
A Bernády-villa Szovátán egykor. Még állt, de már roskatag állapotban. Archív
Fotó: Antal Erika
Eredeti formájában építik újjá Szovátán a volt Bernády-villát. Őszig ugyan szünetelnek a munkálatok, de jövőre várhatóan elkészülnek az ikonikus épület felújításával.
2019. július 07., 16:302019. július 07., 16:30
Figyelemfelkeltő a Rózsák útján lévő romos épület előtti díszes, faragott kapu az ülőfülkéjével. Sokan megállnak itt, megcsodálják, lefényképezik. Van, aki tudja, de az arra járók közül sokan nem: az egykori Bernády-villa – amelyet Bernády György 1929-ben vásárolt Kelemen Margittal, negyedik feleségével, és a szecesszió jegyében kissé átalakíttatott – kapubejárata ez. A kapu mögötti ingatlannal kapcsolatban Fülöp László Zsolt, Szováta polgármestere jó hírt közölt: eredeti formájában építik újjá.
Az elöljáró érdeklődésünkre elmondta, többszöri tulajdonváltást követően végül a jelenlegi birtokos a romos állapotba került épületet teljesen felújítja. A 20. század első évtizedében fából készült nyaraló homlokzatának díszeit a bontáskor óvatosan leemelték, félretették, hogy majd restaurálás után újból elhelyezzék a nyaralón. A polgármestertől megtudtuk, hogy a felújításhoz minden szükséges engedélyt megkapott a tulajdonos, és mivel ez Szováta egyetlen műemléképülete, gyakorlatilag az eredeti állapotába kell visszaállítani.
A Bernády-villa felújított kapubejárata
Fotó: Haáz Vince
Mivel a nyári szezonban a fürdőtelepen zajos munkálatokat tilos végezni, az építkezés szeptember 15-éig szünetel, de akkor újból hozzálátnak, hogy jövőre elkészüljenek vele – mondta a polgármester.
A nyaralóhoz annak idején Bernády egy nagyon szép kapubejárót is építtetett, amely most is ott áll: egy székelykapu és egy fedett pihenő. Ezeket néhány évvel ezelőtt felújították, a hiányzó deszkákat kicserélték, a zárakat megjavították, a faragványokat, a faragott írást a rárakódott piszoktól megtakarították – tudtuk meg Fülöp László Zsolttól.
A polgármester azt is elmondta, hogy Szovátán folyamatosan újítják fel a régi villákat, és valamennyit eredeti stílusában, a századelős nyaralókra jellemző formában állítanak helyre.
– hangsúlyozta az elöljáró.
A Bernády-villa díszes bejárata. Restaurálják és visszahelyezik
Fotó: Antal Erika
Bernády György, Marosvásárhely egykori városépítő polgármestere szeretett Szovátára járni, jól érezte magát a nyaralójában, ahol szintén mozgalmas társadalmi életet élt, vendégeket fogadott, napirenden volt a fürdőtelep életével. Halálát követően özvegye 1946-ban adta el egy bukaresti vásárlónak, azonban kevéssel később államosították. A fürdővállalat Vila Bernadként jelölte meg, és szállóvendégek számára némiképp gondozta, de anélkül, hogy nagyobb javításokat, karbantartó munkálatokat végeztetett volna benne. A rendszerváltást követően a volt tulajdonos örökösei hosszú évekig tartó pereskedés után kapták vissza. Ezek alatt az évek alatt a villa teljesen használhatatlanná vált. 1990-ben B kategóriás műemlékké nyilvánították.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!