Ugyanarról a Jézus Krisztusról és ugyanúgy beszélnek a történelmi egyházak?

A templomban virágvasárnaptól kezdődően a nagyheti eseményeket idéző evangéliumi szakaszokat olvassák, megelevenítve a Jeruzsálembe való bevonulást, Krisztus nagycsütörtöki utolsó vacsoráját az apostolokkal, az Oltáriszentség megalapítását, Jézusnak a Getszemáni-kertben való elköteleződését az isteni megváltás-terv mellett, pénteki keresztútját és keresztre feszítését. Szombaton ahogy leszáll az este, már a feltámadásra készülnek a vigília során.

– fogalmazott Takó István plébános. Hozzátette, hogy a nagyszombat éjszakája a legszebb, amikor végig az ószövetségi történetekre figyelve, illetve azokból (az egyiptomi szabadulásból, a pászka ünnepéből) kiindulva haladunk a megváltás felé, aztán pedig

„Ha Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk”

„Református egyházunk hitvallása és teológiája is a Szentírás kijelentéseire épül, melyek szerint a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a keresztyén hit egyik legfontosabb eseménye. Több ideillő igeverssel lehetne mindezt alátámasztani, de a kedvencem mégis az, amit Pál apostol ír a korinthusi gyülekezetnek:

– magyarázta a Székelyhonnak a húsvét jelentőségét a sepsiszentgyörgyi református vártemplom lelkésze, Bucsi Zsolt Tamás.

„Amikor óvodai csoportba hívnak, hogy a húsvéttal kapcsolatosan egy kis „ráhangolót” tartsak, két cserepes virágot viszek be, melyek közül az egyik teljesen el van száradva. Miért? Mert nem locsolták, a másik pedig azért él, mert öntözik. Miért locsolkodnak húsvétkor? Mert ezzel az életet akarják megünnepelni. És kinek köszönhetjük az életet? Jézus Krisztusnak. A csúcspont az, amikor a következő lépésben egy tojást veszek elő az egyik zsebemből, amit megfestünk, megírunk húsvétra. De miért tojás? Jönnek a válaszok, hogy rántotta, főtt tojás, tükörtojás is lehet belőle, de igazából… és itt emelek ki a másik zsebemből egy igazi élő csibét. Igen. Lám, a tojás is ezt az életet hirdeti, amire vigyáznunk kell, fenn kell tartanunk, mert nagy árat fizetett érte Jézus” – zárta magyarázatát a református lelkipásztor.

Hitetlen Tamások ma is sokan vannak

Ugyanazt a Bibliát olvassuk, ugyanazt a szenvedéstörténetet hisszük, és a feltámadás ténye számunkra is egyértelmű és kétségbevonhatatlan – mondta érdeklődésünkre Zelenák József, a sepsiszentgyörgyi evangélikus egyházközség esperese.

„Az ünnep, illetőleg az egyház mindig is nyitott volt a népszokások felé, ezek emberi oldalról is éreztetik a történések fontosságát, de nézetünk szerint a hit kérdése az elsődleges:

– tette fel a kérdést az esperes.

A különbözőség talán az úrvacsora-osztásnál érhető tetten: mi, evangélikusok azt valljuk, hogy az úrvacsorában Jézus Krisztus valóságosan jelen van, a reformátusok pedig csak megemlékeznek Krisztus jelenlétéről – fogalmazott Zelenák József.

Jézus meghalt, de a példázat nem veszített érvényességéből

A több mint 450 éves, Jézus isteni mivoltát tagadó unitárius vallásnak Erdélyben és Háromszéken is viszonylag sok híve van. Ők az előzőekben megfogalmazott hitvallásokhoz képest több mindent másképp látnak, és ez a húsvét kapcsán is nyilvánvalóvá válik. Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész világította ezt meg számunkra.

Mi azt valljuk, hogy a testtel ellentétben, ami múlandó, ami anyag, a bennük lakó és a Jóistentől eredő élet elpusztíthatatlan.

Mi a történeti Jézust követjük és tiszteljük, de hús-vér ember valójában tekintünk rá. A mi vallásunkban nincs eredendő bűn, mindenki a saját vétkeiért felelős, de igyekszünk azon az úton menni, amit Krisztus mutatott:

Mint kifejtette: számára a nagycsütörtöki este az, ami különös jelentőséggel bír.

„Sokszor mi magunk is – mint nagycsütörtökön Jézus tanítványai – elalszunk. Nem vagyunk jelen, nem vagyunk tudatosak, féléber állapotban éljük mindennapjainkat. A nagypéntek is különleges teret foglal el a közösség életében és az enyémben is, mert rámutat arra, amit Jézus egész életével üzen:

És mégis a fényre emeli a tekintetünket: hiszen van gondviselés, megbocsátás, egymásra odafigyelés, szeretet, önzetlenség, és a Jóisten ezt minden egybeöleli” – fejtegette a lelkipásztor.

Az unitáriusok is végigmennek a nagyhét állomásain, nagypénteken hajnalban pedig másfél-két órás virrasztást tartanak a kilyéni unitárius templomban – mint megtudtuk, ez 300–400 éve még benne volt az unitárius egyház szertartásrendjében. Délután ünnepi istentiszteleten emlékeznek meg Krisztus haláláról, nagyszombaton pedig „megpróbáljuk annak a napnak a csendjét, fájdalmát megszólaltatni” – fogalmaz Péterfi Ágnes. Ennek már több éve az a módja, hogy itt, Sepsiszentgyörgyön – egyre több résztvevővel – gyalogtúrát szerveznek a közeli kilyéni unitárius templomba.

„A nagyszombat nézetünkben még fájdalmasabb, mint a nagycsütörtök:

És mindennek ellenére, vagy mindezek miatt: számomra nagyon különleges a húsvét, hálás vagyok, hogy megismétlődik, de minden évben más. Mert közben mi is megváltozunk, és mindig valami más érint meg” – vallja a fiatal lelkész.