Újabb esélyt kaptak a diploma megszerzésére

„Pár nap után még nem lehet megítélni a helyzetet, lehet, holnap már más lesz a hozzáállásuk, de az eddigi tapasztalataim pozitívak” – mondta Lőrinczi Kinga osztályfőnök, aki fiatal pedagógusként nemcsak elvállalta az Eötvös József Szakközépiskolában az osztály irányítását, hanem kihívásnak is tekinti a feladatot. Kedden magyar novellákat olvasott fel, valamint a görög mitológiáról mesélt, és nagyon meglepődött, amikor az egyik diák érdemben szólt hozzá a témához, ismerte az ókori isteneket. Mint kiderült, ismereteit internetes játékokból szerezte. Az órák délután fél háromtól este hétig tartanak, azonban sokan nem sietnek haza, tovább akarnak maradni.

„Eddig nagyon figyeltek, fegyelmezni sem kellett őket, van véleményük, kérdeznek, hozzászólnak a témához” – újságolta a magyar szakos osztályfőnök. Anyanyelven kívül eddig még földrajz- és matematikaórájuk volt. Lőrinczi szerint a földrajztanár is nagyon érdeklődőknek, céltudatosaknak látta a diákokat.

A 14 és 28 év közöttiek vegyes csoportban tanulnak, hiszen van, aki ötödiket kezd, és olyan is, aki nyolcadikat. Felkészültségük is változó: vannak, akik közepes szintű ismeretekkel rendelkeznek, viszonylag helyesen írnak, mások pedig írásuk alapján még az ötödikes szintet sem érik el.

Emília az Orbán Balázs Általános Iskolába járt, azonban nem fejezte be a nyolcadik osztályt, mivel édesapja két héttel a tanév vége előtt elhunyt. „Akkor nagyon összetörtem. Nem sokkal utána megszületett a kislányom, akit el kellett tartanom, így már nem kezdtem újra a nyolcadikat” – mesélte a jelenleg vasalónőként dolgozó nő.

Már korábban beiratkozott a Második esély programba, azonban kevesen voltak, így eddig várnia kellett, hogy folytathassa tanulmányait. Az iskola mellett cukrásztanfolyamra jár, feltett szándéka, hogy cukrász lesz. További nagy terveket is szövöget: le szeretne érettségizni, ugyanakkor lehetőség szerint továbbtanulna. Lőrinczi szerint jó felkészültségű, olvasott, olyan választékos kifejezéseket használ, amelyek nem jellemzők korosztályára.

„Elkövettem egy hülyeséget, és kizártak” – mesélte Emília 16 éves osztálytársa, kérésére név nélkül. A jelenleg hatodik osztályt kezdő fiatal egy helyi gyümölcsfeldolgozó vállalat vezetőjétől ígéretet kapott arra, hogy amint elvégzi a nyolc osztályt, alkalmazza.

A 2011–2012-es tanévben jelent meg a Második esély program módszertana, azzal a céllal, hogy segítse a hátrányos helyzetűeket a nyolc osztály elvégzésében, ezáltal növelve munkavállalási esélyüket. Az első években elég nagy érdeklődés kísérte a programot, a kezdeti lelkesedés azonban elég hamar alábbhagyott, olyannyira, hogy voltak évek, amikor egyes településeken már nem volt elég jelentkező ahhoz, hogy évente osztályt indíthassanak – tudtuk meg Sipos Istvántól, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség szakfelügyelőjétől. Jelenleg a megyében hat település nyolc osztályában működik a képzés: tavaly hetvenhárman iratkoztak be elemi, hetvenhatan pedig 5–8. osztályos képzésre. Csíkszeredában két osztályba börtönbüntetésüket töltők járnak, egybe pedig romák.

Mivel a tanfelügyelőségnek ebben az esetben csupán koordinátori szerepe van és az iskolák döntenek arról, indítanak-e csoportot, illetve az órarendet is ők határozzák meg, nem vezetnek statisztikát arról, hogy az estisek milyen arányban fejezik be az elkezdett tanulmányokat – mondta a szakfelügyelő. A tananyag azonos, de a tanévszerkezet eltér a hagyományostól: a tanévet nem mindenhol ősszel kezdik, ugyanakkor van, ahol naponta oktatnak, máshol pedig tömbösített órák vannak heti vagy havi lebontásban. Adott esetben a jó képességű, ambiciózus diákoknak arra is van lehetőségük, hogy fél év alatt egy vagy akár két év anyagát átvegyék és sikeres vizsga esetén rövid időn belül lediplomázzanak – magyarázta Sipos.

A cégek ritkán alkalmaznak olyanokat, akiknek nincs meg a nyolc osztályuk. Aki ennél kevesebbet tanult, annak nagyon kicsi az esélye arra, hogy elhelyezkedjen, vagy ha mégis, akkor legjobb esetben segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőgazdasági alkalmazottként kaphat munkát. Hargita megyében a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartása szerint hozzávetőleg 4800 munkanélkülinek nincs érettségi diplomája, többségük a nyolc osztályt sem végezte el, és mivel soha nem dolgoztak, jobbára szociális segélyből élnek. „Kevés osztályuk miatt a meghirdetett tanfolyamainkon sem vehetnek részt, így arra sincs esély, hogy átképezzük őket” – magyarázta Jánó Edit, az munkaerő-elhelyező ügynökség osztályvezetője.