
Szabályozták, kik vásárolhatnak mezőgazdasági területeket. A cél a birtokkonszolidáció elősegítése
Fotó: Pinti Attila
Tizennégy éves késéssel ugyan, de jelentős előrelépések történtek Romániában a mezőgazdasági területek adásvétele terén: ezután csak azok vásárolhatnak ilyen területeket, akik eleget tesznek bizonyos feltételeknek. Ugyanakkor a birtokkonszolidáció érdekében egy listát is összeállítottak arról, kik rendelkeznek elővásárlási joggal.
2020. október 29., 20:342020. október 29., 20:34
Október 14-étől az idei 175-ös törvény új rendszert vezetett be a mezőgazdasági területek adásvételével kapcsolatosan. Erről, illetve más mezőgazdasági témákról sajtótájékoztatón számolt be Tánczos Barna szenátor csütörtökön, Csíkszeredában.
Mint mondta, a jogszabály egyik legfontosabb újdonsága, hogy
Erre Tánczos szerint azért volt nagy szükség, mivel az ország Európai Unióhoz való csatlakozását követően megnyílt a piac az üzérkedők számára, és
Sok esetben ráadásul nem mezőgazdasági tevékenység folytatása volt a céljuk, hanem a nyereségszerzés. A jogszabály értelmében a jövőben nem vásárolhat mezőgazdasági területeket olyan személy,
aki az elmúlt öt évben nem végzett mezőgazdasági tevékenységet, illetve
aki ugyanebben az időszakban nem rendelkezett állandó lakhellyel Romániában, és nem volt hazai adófizető.
Ezen előírások alól kivételt képeznek azok, akik elővásárlási joggal rendelkeznek.
Elsőrangú elővásárlási joggal a házastársak és az első-, másod-, illetve harmadfokú rokonok rendelkeznek, illetve a társtulajdonosok, őket követik a területek bérlői, illetve azok, akik valamilyen mezőgazdasági ingósággal, beruházással rendelkeznek az adott területen (például gyümölcsültetvények). A harmadik csoportba a szomszédos területek tulajdonosai vagy bérlői tartoznak, majd a fiatal gazdák és az adott település lakói következnek a sorban, illetve utolsóként elővásárlási joggal rendelkezik az állam is.
Amennyiben a 45 nap alatt egyetlen elővásárlási joggal rendelkező érdeklődő sem jelentkezik, a területet bárki megvásárolhatja, aki teljesíti a korábban említett feltételeket. Szintén fontos, hogy amennyiben valaki a vásárlás után kevesebb mint nyolc év alatt adja el a területet, az árkülönbözet 80 százalékát adóként kell befizetnie.
A szenátor a sajtótájékoztató második felében a mezőgazdasági támogatásokról is beszélt. Először az úgynevezett Covid-támogatásokra, azaz a világjárvány által okozott károk enyhítésére szánt állami segítségre tért ki, amelynek igénylési határideje október 23-án járt le.
„Ez egy jelentős pénzalapot fog Hargita megyének hozni, hiszen ha csak a szarvasmarhákat nézzük, átlagosan legkevesebb 100 eurós támogatás jár egyedenként” – mutatott rá Tánczos, majd hozzátette, hogy jelenleg a kérések kiértékelése folyik, az eredményeket pedig várhatóan decemberben közlik a gazdákkal.
A továbbiakban a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) által folyósított területalapú támogatásokra is kitért a szenátor. Mint részletezte:
Tánczos szerint Hargita megyében a gazdák több mint 73 százaléka kaphat előleget (22 millió euró értékben), míg Kovászna megyében ez az arány 53 százalék, Maros megyében pedig 57 százalék. Azt is elárulta továbbá, hogy december elején elkezdődik a támogatások teljes kifizetése is.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
2 hozzászólás