
Szabályozták, kik vásárolhatnak mezőgazdasági területeket. A cél a birtokkonszolidáció elősegítése
Fotó: Pinti Attila
Tizennégy éves késéssel ugyan, de jelentős előrelépések történtek Romániában a mezőgazdasági területek adásvétele terén: ezután csak azok vásárolhatnak ilyen területeket, akik eleget tesznek bizonyos feltételeknek. Ugyanakkor a birtokkonszolidáció érdekében egy listát is összeállítottak arról, kik rendelkeznek elővásárlási joggal.
2020. október 29., 20:342020. október 29., 20:34
Október 14-étől az idei 175-ös törvény új rendszert vezetett be a mezőgazdasági területek adásvételével kapcsolatosan. Erről, illetve más mezőgazdasági témákról sajtótájékoztatón számolt be Tánczos Barna szenátor csütörtökön, Csíkszeredában.
Mint mondta, a jogszabály egyik legfontosabb újdonsága, hogy
Erre Tánczos szerint azért volt nagy szükség, mivel az ország Európai Unióhoz való csatlakozását követően megnyílt a piac az üzérkedők számára, és
Sok esetben ráadásul nem mezőgazdasági tevékenység folytatása volt a céljuk, hanem a nyereségszerzés. A jogszabály értelmében a jövőben nem vásárolhat mezőgazdasági területeket olyan személy,
aki az elmúlt öt évben nem végzett mezőgazdasági tevékenységet, illetve
aki ugyanebben az időszakban nem rendelkezett állandó lakhellyel Romániában, és nem volt hazai adófizető.
Ezen előírások alól kivételt képeznek azok, akik elővásárlási joggal rendelkeznek.
Elsőrangú elővásárlási joggal a házastársak és az első-, másod-, illetve harmadfokú rokonok rendelkeznek, illetve a társtulajdonosok, őket követik a területek bérlői, illetve azok, akik valamilyen mezőgazdasági ingósággal, beruházással rendelkeznek az adott területen (például gyümölcsültetvények). A harmadik csoportba a szomszédos területek tulajdonosai vagy bérlői tartoznak, majd a fiatal gazdák és az adott település lakói következnek a sorban, illetve utolsóként elővásárlási joggal rendelkezik az állam is.
Amennyiben a 45 nap alatt egyetlen elővásárlási joggal rendelkező érdeklődő sem jelentkezik, a területet bárki megvásárolhatja, aki teljesíti a korábban említett feltételeket. Szintén fontos, hogy amennyiben valaki a vásárlás után kevesebb mint nyolc év alatt adja el a területet, az árkülönbözet 80 százalékát adóként kell befizetnie.
A szenátor a sajtótájékoztató második felében a mezőgazdasági támogatásokról is beszélt. Először az úgynevezett Covid-támogatásokra, azaz a világjárvány által okozott károk enyhítésére szánt állami segítségre tért ki, amelynek igénylési határideje október 23-án járt le.
„Ez egy jelentős pénzalapot fog Hargita megyének hozni, hiszen ha csak a szarvasmarhákat nézzük, átlagosan legkevesebb 100 eurós támogatás jár egyedenként” – mutatott rá Tánczos, majd hozzátette, hogy jelenleg a kérések kiértékelése folyik, az eredményeket pedig várhatóan decemberben közlik a gazdákkal.
A továbbiakban a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) által folyósított területalapú támogatásokra is kitért a szenátor. Mint részletezte:
Tánczos szerint Hargita megyében a gazdák több mint 73 százaléka kaphat előleget (22 millió euró értékben), míg Kovászna megyében ez az arány 53 százalék, Maros megyében pedig 57 százalék. Azt is elárulta továbbá, hogy december elején elkezdődik a támogatások teljes kifizetése is.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
2 hozzászólás