Többnyire elégedettek a gazdák az idei tavasszal

A gyümölcsfák virágzásának nagyjából a közepénél járunk, eddig szerencsére nem adódtak komplikációk, amelyek negatív hatással lennének az idei termésre – fejtette ki szerkesztőségünknek Bálint Imre Elemér, Oroszhegy polgármestere. Mint mondta, tavaly egyáltalán nem lett szilva a településen, ezért különösen fontos a gazdáknak, hogy idén ez másképp történjen.

Minden harmadik évben különösen nagy cserebogárrajzásra lehet számítani, ilyenkor pedig a rovarok kárt tehetnek a fák leveleiben, ám ez idénre nem várható. Egy másik veszély, hogy a bogarak már a rajzás előtti évben, kifejlett lárva formájában a földben vannak, és ínyencségnek számítanak a vaddisznók, illetve egyéb vadak számára, amelyek lárvák után kutatva feltúrják az erdőket, a legelőket és a gyümölcsösöket. „Az ilyen években hatalmas károk keletkezhetnek a terményben” – mutatott rá Bálint Imre Elemér. Mint mondta, problémát jelenthet az is, ha túl nagy szárazság van, mivel nem kapnak elég nedvességet a fák, és emiatt nem tudnak fejlődni. A hirtelen fagyok is kárt tehetnek, hatásukra elhullnak a virágok.

„A jó termés érdekében a méheknek el kell végezniük a beporzást, viszont ebből nem adódtak gondok – ahogy a többi felsorolt veszélyforrásból sem –, mivel Oroszhegyben közel kétezer-háromszáz méhcsaládot tartanak számon, amelyekből legalább hatszáz a község területén tevékenykedett” – magyarázta az elöljáró, hozzátéve, még nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy megfelelő lesz-e a termés, hiszen ezután jönnek a fagyosszentek – május 12-e, 13-a és 14-e –, amikor könnyen kialakulhatnak talaj menti hidegek.

Hajdó László évek óta foglalkozik szilvatermesztéssel, ő még a szüleitől leste el a mesterséget gyerekkorában. A gazda elmondta, birtokán több mint negyven fa található, amelyeken magra váló és húsos szilva terem. Előbbi fajtából inkább befőttet, illetve lekvárt készítenek, utóbbiból pedig pálinkát főznek. „Mindkét szilvafajta különösen kedveli az itteni körülményeket: nem kell őket nemesíteni, önmagukban is szaporodnak. Én saját használatra termesztem a gyümölcsöt, ellátom vele az egész családomat” – magyarázta Hajdó, megjegyezve, hogy minden 3–4. évben lehet bőségesebb termésre számítani. Kifejtette, a fagyosszentek előtt még korainak tartja megjósolni, mennyi szilvát szüretelhetnek majd a gazdák, azonban az eddigi jelek bizakodásra adnak okot. Egy élete derekán lévő, 15–20 éves szilvafáról öt-hat véka szilvát szedhetnek le a gazdák, amelyből ugyanennyi liter pálinka készíthető.

Hosszú szárú virágai vannak a cseresznye-, illetve a meggyfáknak, és úgy tartják, az ilyen években jó termésre lehet számítani – mesélte portálunknak Lázár Kálmán Lajos sükői nyugalmazott mezőgazdász, gyümölcstermesztő. A 96 éves gazda ottlétünkkor is a gyümölcsfák virágaiban gyönyörködött, melyek elmondása szerint jó termést hoznak majd nyár elején. „A cseresznye és a meggy bírja a hűvösebb levegőt, ugyanakkor csak laza talajban élnek meg, hiszen sok gyümölcsöt teremnek, azok fejlődéséhez pedig gyökereiknek mélyen be kell hatolniuk a földbe. Tudni kell azt is, hogy mindkettő különösen sok virágot bont tavasszal, függetlenül attól, milyen lesz a termés. Az igazi eredmény a méhek munkájának, illetve a kedvező időjárásnak köszönhető” – részletezte Lázár. Mint mondta, jót tett a fáknak a felmelegedés, ugyanakkor a lágy szellő is segítette a beporzást. Ő nem tart a fagyosszentek időszaka alatt jelentkező esetleges hűvösebb időjárástól, hiszen állítása szerint a virágok bibéi már kellőképpen megerősödtek, így bírják a hideget.

Tavaly a cserebogarak lárvái sok kárt tettek a málna, az eper és a ribizli gyökerében, amit a termésük szenvedett meg, most azonban nem kell ettől tartani – fejtette ki a bögözi Vinczellér Botond, aki főleg bogyós gyümölcsök termesztésével foglalkozik. Rámutatott, náluk a körte virágai megsínylették a hűvös időjárást, hiszen azok nagyobb részben mind lehulltak. Az általános gyümölcshozamot az is csökkenti, hogy a helyi méhcsaládok fele elpusztult az áprilisi fagyok miatt – ráadásul tulajdonosaiknak etetniük kellett a túlélőket –, így kevesebben végezhetik a beporzást.