Virágtenger a Budvár utcában

Simó Péter családjával négy éve fogott hozzá a virágtermesztéshez, és azt állítja, a kezdetekkor kívülről sokkal szebbnek látszott ez a munka. „A nyugodtság volt az elsődleges motiváció. Gondoltam, lejövünk ide, a magunk csendességében dolgozunk, nem zavar senki, de ez közel sincs így. Nem láttam bele teljesen, más az elmélet, és más a gyakorlat. Reggeltől estig, ünnepnapokon is, gyakorlatilag egész évben dolgozunk. Hét alkalmazottunk van, akik napi nyolc órában tevékenykednek. Cserepes és dísznövényeket termesztünk, egynyári, kétnyári balkonnövényeket. Nagyjából elő van készítve tavaszra az egész kultúra, sőt már a krizantémoknak is nekifogtunk, az anyatöveket dugványozzuk, szaporítjuk. Minden növénynek négy-öt hónapra van szüksége a fejlődéshez, tehát elég hosszú tenyészidejű kultúrák ezek.”

Nagyon sok tényező befolyásolja a virágok fejlődését, az időjárástól kezdve a fényviszonyokig, különböző betegségekig, ugyanakkor különleges odafigyelést és állandó felügyeletet igényelnek. A fóliaházak fűtése is költséges, hiszen nem lehet szigetelni, nagy a hőveszteség, viszont a fény az egyik éltető eleme a növénynek.

„Megvoltak a területeink, s azon gondolkodtam, jó lenne egy kisebb virágüzletet létrehozni. Egy mosonmagyaróvári virágkiállításon találkoztam egy szentgyörgyi férfival, akivel szóba elegyedtünk, és ő javasolta, hogy ha már van területünk, érdemes azokat a virágokat megtermeszteni, amiket helyben eladunk, az örökzöldeket, a cserjéket pedig külföldről importálhatjuk. Az elején négy kis fóliaházzal indultunk, aztán lassan bővítettük, jelenleg hét van, összesen 2700 négyzetméteren termesztünk virágokat” – fejtette ki Simó Péter.

Kenyában állítják elő a palántákat

A palánták nagy részét – a muskátlit, szulfíniát, lefolyó petóniát stb. – külföldről vásárolják fel, Afrikában, Kenyában állítják elő ezeket steril környezetben, néhány növényt pedig helyben magról szaporítanak, például a büdöskét, árvácskát, lobéliát, begóniát, gazániát.

A Belgiumból származó magok egy részét december elején kell elvetni, a többit pedig február közepén. A kertészetben nagy hangsúlyt fektetnek a növényvédelemre, a betegségek megelőzésére, Péter szerint a virágok is ugyanolyan élőlények, mint az emberek. Rögtön meglátszik rajtuk, ha nem érzik jól magukat, betegeskednek.”

Minden virágfajtát külön kell kezelni, mind tápoldat, mind tőzegkiválasztás, vegyszerezés szempontjából. Az edénykiválasztás is fontos, emellett mindeniket optimális időben kell elvetni. A növényeknek éjszaka 13–14 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet kell biztosítani, napközben 20 fokban érzik jól magukat, de télen ennyire nem tudjuk fölvinni a fokot. Lehetetlen szabályozni, hiszen amint kisütött a nap, bent rögtön harminc fokra emelkedik a hőmérséklet. Pedig a növények egyik nagy ellensége a nappali és éjszakai hőingadozás, amely sok betegség okozója. Számos kórokozó támadhatja meg a növényeket, szabad szemmel nem is láthatók, de nagyon hamar elterjedhetnek, és nehéz megszabadulni tőlük” – véli a kertészet tulajdonosa.

A fóliaházak profi automata csepegtetőrendszerrel vannak felszerelve, de vannak virágok, amelyek árapályos módszert igényelnek, alulról szívják fel a tápos folyadékot. Más virágfajták levelét pedig kímélni kell a víztől, például a Mikulás-virág levelét sem szabad locsolni, mert a vízkő meglátszik rajta, és csúnya lesz, némelyiknek meg bebarnul a levele és elrohad. Egyik növény több napfényt igényel, a másik több vizet, ezekre mind oda kell figyelni. Borús időben elég négynaponta locsolni, nagy melegben pedig mindennap szükséges az öntözés.

Az egynyári virágok élettartama több hónapos, tavasztól késő őszig folyamatosan virágoznak, az árvácskák pedig kétnyáriak.

Több színt vinni a városba

A polgármesteri hivatal részére külön termesztenek olyan virágokat is, amelyek szabadpiaci eladása nulla, hiszen ezek a növények a levelükkel díszítenek, és többnyire ágyásszegélynek ültetik. „Szeretnénk több színt vinni a városi parkokba, olyan növényeket ültetni, amelyek virágoznak. A körforgalmak már be vannak ültetve árvácskákkal, s ezek tavasszal újraélednek és elkezdenek virágozni. A város területén mi végezzük a sövény- és fűnyírást, illetve a locsolást is.” Azokat a növényeket, cserjéket, amelyek kipusztulnak, a polgármesteri hivatal kérésére kicserélik, újraültetik. „A megrendelő dönt arról, hogy mire van szüksége, és mi aszerint szállítjuk ezeket a dísznövényeket nem csupán a parkokba, hanem az oszlopokra, valamint az önkormányzat épületére.”

Péter azt is elmondta, négy év után most lett önfenntartó a vállalkozás. „Nemrég léptünk be egy országos üzletházba, így huszonnégy áruháznak szállíthatjuk a virágokat. Emellett pedig számos kereskedővel dolgozunk együtt, sok udvarhelyi virágüzlet is tőlünk vásárol, igaz, készletünk tíz százalékát sem tudják helyben felvásárolni. A nagykereskedők Bukarestből keresnek meg bennünket, ők viszik el nagy részét a virágoknak” – mondta Simó Péter. Udvarhelyen még mindig a muskátli viszi a prímet, ebből is a parasztmuskátli a legnépszerűbb. Talán azért, mert nem igényel különösebb törődést, és átteleltethető a pincében.