Változó tejpiac

Jelentősen csökkent a Romániában előállított tejtermékek fogyasztása egy év alatt: idén szeptember–októberben mintegy 25 százalékkal csökkentek az eladások 2013 azonos időszakához képest – számolt be Dorin Cojocaru, a hazai tejfeldolgozó-ipari munkáltatók szövetségének elnöke. A visszaesés a szövetség elnöke szerint az orosz embargónak tudható be, minek következtében a romániai piacot nagyon sok olcsó, Európai Unióból érkező termék árasztotta el. A hazai termelők nem képesek felvenni ezekkel a versenyt, a mintegy 150 üzem közül sokan nem tudták eladni az előállított tejtermékeket.

Egyelőre árban érezhető

Az augusztus 7-én bevezetett orosz embargónak valóban hatása van az európai tejpiacra: árnyomás keletkezett a sajtfélék és a tejpor piacán, aminek késve, de hatása lesz a nyerstej felvásárlási árára is – magyarázta portálunknak Simon Szilárd, a székelyudvarhelyi Lactis Kft. marketingmenedzsere, aki az oroszországi importtilalommal magyarázza a tejtermékekre gyakorolt árnyomást, ugyanis hirtelen és váratlanul csökkent a kereslet az Európai Unió főbb exportpiacán. A korlátozás bevezetése után a sajt ára azonban nem csökkent jelentősen, mivel a tejfeldolgozók alkalmazkodtak az új piaci helyzethez: az Oroszországnak termelt sajtot alacsonyabb áron más piacokra szállították, továbbá kevesebb terméket állítottak elő. Ez érezteti hatását a román tejtermékek piacán – értelmezte a jelenlegi helyzetet Simon Szilárd.

A friss mindig eladható

A Lactis tejgyárnak mint a helyi piac egy kis és inkább specifikus termékeket előállító szereplőjének eladási mutatóiban nem érződik az orosz embargó hatása, tehát nem tapasztaltak visszaesést. Általában véve a helyi friss tejtermékek piacán ez a hatás nem érzékelhető: a piacon megjelenő olcsó, importált UHT-tej nem igazán veszélyezteti a magasabb belértékkel rendelkező helyi, friss termékek eladásait – világított rá a marketingmenedzser.

Idén 20 százalékkal több tejet vásároltak fel a környező településekről, mint az előző évben, és az ebből előállított termékeket el is tudják adni. Az elmúlt években észlelt folyamatos fejlődés ugyanakkor az alkalmazottak számának növekedését is maga után vonta, és ma már több mint 200 alkalmazottat foglalkoztatnak – adta tudtunkra Magyari Piroska, a Gordon Prod Kft. társtulajdonosa. Szerinte a siker attól függ, hogy mekkora piaci szegmenst képes valaki elfoglalni, mennyire jók a kereskedői, milyen széles a termékskálája, illetve milyen az együttműködése a partnerekkel. A sikerért viszont meg kell küzdeni a piacon – tette hozzá Magyari –, ugyanis az orosz embargó miatt a külföldi üzemek nagyon olcsón hozzák Romániába a tejet és tejterméket, gyakran olcsóbban, mint ahogyan ezeket itthon elő lehet állítani. Az árak akár 20–30 százalékkal is csökkentek, ebből kifolyólag mindenki, főleg a nagyobb kereskedelmi üzletláncok az olcsóbb termékeket vásárolják fel – részletezte a tulajdonos.

Folyamatos a konkurencia

A konkurenciával csak akkor lehet felvenni a versenyt, ha csökkentjük az árakat. Ha ezt nem tesszük meg, akkor nem tudjuk eladni a termékeket – magyarázta Magyari Piroska, hozzátéve, a termékeket olyan áron kell eladni, hogy azt a piac elfogadja, van, amikor olcsóbban, máskor pedig drágábban, mint az előállítási ár.

Idén növekedést éreztek az eladásban, a tavalyi időszakhoz képest megduplázódott a forgalom, ami abból adódik, hogy nemrégiben kezdődött el az érdemi termelés az üzemben – magyarázta Szávuly Attila, a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet értékesítési vezetője, hozzátéve, a szövetkezetnek nincs több évtizedes múltja, amihez mérhetik az eladási arányokat. Az üzemben csak akkor gyártanak friss termékeket, ha ezekre rendelés van, ezért nincs fölösleg, ami raktáron maradna.

Nyáron sok, télen kevés

Rendszerint sajttermékek maradnak raktáron, ugyanis nyáron kétszer akkora a tejtermelés, mint télen, a kereslet viszont kisebb, emiatt a raktározást is ki kell bírni. Jelenleg mintegy 250 tonna termék fér el raktárunkban, ezt a következő időszakban bővíteni fogjuk – részletezte Magyari Piroska. Szintén a sajt marad raktáron Keresztúron is, ugyancsak a nyári, átlag fölötti tejtermelés miatt – magyarázta Szávuly, hozzátéve, hogy ezen idén februártól a hosszabb érlelésű sajtok gyártásával próbálnak változtatni.

A piac záloga a kvótarendszer

Az orosz embargó mellett a tejtermelők és az üzemek helyzetét vélhetően jobban fogja befolyásolni a 2015-től megszűnő kvótarendszer, ugyanis ez biztosította eddig a piacot és a stabil árakat – hívta fel a figyelmet Magyari Piroska. Szerinte a kvótarendszer felszámolásával a nagyobb termeléssel rendelkező üzemekben olcsóbb lesz az előállítás, a feleslegek miatt pedig az árak is jelentősen fognak csökkenni. Így a külföldi nagy üzemek a kvóta felszámolása után még alacsonyabb árakkal lepnék el a hazai piacot, azonban a kisebb gazdaságoknak nem lesz esélyük felvenni a versenyt az importból származó termékekkel. Ezekkel szemben természetesen versenyképes árakat kell biztosítani, hiszen csak így lehet piacon maradni – tette hozzá Magyari, rámutatva, az olcsóbb árak, a túlzott előállítás azonban egyben rosszabb minőséget is jelent.

A tejkvóta megszűnése egyébként már idén érezteti hatását: Európai szinten megnőtt az előállított tej mennyisége, jövőre pedig további növekedést jeleztek előre a szakértők. A tejkvóta miatt a nagy tejtermelő országokban – mint például Hollandiában, Németországban vagy Dániában – várhatóan több tejhasznú tehenet fognak tartani, és ezek a trendek a jövő évi nyerstej-árakban fognak lecsapódni, azok csökkenését eredményezve – fejtette ki Simon Szilárd. A kvóta felszámolása ugyanakkor nem befolyásolja a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezetet, éppen a szövetkezeti formának köszönhetően, a felszámolás inkább a nyerstej árára lesz hatással – véli Szávuly Attila, aki szerint a jövőben a sajátos helyi termékek jelenthetik a piacon való megmaradást.