
Nagyon sok lakóházhoz tartozó telekrészek szerepelnek még állami tulajdonként. Képünk illusztráció
A földtörvény módosításával lehetőség nyílt arra, hogy a lakóházak tulajdonosai újra birtokosai lehessenek azoknak a házakhoz tartozó telekrészeknek, amelyeket a román állam a ’70-es években elvett. A visszaigényléseket december elejéig kell benyújtani az önkormányzatokhoz.
2018. szeptember 20., 14:302018. szeptember 20., 14:30
A gyergyószentmiklósi városháza hirdetményben hívja fel a figyelmet a 2018/231-es törvénymódosításra, amely a 1991/18-as földtörvényt változtatta meg. Ennek értelmében
A polgármesteri hivatal kataszteri irodájában érdeklődtünk, hogy kikre, milyen területekre is vonatkozik ez a törvénymódosulás. Kiss László és Balázs-Kercsó Katalin, az iroda munkatársai elmondták, 1974-ben államosították a lakóházakhoz tartozó telkeket, amelyek egy részének használati jogát utóbb visszakaphatták a házak tulajdonosai, de nagyon sok helyen vannak még olyan telekrészek, amelyek továbbra is a román állam tulajdonaként szerepelnek a nyilvántartásokban.
Ha valaki egy melléképületet épített például az udvarára, akkor azt a román állami tulajdonra építette, és így került ez bejegyzésre a telekkönyvbe is. Az ilyen államosított telkeket lehet most visszaigényelni.
Elmondták,
A visszaigénylés akkor lehetséges, ha az adott telekrész szerepel a gazdasági vagy kataszteri nyilvántartásban, valamint az adó-nyilvántartóban. Ugyanakkor az is fontos feltétel, hogy az
ingatlanhoz tartozó területrész nem képezheti más személyek által letett visszaigénylés
tárgyát.
Az új törvény értelmében visszaigényelhetőek azon belterületek is, amelyek az egykori kollektív gazdaságok által épített épületekhez tartoznak. Azaz az épület által elfoglalt terület és a mellette található, „hozzá tartozó” telek is. Ezek gyakorlatilag az egykori kollektív istállókat, és más hasonló ingatlanokat jelentik. Ezeket az építményeket korábban már megvásárolták magánszemélyek, tehát magántulajdonban vannak, a terület azonban még az állam tulajdonaként szerepel a nyilvántartásokban.
Nem érinti ez azokat területeket, amelyek közvagyon részeként vagy adminisztratív területként vannak nyilvántartva. Szintén feltétel még, hogy az ingatlanhoz tartozó területrész nem képezheti más visszaigénylés tárgyát.
December elején jár le a határidő
A törvénymódosítás szövege szerint a visszaigénylés leadási határideje 2018. augusztus 9-től számított 120 nap, azaz december elejéig lehet benyújtani a kéréseket az önkormányzatnál, valamint a megyei földosztó bizottságnál – közli a városháza. Hogy pontosan miként fog történni a kérések elbírálása, és a tulajdonjog-rendezés, az még nem ismert, nem készült még el az erről szóló módszertan. Elképzelhető, hogy lesz még határidő-hosszabbítás, de egyelőre a 120 napos időszak áll rendelkezésre, ez alatt kell benyújtani a kéréseket.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!