Vérszegény véradási kedv

Amint az a nyári időszakban lenni szokott, nagyon lecsökkent a véradási kedv a Hargita megyében élők körében, de a jelenség országos szinten sem számít egyedinek. Az egyebek mellett műtéteken, balesetek utáni sürgősségi orvosi beavatkozásokon használt életmentő vérből a szükségesnél kétszáz adaggal kevesebb gyűlt össze a Hargita megyei véradóközpontokban az év eddig eltelt időszakában. Kopacz Ildikó, a Hargita Megyei Vérközpont vezetője arról tájékoztatott, minden vércsoportból hiány van, de az állandóan változik, hogy éppen melyikből leginkább, ez ugyanis a véradók, illetve a vért kapó betegek vércsoportjától függ. A nyári időszakban mindig megcsappan a vérmennyiség, vélhetően az orvosok sem nagyon küldik véradásra a betegek hozzátartozóit – mondta a jelenség okaival kapcsolatban Kopacz Ildikó.

Csak csepeg a vér Udvarhelyről

Hargita megyében a csíki zónában a legnagyobb a véradási kedv, az ottani véradási központban gyűl össze a legnagyobb vérmennyiség, igaz, ott minden hétköznap fogadják az önkéntes véradókat. Székelyudvarhelyen viszont a vért kapó betegek egy részének ereiben csíki vér is csörgedezik, ugyanis megyeszinten itt a „legvérszegényebb” az önkéntes véradási kedv. Ahhoz képest, hogy Székelyudvarhelyen, a városi kórházban található véradási központban hetente kétszer is lehet vért adni, itt adnak a legkevesebben, mint azt a vérközpont vezetője elmondta, az udvarhelyi központban hetente mindössze tíz-húsz adagnyi vért gyűjtenek be, de ebből még le kell vonni azt a mennyiséget, amely a laborvizsgálatok eredménye alapján használhatatlannak bizonyul. Miközben Csíkszeredában havonta nagyjából kétszáz adagnyi vért adnak az önkéntesek, addig Udvarhelyen negyven-nyolcvan adag között mozog a havi átlagmennyiség, a havi kilencven már nagyon jónak számít – fejtette ki Kopacz Ildikó.

Négy deciliternyi vért adnak

A Hargita megyei véradók többsége egyébként fiatal, negyvenévesnél nem idősebb, ennek a korosztálynak vannak még idős szüleik, illetve hozzátartozóik, akik véradásra szorulhatnak, de az önkéntes véradás a gyakoribb, és azok az esetek a ritkábbak, amikor betegek hozzátartozói adnak vért – tudtuk meg a megyei vérközpont vezetőjétől. Az önkéntes véradás legfontosabb feltételei szerint 18–55 év közöttiek adhatnak vért, és egészségeseknek kell lenniük, megfelelő testsúllyal. A véradók leggyakrabban négyhavonta adhatnak vért, egységesen négy deciliternyi mennyiséget.

Ingyenes vírusszűrés

A véradás pozitív élettani hatásai mellett – mint amilyen a vérképződés serkentése – a véradók ingyenes vérvizsgálaton is átesnek azáltal, hogy a tőlük levett vért laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá, hogy kiszűrjenek több veszélyes vírusfertőzést. Ilyenkor vizsgálják a hepatitisz B, illetve C, HIV, szifilisz és egy retrovírus, az úgynevezett HTLV-vírussal való esetleges fertőzöttséget – tájékoztatott Kopacz Ildikó. Azt is elmondta, ritkán ugyan, de átlagban kéthavonta fordul az elő, hogy az önkéntes véradás során derül fény a fertőzöttségre, rendszerint hepatitisz vírus általira, ilyenkor természetesen értesítik a véradót, és visszahívják újabb vérvételre. Néha nehéz elérni az önkéntes véradót – például akkor, ha hibásan adta meg telefonszámát –, a laborvizsgálat eredményeit ugyanis még a legközelebbi hozzátartozókkal, például az önkéntes véradó feleségével sem közölhetik.