Újabb mandátumért indul Tamás Sándor

Tamás Sándor rámutatott, az infrastruktúra-fejlesztésre és a közösségépítésre fektetik a hangsúlyt, nem költik, hanem felhasználják a közpénzt, gazdálkodó önkormányzatot építenek. Ebbe a koncepcióváltásba illeszkednek a beruházások, melyek „nemcsak viszik, hanem termelik is a pénzt”.

Tavaly megvásároltak egy málnási kőbányát, ahonnan 60 millió tonna követ lehet kitermelni, nemcsak a megyei önkormányzat saját útkarbantartó cégének szükségleteit fedezi, hanem eladásra is jut. Hasonlóan nyereséges vállalkozás lehet a Kommandón megépített ifjúsági- és sport központ. A Kovászna-Kommandó kisvasúttal egy „legendát és lehetőséget” vásároltak, az állami fakitermelő vállalat hagyta lerobbanni a létesítményt, de megtalálják a módját, hogy felújítsák, üzembe helyezzék.

Tamás Sándor hangsúlyozta,

nem költségvetési években gondolkodnak, hanem programokban, azokhoz rendelik a pénzt.

Tíz év alatt egymillió eurót fordítottak a kis összegű, helyi fejlesztési programokra, támogatták a vidéki kultúrotthonok, orvosi rendelők, sportpályák felújítását. A szociális gondoskodás a legfontosabb feladatuk, a megyei önkormányzat működésre szánt költségvetés nagy részét a szociális ellátásra, gyerekvédelemre fordítják.

Tíz év alatt tízszeresére emelték az összeget, amelyet pályázati rendszerben a szociális feladatokat ellátó civil szervezeteknek adnak,

tavaly ez az összeg elérte az egymillió lejt, ezt idén is tartják. Ebből támogatják például az otthoni beteggondozást, három szervezet több mint 1300 személyt gondoz a megyében.

Idén elkészítik a „Háromszék 2030” megyefejlesztési tervet a A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közigazgatási karának bevonásával – mondta Tamás Sándor. Emlékeztetett, hogy az idén lejáró öt éves tervet is az akadémiai szférával közösen dolgozták ki. Meggyőzik a Kovászna megyei városokat, hogy hasonló módon készítsék el a fejlesztési terveiket, minden régió „motorjának” a fejlesztése megyei szinten legyen összehangolt.

Tamás Sándor hangsúlyozta, a megyei önkormányzat katalizátorként működhet a községek fejlesztésében, a szociális kérdések megoldásában, a helyi vállalkozói kedv ösztönzésében. Arra törekednek, hogy összerdélyi feladatokat is átvállaljanak. Tíz éve működtetik a szórványprogramot, amelynek leglátványosabb hatása, hogy a szórvány magyar közösségek kiléptek a templomokból, imaházakból, ma már a települések főterein szervezik a rendezvényeiket.

A tanácselnök ugyanakkor a regionális együttműködés erősítésében, a magyar kormány hatékony támogatásában, és a bukaresti kapcsolatrendszer felhasználásában látja a jövőt.

„Véget ért a százéves székelyföldi magyar magány, amikor Bukarest megpróbálta elszigetelni a térséget, a magyar kormányok pedig elhanyagolták. Tavaly csak mezőgazdasági fejlesztésekre 30 millió euró támogatás érkezett a megyébe a magyar kormánytól, a székelyföldi megyékkel, Brassó megyével hatékony az együttműködés, a bukaresti kapcsolati rendszerrel pedig például a brassói repülőtér ügyén tudtunk fordítani, kilobbizva a kormánytámogatást” – részletezte Tamás Sándor