
Szabályozták, kik vásárolhatnak mezőgazdasági területeket. A cél a birtokkonszolidáció elősegítése
Fotó: Pinti Attila
Tizennégy éves késéssel ugyan, de jelentős előrelépések történtek Romániában a mezőgazdasági területek adásvétele terén: ezután csak azok vásárolhatnak ilyen területeket, akik eleget tesznek bizonyos feltételeknek. Ugyanakkor a birtokkonszolidáció érdekében egy listát is összeállítottak arról, kik rendelkeznek elővásárlási joggal.
2020. október 29., 20:342020. október 29., 20:34
Október 14-étől az idei 175-ös törvény új rendszert vezetett be a mezőgazdasági területek adásvételével kapcsolatosan. Erről, illetve más mezőgazdasági témákról sajtótájékoztatón számolt be Tánczos Barna szenátor csütörtökön, Csíkszeredában.
Mint mondta, a jogszabály egyik legfontosabb újdonsága, hogy
Erre Tánczos szerint azért volt nagy szükség, mivel az ország Európai Unióhoz való csatlakozását követően megnyílt a piac az üzérkedők számára, és
Sok esetben ráadásul nem mezőgazdasági tevékenység folytatása volt a céljuk, hanem a nyereségszerzés. A jogszabály értelmében a jövőben nem vásárolhat mezőgazdasági területeket olyan személy,
aki az elmúlt öt évben nem végzett mezőgazdasági tevékenységet, illetve
aki ugyanebben az időszakban nem rendelkezett állandó lakhellyel Romániában, és nem volt hazai adófizető.
Ezen előírások alól kivételt képeznek azok, akik elővásárlási joggal rendelkeznek.
Elsőrangú elővásárlási joggal a házastársak és az első-, másod-, illetve harmadfokú rokonok rendelkeznek, illetve a társtulajdonosok, őket követik a területek bérlői, illetve azok, akik valamilyen mezőgazdasági ingósággal, beruházással rendelkeznek az adott területen (például gyümölcsültetvények). A harmadik csoportba a szomszédos területek tulajdonosai vagy bérlői tartoznak, majd a fiatal gazdák és az adott település lakói következnek a sorban, illetve utolsóként elővásárlási joggal rendelkezik az állam is.
Amennyiben a 45 nap alatt egyetlen elővásárlási joggal rendelkező érdeklődő sem jelentkezik, a területet bárki megvásárolhatja, aki teljesíti a korábban említett feltételeket. Szintén fontos, hogy amennyiben valaki a vásárlás után kevesebb mint nyolc év alatt adja el a területet, az árkülönbözet 80 százalékát adóként kell befizetnie.
A szenátor a sajtótájékoztató második felében a mezőgazdasági támogatásokról is beszélt. Először az úgynevezett Covid-támogatásokra, azaz a világjárvány által okozott károk enyhítésére szánt állami segítségre tért ki, amelynek igénylési határideje október 23-án járt le.
„Ez egy jelentős pénzalapot fog Hargita megyének hozni, hiszen ha csak a szarvasmarhákat nézzük, átlagosan legkevesebb 100 eurós támogatás jár egyedenként” – mutatott rá Tánczos, majd hozzátette, hogy jelenleg a kérések kiértékelése folyik, az eredményeket pedig várhatóan decemberben közlik a gazdákkal.
A továbbiakban a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) által folyósított területalapú támogatásokra is kitért a szenátor. Mint részletezte:
Tánczos szerint Hargita megyében a gazdák több mint 73 százaléka kaphat előleget (22 millió euró értékben), míg Kovászna megyében ez az arány 53 százalék, Maros megyében pedig 57 százalék. Azt is elárulta továbbá, hogy december elején elkezdődik a támogatások teljes kifizetése is.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csíkszeredai és marosvásárhelyi képviselői petíciót kezdeményeztek annak érdekében, hogy a két megyeszékhely önkormányzata csökkentse a helyi adókat és illetékeket.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
2 hozzászólás