
Szabályozták, kik vásárolhatnak mezőgazdasági területeket. A cél a birtokkonszolidáció elősegítése
Fotó: Pinti Attila
Tizennégy éves késéssel ugyan, de jelentős előrelépések történtek Romániában a mezőgazdasági területek adásvétele terén: ezután csak azok vásárolhatnak ilyen területeket, akik eleget tesznek bizonyos feltételeknek. Ugyanakkor a birtokkonszolidáció érdekében egy listát is összeállítottak arról, kik rendelkeznek elővásárlási joggal.
2020. október 29., 20:342020. október 29., 20:34
Október 14-étől az idei 175-ös törvény új rendszert vezetett be a mezőgazdasági területek adásvételével kapcsolatosan. Erről, illetve más mezőgazdasági témákról sajtótájékoztatón számolt be Tánczos Barna szenátor csütörtökön, Csíkszeredában.
Mint mondta, a jogszabály egyik legfontosabb újdonsága, hogy
Erre Tánczos szerint azért volt nagy szükség, mivel az ország Európai Unióhoz való csatlakozását követően megnyílt a piac az üzérkedők számára, és
Sok esetben ráadásul nem mezőgazdasági tevékenység folytatása volt a céljuk, hanem a nyereségszerzés. A jogszabály értelmében a jövőben nem vásárolhat mezőgazdasági területeket olyan személy,
aki az elmúlt öt évben nem végzett mezőgazdasági tevékenységet, illetve
aki ugyanebben az időszakban nem rendelkezett állandó lakhellyel Romániában, és nem volt hazai adófizető.
Ezen előírások alól kivételt képeznek azok, akik elővásárlási joggal rendelkeznek.
Elsőrangú elővásárlási joggal a házastársak és az első-, másod-, illetve harmadfokú rokonok rendelkeznek, illetve a társtulajdonosok, őket követik a területek bérlői, illetve azok, akik valamilyen mezőgazdasági ingósággal, beruházással rendelkeznek az adott területen (például gyümölcsültetvények). A harmadik csoportba a szomszédos területek tulajdonosai vagy bérlői tartoznak, majd a fiatal gazdák és az adott település lakói következnek a sorban, illetve utolsóként elővásárlási joggal rendelkezik az állam is.
Amennyiben a 45 nap alatt egyetlen elővásárlási joggal rendelkező érdeklődő sem jelentkezik, a területet bárki megvásárolhatja, aki teljesíti a korábban említett feltételeket. Szintén fontos, hogy amennyiben valaki a vásárlás után kevesebb mint nyolc év alatt adja el a területet, az árkülönbözet 80 százalékát adóként kell befizetnie.
A szenátor a sajtótájékoztató második felében a mezőgazdasági támogatásokról is beszélt. Először az úgynevezett Covid-támogatásokra, azaz a világjárvány által okozott károk enyhítésére szánt állami segítségre tért ki, amelynek igénylési határideje október 23-án járt le.
„Ez egy jelentős pénzalapot fog Hargita megyének hozni, hiszen ha csak a szarvasmarhákat nézzük, átlagosan legkevesebb 100 eurós támogatás jár egyedenként” – mutatott rá Tánczos, majd hozzátette, hogy jelenleg a kérések kiértékelése folyik, az eredményeket pedig várhatóan decemberben közlik a gazdákkal.
A továbbiakban a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) által folyósított területalapú támogatásokra is kitért a szenátor. Mint részletezte:
Tánczos szerint Hargita megyében a gazdák több mint 73 százaléka kaphat előleget (22 millió euró értékben), míg Kovászna megyében ez az arány 53 százalék, Maros megyében pedig 57 százalék. Azt is elárulta továbbá, hogy december elején elkezdődik a támogatások teljes kifizetése is.
Az egyedül élő idősek mellett egyre több „jóakaró” jelenik meg, aki kihasználja, kifosztja őket – figyelmeztet Csata Éva, a HIFA Egyesület elnöke, aki nyílt levélben fordult a külföldön élőkhöz, kérve, figyeljenek jobban oda itthon lévő szeretteikre.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
Halálra gázolt a vonat pénteken a medgyesi állomáson egy 70 éves férfit.
Súlyos incidens történt péntek reggel a Ryanair Thesszalonikiből a németországi Memmingenbe tartó járatán: a felszállást követően betört a repülőgép egyik ablaka, a kialakult helyzet miatt pedig megsérült egy utas.
Románia az év első felében már biztosította az idei állami hiteligény 49 százalékát – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter.
Románia lakónépessége 2080-ra 15,633 millió főre csökkenhet a 2025. január 1-jén nyilvántartott 19,043 millióról – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb népesség-előreszámításából.
Az utcán maradhat a szemét Marosvásárhelyen, miután a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon az önkormányzat szemétszolgáltatásra vonatkozó határozatát. A városmenedzser szerint egyelőre nincs gond.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
2 hozzászólás