
Fotó: Kocsis B. János
Újságírói kérdésre megerősítette Tamás Sándor, hogy az idei helyhatósági választásokon újra indul Kovászna Megye Tanácsának elnöki tisztségéért. „Készen állok a további feladatra, van elképzelésem a megye fejlesztéséről, világos nemzetpolitikai jövőkép áll előttem, és van fizikai erőm ezek megvalósítására” – fogalmazott a politikus az elmúlt évet értékelő, a terveket bemutató sajtóbeszélgetésen.
2020. január 24., 14:022020. január 24., 14:02
2020. január 24., 16:382020. január 24., 16:38
Tamás Sándor rámutatott, az infrastruktúra-fejlesztésre és a közösségépítésre fektetik a hangsúlyt, nem költik, hanem felhasználják a közpénzt, gazdálkodó önkormányzatot építenek. Ebbe a koncepcióváltásba illeszkednek a beruházások, melyek „nemcsak viszik, hanem termelik is a pénzt”.
Tavaly megvásároltak egy málnási kőbányát, ahonnan 60 millió tonna követ lehet kitermelni, nemcsak a megyei önkormányzat saját útkarbantartó cégének szükségleteit fedezi, hanem eladásra is jut. Hasonlóan nyereséges vállalkozás lehet a Kommandón megépített ifjúsági- és sport központ. A Kovászna-Kommandó kisvasúttal egy „legendát és lehetőséget” vásároltak, az állami fakitermelő vállalat hagyta lerobbanni a létesítményt, de megtalálják a módját, hogy felújítsák, üzembe helyezzék.
Tamás Sándor hangsúlyozta,
Tíz év alatt egymillió eurót fordítottak a kis összegű, helyi fejlesztési programokra, támogatták a vidéki kultúrotthonok, orvosi rendelők, sportpályák felújítását. A szociális gondoskodás a legfontosabb feladatuk, a megyei önkormányzat működésre szánt költségvetés nagy részét a szociális ellátásra, gyerekvédelemre fordítják.
tavaly ez az összeg elérte az egymillió lejt, ezt idén is tartják. Ebből támogatják például az otthoni beteggondozást, három szervezet több mint 1300 személyt gondoz a megyében.
Idén elkészítik a „Háromszék 2030” megyefejlesztési tervet a A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közigazgatási karának bevonásával – mondta Tamás Sándor. Emlékeztetett, hogy az idén lejáró öt éves tervet is az akadémiai szférával közösen dolgozták ki. Meggyőzik a Kovászna megyei városokat, hogy hasonló módon készítsék el a fejlesztési terveiket, minden régió „motorjának” a fejlesztése megyei szinten legyen összehangolt.
Tamás Sándor hangsúlyozta, a megyei önkormányzat katalizátorként működhet a községek fejlesztésében, a szociális kérdések megoldásában, a helyi vállalkozói kedv ösztönzésében. Arra törekednek, hogy összerdélyi feladatokat is átvállaljanak. Tíz éve működtetik a szórványprogramot, amelynek leglátványosabb hatása, hogy a szórvány magyar közösségek kiléptek a templomokból, imaházakból, ma már a települések főterein szervezik a rendezvényeiket.
„Véget ért a százéves székelyföldi magyar magány, amikor Bukarest megpróbálta elszigetelni a térséget, a magyar kormányok pedig elhanyagolták. Tavaly csak mezőgazdasági fejlesztésekre 30 millió euró támogatás érkezett a megyébe a magyar kormánytól, a székelyföldi megyékkel, Brassó megyével hatékony az együttműködés, a bukaresti kapcsolati rendszerrel pedig például a brassói repülőtér ügyén tudtunk fordítani, kilobbizva a kormánytámogatást” – részletezte Tamás Sándor
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
szóljon hozzá!