
Szabályozták, kik vásárolhatnak mezőgazdasági területeket. A cél a birtokkonszolidáció elősegítése
Fotó: Pinti Attila
Tizennégy éves késéssel ugyan, de jelentős előrelépések történtek Romániában a mezőgazdasági területek adásvétele terén: ezután csak azok vásárolhatnak ilyen területeket, akik eleget tesznek bizonyos feltételeknek. Ugyanakkor a birtokkonszolidáció érdekében egy listát is összeállítottak arról, kik rendelkeznek elővásárlási joggal.
2020. október 29., 20:342020. október 29., 20:34
Október 14-étől az idei 175-ös törvény új rendszert vezetett be a mezőgazdasági területek adásvételével kapcsolatosan. Erről, illetve más mezőgazdasági témákról sajtótájékoztatón számolt be Tánczos Barna szenátor csütörtökön, Csíkszeredában.
Mint mondta, a jogszabály egyik legfontosabb újdonsága, hogy
Erre Tánczos szerint azért volt nagy szükség, mivel az ország Európai Unióhoz való csatlakozását követően megnyílt a piac az üzérkedők számára, és
Sok esetben ráadásul nem mezőgazdasági tevékenység folytatása volt a céljuk, hanem a nyereségszerzés. A jogszabály értelmében a jövőben nem vásárolhat mezőgazdasági területeket olyan személy,
aki az elmúlt öt évben nem végzett mezőgazdasági tevékenységet, illetve
aki ugyanebben az időszakban nem rendelkezett állandó lakhellyel Romániában, és nem volt hazai adófizető.
Ezen előírások alól kivételt képeznek azok, akik elővásárlási joggal rendelkeznek.
Elsőrangú elővásárlási joggal a házastársak és az első-, másod-, illetve harmadfokú rokonok rendelkeznek, illetve a társtulajdonosok, őket követik a területek bérlői, illetve azok, akik valamilyen mezőgazdasági ingósággal, beruházással rendelkeznek az adott területen (például gyümölcsültetvények). A harmadik csoportba a szomszédos területek tulajdonosai vagy bérlői tartoznak, majd a fiatal gazdák és az adott település lakói következnek a sorban, illetve utolsóként elővásárlási joggal rendelkezik az állam is.
Amennyiben a 45 nap alatt egyetlen elővásárlási joggal rendelkező érdeklődő sem jelentkezik, a területet bárki megvásárolhatja, aki teljesíti a korábban említett feltételeket. Szintén fontos, hogy amennyiben valaki a vásárlás után kevesebb mint nyolc év alatt adja el a területet, az árkülönbözet 80 százalékát adóként kell befizetnie.
A szenátor a sajtótájékoztató második felében a mezőgazdasági támogatásokról is beszélt. Először az úgynevezett Covid-támogatásokra, azaz a világjárvány által okozott károk enyhítésére szánt állami segítségre tért ki, amelynek igénylési határideje október 23-án járt le.
„Ez egy jelentős pénzalapot fog Hargita megyének hozni, hiszen ha csak a szarvasmarhákat nézzük, átlagosan legkevesebb 100 eurós támogatás jár egyedenként” – mutatott rá Tánczos, majd hozzátette, hogy jelenleg a kérések kiértékelése folyik, az eredményeket pedig várhatóan decemberben közlik a gazdákkal.
A továbbiakban a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) által folyósított területalapú támogatásokra is kitért a szenátor. Mint részletezte:
Tánczos szerint Hargita megyében a gazdák több mint 73 százaléka kaphat előleget (22 millió euró értékben), míg Kovászna megyében ez az arány 53 százalék, Maros megyében pedig 57 százalék. Azt is elárulta továbbá, hogy december elején elkezdődik a támogatások teljes kifizetése is.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
2 hozzászólás