
Nagyon sok lakóházhoz tartozó telekrészek szerepelnek még állami tulajdonként. Képünk illusztráció
A földtörvény módosításával lehetőség nyílt arra, hogy a lakóházak tulajdonosai újra birtokosai lehessenek azoknak a házakhoz tartozó telekrészeknek, amelyeket a román állam a ’70-es években elvett. A visszaigényléseket december elejéig kell benyújtani az önkormányzatokhoz.
2018. szeptember 20., 14:302018. szeptember 20., 14:30
A gyergyószentmiklósi városháza hirdetményben hívja fel a figyelmet a 2018/231-es törvénymódosításra, amely a 1991/18-as földtörvényt változtatta meg. Ennek értelmében
A polgármesteri hivatal kataszteri irodájában érdeklődtünk, hogy kikre, milyen területekre is vonatkozik ez a törvénymódosulás. Kiss László és Balázs-Kercsó Katalin, az iroda munkatársai elmondták, 1974-ben államosították a lakóházakhoz tartozó telkeket, amelyek egy részének használati jogát utóbb visszakaphatták a házak tulajdonosai, de nagyon sok helyen vannak még olyan telekrészek, amelyek továbbra is a román állam tulajdonaként szerepelnek a nyilvántartásokban.
Ha valaki egy melléképületet épített például az udvarára, akkor azt a román állami tulajdonra építette, és így került ez bejegyzésre a telekkönyvbe is. Az ilyen államosított telkeket lehet most visszaigényelni.
Elmondták,
A visszaigénylés akkor lehetséges, ha az adott telekrész szerepel a gazdasági vagy kataszteri nyilvántartásban, valamint az adó-nyilvántartóban. Ugyanakkor az is fontos feltétel, hogy az
ingatlanhoz tartozó területrész nem képezheti más személyek által letett visszaigénylés
tárgyát.
Az új törvény értelmében visszaigényelhetőek azon belterületek is, amelyek az egykori kollektív gazdaságok által épített épületekhez tartoznak. Azaz az épület által elfoglalt terület és a mellette található, „hozzá tartozó” telek is. Ezek gyakorlatilag az egykori kollektív istállókat, és más hasonló ingatlanokat jelentik. Ezeket az építményeket korábban már megvásárolták magánszemélyek, tehát magántulajdonban vannak, a terület azonban még az állam tulajdonaként szerepel a nyilvántartásokban.
Nem érinti ez azokat területeket, amelyek közvagyon részeként vagy adminisztratív területként vannak nyilvántartva. Szintén feltétel még, hogy az ingatlanhoz tartozó területrész nem képezheti más visszaigénylés tárgyát.
December elején jár le a határidő
A törvénymódosítás szövege szerint a visszaigénylés leadási határideje 2018. augusztus 9-től számított 120 nap, azaz december elejéig lehet benyújtani a kéréseket az önkormányzatnál, valamint a megyei földosztó bizottságnál – közli a városháza. Hogy pontosan miként fog történni a kérések elbírálása, és a tulajdonjog-rendezés, az még nem ismert, nem készült még el az erről szóló módszertan. Elképzelhető, hogy lesz még határidő-hosszabbítás, de egyelőre a 120 napos időszak áll rendelkezésre, ez alatt kell benyújtani a kéréseket.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai pénteki döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és az Ab elnökének is távoznia kell – közölte Magyar Péter kormányfő a Facebook-oldalán.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) országos vezetősége pénteken egyhangú szavazással úgy döntött, hogy Dominic Fritz marad a párt elnöke.
szóljon hozzá!