Varró Margit igazgató a jubileum kő jelképét a jövőre vonatkoztatta: az elődök nyomán legyenek élő kövekként lelki vár- és bástyaépítők. Bálint-Benczédi Ferenc püspök Jézus húsvét utáni kérésére – mely szerint tanítványai maradjanak egymás mellett – utalt a közös célok 450, 225 és 25 évvel ezelőtti megvalósítóinak egymás mellett állására. Erdélyben a különbözőségek ellenére a tanítványok öntudatával tudtak egymás mellett állni, hogy hitéért senkit ne üldözzenek;

Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja kifejtette, mennyire fontos az erdélyi szellemi élet szempontjából a felekezeti iskola. Magyarország őszintén elkötelezett az oktatás fejlesztése mellett, hiszen Széchenyit idézve „a kiművelt főkbe” fektetett energia megtérül. Ehhez kívánt békés éveket a patinás falak között.

Rafai Emil polgármester a merjünk nagyok lenni elvet hangsúlyozta, hogy a jelenlegi számok megduplázásakor utódaink elmondhassák, hozzátettünk mi is a magyar örökséghez, és örvendjenek, hogy ebben az iskolában tanulhattak.

Lőrinczi Lajos, a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör esperese, az iskola volt diákja még ipari szakközépiskolában kezdte tanulmányait. A változás igazi feltámadást hozott: örökségtiszteletet és jövőbe vetett hitet tanult. Drága tanáraik az Úr mércéjéhez igazítva, egymás mellett állva Istennek dolgoztak: emberré tették diákjaikat. A múltra és a jövendőre kért áldást.

Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács alelnöke másfél évtizede szintén az iskola diákja volt, eme kultúrbástyából tarisznyálták fel. Kérte a mindenkori diákokat: egy követ hozzanak majd vissza.

Sándor Zsigmond Ibolya muzeológus szintén egykori diákként adatokkal nyomatékosította: Keresztúr újkori történelmének legfontosabb tényezője a gimnázium volt.

Maradandó jelek

A népdalszólistákat és az iskola tánccsoportját a Lelkes zenekar kísérte a haranglábavatási ünnepségen. Pálffy Ákos, Gagyi Dénes és Kovács Ákos nyugalmazott tanároknak a pedagógusi szolgálat emlékérmét nyújtotta át Varró Margit igazgató, és átadta id. Szombatfalvi József nyugalmazott esperes-lelkésznek az iskola vezetősége által örökös, tiszteletbeli berdés diákká nyilvánító okmányát. Az igazgató elmondta,

Majd a Szombatfalvi József által faragott és adományozott haranglábra helyezve az ünnepélyeken szólal meg. A nyugalmazott lelkész vallja: a harangnak szólnia kell. Míg faragta a haranglábat, lelkében harangoztak.