Valenciában odafigyelnek a vendégekre

Az európai Lifelong Learning Leonardo Da Vinci alprogramján belül Székelyudvarhelyen elsőként sikerült egy 87 697 euró értékű szakképesítést nyernie a középiskolának. Harminc tanuló vett részt a turisztikai gyakorlaton június 24. és július 14. között, a diákok nyolc szállodába voltak elosztva, hétfőtől péntekig napi hat órában gyakorlatoztak, szabad idejükben pedig megismerkedtek Valencia nevezetességeivel. „Mindegyik vendéglátóipari egységben meg voltak elégedve, jó páran spanyol és angol nyelvű ajánlólevelet is kaptak” – mondta el beszámolójában Szilágyi István, a program szakmai felelőse, egyike a három kísérő tanárnak.

Kolozsvárról indultak, Münchenen keresztül repülővel érkeztek Valenciába, ahol három apartmanban voltak elszállásolva, közel a város történelmi központjához. „Első este paellával fogadtak, nemzeti eledelükkel, még azon a héten mi is bemutattuk sajátos ételeinket” – mesélte László Gyöngyi angoltanár. Pincér, konyhasegéd és szobalány pozíciókat töltöttek be a diákok, az első héten délutánonként spanyol, második héten pedig kulturális-pedagógiai kurzusokon is részt vettek. Noha Valencia közel 800 ezer lakosú, könnyen megtanultak tájékozódni, metrót használni, esténként naplót vezettek a napi eseményekről.

Egyik legkellemesebb élményük az volt, amikor ellátogattak egy katalán ember farmjára. „Neki nem kellett hosszan magyaráznunk, hogy miért beszélünk magyarul, ha Romániából érkeztünk. Arra biztatott, hogy őrizzük és ne hagyjuk elveszni kultúránkat, valamint megkért, hogy magyarul írjunk a vendégkönyvébe” – emlékezett vissza Balázs Noémi, a tanulók egyike. A spanyolok reggel 9-kor fognak neki dolgozni, később, a közös ebéd elfogyasztása után ötig szieszta van, amikor minden üzlet és ipari egység bezár, a vacsorát rendszerint későn, este kilenc-tízkor fogyasztják el. Nagyon nyíltak és beszédesek, közvetlenek és segítőkészek a spanyolok.

Arra a kérdésre, hogy melyek a legfőbb különbségek egy spanyol és egy helyi vendéglátóipari egység működésében, Tánczos Andrea elmondta, ott átlagban sokkal magasabb létszámú személyzettel dolgoznak. „Sokkal többen vannak egy étteremben is, mint itthon, kevesebbet dolgoznak, és nagyon sok fiatalt foglalkoztatnak, viszont nem nagyon beszélik az idegen nyelveket. A vendégekkel mindig kedvesek, és nagyon odafigyelnek arra, hogy mindennel meg legyenek elégedve” – summázott a diáklány.