások szerint a jólét magas fokát találták azoknál az oktatóknál, akiknek képességei összhangban vannak a munkakörükkel, és elkötelezettek a munkájuk iránt. Éppen ezért

további veszélyforrás a képességek-szerepelvárások közti diszharmónia.

Mindezek mellett pedig

a szakmát jellemző bizonytalanság is nehezíti az oktatók munkáját.

Minimális megbecsültség

„Székelyföldi pedagógusokkal készített interjúk és résztvevő megfigyelés alapján elmondható, hogy az itteni oktatók esetében jellemző egyfajta bizonytalanság a közoktatási rendszerrel és a saját jövőjükkel kapcsolatban. Emellett

a pedagógusok társadalmi megbecsülésének a hiánya is különösen visszaköszön a térségünkben, egyre kevésbé terjed a nevelési potenciáljuk az iskola falain túlra, egyre csökken a megbecsültségük

– mutat rá a szerző. Továbbá megemlíti, hogy a számítógépek és különböző okoseszközök térhódításával a gyerekek információszerzése az iskolán kívülre került, és a tanár ismeretátadói szerepe csökkent. Az autoriter (tekintélyelvű) nevelési stílus már nem elfogadott, így egyre nehezebb az információs társadalomba beleszületett gyerekek előtt a tanárnak hiteles és tisztelt nevelőként fellépni úgy, hogy a társadalomban a megbecsültsége minimális.

Fotó: Veres Nándor

Újraértelmezésre van szükség

„Tehát a pedagógusi szakma hatalmas presztízsvesztésében többek között nagy szerepe van az információs társadalom hatásának is.

Egyre kevesebb a pedagógusok nevelési potenciálja, mert a szigorúan vett tanórákon kívül a gyerekekre gyakorolt hatásuk a régebbihez viszonyítva minimális, átvették azt a számítógépek és a különböző okos eszközök

– vonja le a következtetést a szerző, hozzátéve, hogy véleménye szerint az információs társadalom hatására a tanárok és tanítók olyan pozícióba kerültek, amelyben csökkent tudásátadói, tudástermelői szerepük, ezzel együtt pedig nem találják az újfajta szerepüket. Bakos Kinga érdeklődésünkre elmondta, szükség van a pedagógusi szerep újraértelmezésére e tekintetben, azaz

választ kellene találni arra a kérdésre, hogy ha nem tudásátadó, akkor mi a szerepe a mai pedagógusoknak? Azaz mit tud adni a pedagógus és az iskola a mai gyerekeknek?

A tanulmány, amely a pedagógusi életminőség és az információs társadalom kapcsolatát tárgyalja, egyébként az Eszközök és Tartalmak – A média hatása a gyermekekre és a fiatalokra című tanulmánykötetben jelent meg, amely a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának legújabb kiadványa. A kiadványt Bíró A. Zoltán és Bodó Julianna egyetemi oktatók szerkesztették.