Szilvanapok tanulsága: akkor jó a pálinka, ha nincsen hibája

Az egy évtizedes szilvaünnep ezúttal is megmozgatta Oroszhegy község apraját-nagyját péntektől vasárnapig. „Ezelőtt tíz éve támadt az Oroszhegyi Szilvanapok ötlete, ami egyszerűen onnan jött, hogy korábban a fiatalok a szőlőszüretet ünnepelték a bálon, holott annak nincs is igazán alapja a községben, ugyanis nem szőlőtermesztő vidék vagyunk. Éppen ezért gondoltuk, hogy ünnepeljük inkább azt, ami a miénk: a szilvát” – avatott be a kezdetekbe Pál-Székely Sándor, a rendezvény főszervezője.

Szerinte a rendezvény mindig elérte a célját, még akkor is, amikor egy-egy évben kisebbre sikeredett, hiszen mindig a szilva köré szervezték az ünnepséget, figyelve arra, hogy ne csak a pálinkáról szóljon. A szilvafesztivállal együtt a szilvaszüreti bált is megszervezték minden évben, idén nyolc pár vállalta a csőszök szerepét.

A hétvégén összesen harminchárom pálinkával léptek versenybe, többnyire a községből és a környékbeli falvakból neveztek be a pálinkafőzők, de voltak magyarországi és felvidéki részvevők is. Jellemzően hagyományos pálinkákkal, szilva-, alma- és barackpárlatokkal próbálkoztak a gazdák, de volt, aki vadcseresznyéből, sütőtökből, faeperből vagy bodzából készített pálinkáját vitte mustrára.

Az értékelést háromtagú zsűri végezte, a bírák sorra kóstolták végig a gazda- és főzdekategóriákba érkezett harminchárom pálinkafélét, majd egy húszpontos rendszer szerint értékelték és rangsorolták az italokat. Megvizsgálták a technológiai korrektséget, egyebek között az elő- és utópárlat-elválasztási hibákra figyeltek, kiszúrták, ha cefréztek a készítők, ugyanakkor megfigyelték, mennyire érződik az ital gyümölcsössége, és elemezték a benevezett pálinkafélék jellegzetességét – avatott be az értékelés módszertanába Csípán Csaba zsűritag, a nyárádszentsimoni Csípán-pálinka megálmodója. A zsűri értékelte továbbá a pálinka ízét, illatát, tisztaságát, illetve harmóniáját, azaz hogy mennyire emlékezetes, érzékileg mennyire van összhangban a párlat. Csípán Csaba szerint nagyon könnyű véteni a főzés során, de olykor a kiválasztott és felhasznált gyümölcs sem a legsikeresebb. Úgy tartja, a jó pálinka az, amelyiknek nincs semmilyen hibája.

A gazdakategóriában bronzérmet kapott a helybéli Péter Pál körtepálinkája, továbbá Pál-Székely Sándor, valamint Péter Imre szilvapálinkái. Ezüstöt érdemelt az oroszhegyi Vass Árpád hétéves almapálinkája, a székelyszentkirályi László Szilveszter Sándor szilvapálinkája, illetve Orbán Gábor almapálinkája. Aranyat kapott a székelyszentkirályi Telekfalvi István szilvapálinkája és a felvidéki Világi Tivadar barackpálinkája.

A főzdekategóriában bronzot érdemelt a helybéli Kovács Levente szilvapálinkája, a farkaslaki Fancsali György borpárlata és az oroszhegyi Nagy József hargasmagúszilva-pálinkája. Ezüstöt kapott a farkaslaki Fancsali József cseresznyepálinkája, valamint a szintén farkaslaki Fancsali György bodzapálinkája és csipkebogyóágyas-pálinkája. Arannyal díjazták a székelyudvarhelyi Pálffy Béla ringlószilvából készült italát, valamint Fancsali György sütőtökpálinkáját. A zsűri ugyanakkor a benevezett pálinkák legjobbikát idén is nagy arany vándordíjjal illette, ezt Pállfy Béla vehette át, aki húsosszilva-pálinkájával nyűgözte le a bírákat.