
Feltámadási körmenetet tartanak a katolikusok nagyszombaton
Fotó: Pinti Attila
A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?
2026. április 04., 21:172026. április 04., 21:17
Takó Istvánt, a sepsiszentgyörgyi Krisztus király templom plébánosát arra kértük, foglalja össze számunkra, hogyan élik meg, ünneplik a katolikus egyházban a húsvétot.
Mint megtudtuk, más egyházakkal ellentétben
A templomban virágvasárnaptól kezdődően a nagyheti eseményeket idéző evangéliumi szakaszokat olvassák, megelevenítve a Jeruzsálembe való bevonulást, Krisztus nagycsütörtöki utolsó vacsoráját az apostolokkal, az Oltáriszentség megalapítását, Jézusnak a Getszemáni-kertben való elköteleződését az isteni megváltás-terv mellett, pénteki keresztútját és keresztre feszítését. Szombaton ahogy leszáll az este, már a feltámadásra készülnek a vigília során.
– fogalmazott Takó István plébános. Hozzátette, hogy a nagyszombat éjszakája a legszebb, amikor végig az ószövetségi történetekre figyelve, illetve azokból (az egyiptomi szabadulásból, a pászka ünnepéből) kiindulva haladunk a megváltás felé, aztán pedig
„Református egyházunk hitvallása és teológiája is a Szentírás kijelentéseire épül, melyek szerint a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a keresztyén hit egyik legfontosabb eseménye. Több ideillő igeverssel lehetne mindezt alátámasztani, de a kedvencem mégis az, amit Pál apostol ír a korinthusi gyülekezetnek:
– magyarázta a Székelyhonnak a húsvét jelentőségét a sepsiszentgyörgyi református vártemplom lelkésze, Bucsi Zsolt Tamás.
Bucsi Zsolt református lelkész húsvéti szolgálataiban igyekszik az Isten szerinti életet, annak a fenntartását és fontosságát kiemelni
Fotó: Sepsiszentgyörgyi Református Vártemplom
Teológiai szempontból a húsvét a nagypénteki események folytatása: Krisztus kereszthalála után a feltámadása bebizonyítja, Isten elfogadta az áldozatot, és megnyitotta az utat az örök élet felé.
„Amikor óvodai csoportba hívnak, hogy a húsvéttal kapcsolatosan egy kis „ráhangolót” tartsak, két cserepes virágot viszek be, melyek közül az egyik teljesen el van száradva. Miért? Mert nem locsolták, a másik pedig azért él, mert öntözik. Miért locsolkodnak húsvétkor? Mert ezzel az életet akarják megünnepelni. És kinek köszönhetjük az életet? Jézus Krisztusnak. A csúcspont az, amikor a következő lépésben egy tojást veszek elő az egyik zsebemből, amit megfestünk, megírunk húsvétra. De miért tojás? Jönnek a válaszok, hogy rántotta, főtt tojás, tükörtojás is lehet belőle, de igazából… és itt emelek ki a másik zsebemből egy igazi élő csibét. Igen. Lám, a tojás is ezt az életet hirdeti, amire vigyáznunk kell, fenn kell tartanunk, mert nagy árat fizetett érte Jézus” – zárta magyarázatát a református lelkipásztor.
Ugyanazt a Bibliát olvassuk, ugyanazt a szenvedéstörténetet hisszük, és a feltámadás ténye számunkra is egyértelmű és kétségbevonhatatlan – mondta érdeklődésünkre Zelenák József, a sepsiszentgyörgyi evangélikus egyházközség esperese.
„Az ünnep, illetőleg az egyház mindig is nyitott volt a népszokások felé, ezek emberi oldalról is éreztetik a történések fontosságát, de nézetünk szerint a hit kérdése az elsődleges:
– tette fel a kérdést az esperes.
Zelenák József evangélikus esperes: mi most nem találkozunk Jézussal, de – az evangéliumok alapján – mi hisszük azt, hogy van feltámadás és a hívőknek van örök élet.
Mint fogalmazott, húsvét a feltámadás ünnepe, ez a lényege, sok bibliai történet írja ezt le különbözőképpen. Számára mély üzenetet hordoz ennek a hónapnak az igéje: „Boldogok, akik nem látnak és hisznek!”.
A különbözőség talán az úrvacsora-osztásnál érhető tetten: mi, evangélikusok azt valljuk, hogy az úrvacsorában Jézus Krisztus valóságosan jelen van, a reformátusok pedig csak megemlékeznek Krisztus jelenlétéről – fogalmazott Zelenák József.
A több mint 450 éves, Jézus isteni mivoltát tagadó unitárius vallásnak Erdélyben és Háromszéken is viszonylag sok híve van. Ők az előzőekben megfogalmazott hitvallásokhoz képest több mindent másképp látnak, és ez a húsvét kapcsán is nyilvánvalóvá válik. Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész világította ezt meg számunkra.
Péterfi Ágnes: Krisztus tanítványaihoz hasonlóan néha mi magunk is "elalszunk", nem vagyunk jelen, nem vagyunk éberek.
Fotó: Tuchiluș Alex
„A többi felekezettől eltérően mi nem hisszük a test feltámadását.
Mi azt valljuk, hogy a testtel ellentétben, ami múlandó, ami anyag, a bennük lakó és a Jóistentől eredő élet elpusztíthatatlan.
Mi a történeti Jézust követjük és tiszteljük, de hús-vér ember valójában tekintünk rá. A mi vallásunkban nincs eredendő bűn, mindenki a saját vétkeiért felelős, de igyekszünk azon az úton menni, amit Krisztus mutatott:
Mint kifejtette: számára a nagycsütörtöki este az, ami különös jelentőséggel bír.
„Sokszor mi magunk is – mint nagycsütörtökön Jézus tanítványai – elalszunk. Nem vagyunk jelen, nem vagyunk tudatosak, féléber állapotban éljük mindennapjainkat. A nagypéntek is különleges teret foglal el a közösség életében és az enyémben is, mert rámutat arra, amit Jézus egész életével üzen:
És mégis a fényre emeli a tekintetünket: hiszen van gondviselés, megbocsátás, egymásra odafigyelés, szeretet, önzetlenség, és a Jóisten ezt minden egybeöleli” – fejtegette a lelkipásztor.
Az unitáriusok is végigmennek a nagyhét állomásain, nagypénteken hajnalban pedig másfél-két órás virrasztást tartanak a kilyéni unitárius templomban – mint megtudtuk, ez 300–400 éve még benne volt az unitárius egyház szertartásrendjében. Délután ünnepi istentiszteleten emlékeznek meg Krisztus haláláról, nagyszombaton pedig „megpróbáljuk annak a napnak a csendjét, fájdalmát megszólaltatni” – fogalmaz Péterfi Ágnes. Ennek már több éve az a módja, hogy itt, Sepsiszentgyörgyön – egyre több résztvevővel – gyalogtúrát szerveznek a közeli kilyéni unitárius templomba.
„A nagyszombat nézetünkben még fájdalmasabb, mint a nagycsütörtök:
És mindennek ellenére, vagy mindezek miatt: számomra nagyon különleges a húsvét, hálás vagyok, hogy megismétlődik, de minden évben más. Mert közben mi is megváltozunk, és mindig valami más érint meg” – vallja a fiatal lelkész.
Az úrvacsorára szánt kenyér már magán hordozta a kereszt jelét
Fotó: Péterfi Ágnes
Péterfi Ágnes egy számára jel értékű és emlékezetes történetet is megosztott velünk. „Bár nem unitárius szokás, mielőtt a kenyeret megszegem, mindig keresztet rajzolok rá. Ezt mindig így láttam otthon gyerekként, a hagyomány begyűrűzött az életünkbe. Számunkra ez a hála gesztusa. Húsvétvasárnap reggel, az úrvacsoraosztás napján rendszerint egy imádsággal indítom a kenyér megvágását: tavaly pedig, mikor meg akartam szegni a kenyeret, egy kereszt volt az alján. Ez nagyon különleges, csodaszámba menő élmény volt számomra.”
Tűz ütött ki vasárnap este egy brassópojánai szállodában. A lángok az épület tetőterében és homlokzatán csaptak fel, mintegy 300 négyzetméteres területen. Négy megyéből, köztük Háromszékről is tűzoltókat riasztottak a helyszínre.
A katonai ügyészség folytatja a vizsgálatot a Temes megyei tűzoltóság (ISU) egyik alkalmazottja ellen, akit a baleset helyszínének elhagyásával és gondatlanságból elkövetett testi sértéssel gyanúsítanak.
Szolgálatban lévő rendőrt ütött el egy személygépkocsi Neamț megyében, miközben a rendőr a kijelölt gyalogátkelőhelyen kelt át az úton. A férfi lábsérülést szenvedett és kórházba szállították.
Egy ukrán állampolgár életét vesztette, miután feltehetően eltévedt a Máramarosi-havasokban. Két másik társát egy határőrökből és hegyimentőkből álló közös csapat segítségével találták meg.
Egy 33 éves és egy 38 éves nagyzerindi (Zerind) férfi meghalt szombat este, miután autójukkal egy út menti fának ütköztek az Arad megyei Tőzmiske (Mișca) község egyik megyei útján.
Csökkent látótávolság nehezíti vasárnap a forgalmat a 18-as országúton, az 1400 méteren fekvő Borsai-hágón, ahol már szállingózik a hó. A meteorológusok szerint az északról érkező lehűlés és csapadék Székelyföldet is eléri.
Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.
Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.
szóljon hozzá!