Tíz év alatt egymillió eurót fordítottak a kis összegű, helyi fejlesztési programokra, támogatták a vidéki kultúrotthonok, orvosi rendelők, sportpályák felújítását. A szociális gondoskodás a legfontosabb feladatuk, a megyei önkormányzat működésre szánt költségvetés nagy részét a szociális ellátásra, gyerekvédelemre fordítják.

tavaly ez az összeg elérte az egymillió lejt, ezt idén is tartják. Ebből támogatják például az otthoni beteggondozást, három szervezet több mint 1300 személyt gondoz a megyében.

Idén elkészítik a „Háromszék 2030” megyefejlesztési tervet a A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közigazgatási karának bevonásával – mondta Tamás Sándor. Emlékeztetett, hogy az idén lejáró öt éves tervet is az akadémiai szférával közösen dolgozták ki. Meggyőzik a Kovászna megyei városokat, hogy hasonló módon készítsék el a fejlesztési terveiket, minden régió „motorjának” a fejlesztése megyei szinten legyen összehangolt.

Tamás Sándor hangsúlyozta, a megyei önkormányzat katalizátorként működhet a községek fejlesztésében, a szociális kérdések megoldásában, a helyi vállalkozói kedv ösztönzésében. Arra törekednek, hogy összerdélyi feladatokat is átvállaljanak. Tíz éve működtetik a szórványprogramot, amelynek leglátványosabb hatása, hogy a szórvány magyar közösségek kiléptek a templomokból, imaházakból, ma már a települések főterein szervezik a rendezvényeiket.

„Véget ért a százéves székelyföldi magyar magány, amikor Bukarest megpróbálta elszigetelni a térséget, a magyar kormányok pedig elhanyagolták. Tavaly csak mezőgazdasági fejlesztésekre 30 millió euró támogatás érkezett a megyébe a magyar kormánytól, a székelyföldi megyékkel, Brassó megyével hatékony az együttműködés, a bukaresti kapcsolati rendszerrel pedig például a brassói repülőtér ügyén tudtunk fordítani, kilobbizva a kormánytámogatást” – részletezte Tamás Sándor