Fotó: Barabás Ákos
Pálinkát, katyót, lekvárt, lepényt, gombócot lehet készíteni a szilvából, illetve Oroszhegyben immár tíz éve tudják, rendezvényt is fel lehet fűzni a témára. No, de lehet itt főzni, szüretelni, koncertezni, az igazi rangot a pálinkamustra adja.
2016. szeptember 11., 17:072016. szeptember 11., 17:07
2016. szeptember 12., 12:072016. szeptember 12., 12:07
Az egy évtizedes szilvaünnep ezúttal is megmozgatta Oroszhegy község apraját-nagyját péntektől vasárnapig. „Ezelőtt tíz éve támadt az Oroszhegyi Szilvanapok ötlete, ami egyszerűen onnan jött, hogy korábban a fiatalok a szőlőszüretet ünnepelték a bálon, holott annak nincs is igazán alapja a községben, ugyanis nem szőlőtermesztő vidék vagyunk. Éppen ezért gondoltuk, hogy ünnepeljük inkább azt, ami a miénk: a szilvát” – avatott be a kezdetekbe Pál-Székely Sándor, a rendezvény főszervezője.
Szerinte a rendezvény mindig elérte a célját, még akkor is, amikor egy-egy évben kisebbre sikeredett, hiszen mindig a szilva köré szervezték az ünnepséget, figyelve arra, hogy ne csak a pálinkáról szóljon. A szilvafesztivállal együtt a szilvaszüreti bált is megszervezték minden évben, idén nyolc pár vállalta a csőszök szerepét.
A hétvégén összesen harminchárom pálinkával léptek versenybe, többnyire a községből és a környékbeli falvakból neveztek be a pálinkafőzők, de voltak magyarországi és felvidéki részvevők is. Jellemzően hagyományos pálinkákkal, szilva-, alma- és barackpárlatokkal próbálkoztak a gazdák, de volt, aki vadcseresznyéből, sütőtökből, faeperből vagy bodzából készített pálinkáját vitte mustrára.
Az értékelést háromtagú zsűri végezte, a bírák sorra kóstolták végig a gazda- és főzdekategóriákba érkezett harminchárom pálinkafélét, majd egy húszpontos rendszer szerint értékelték és rangsorolták az italokat. Megvizsgálták a technológiai korrektséget, egyebek között az elő- és utópárlat-elválasztási hibákra figyeltek, kiszúrták, ha cefréztek a készítők, ugyanakkor megfigyelték, mennyire érződik az ital gyümölcsössége, és elemezték a benevezett pálinkafélék jellegzetességét – avatott be az értékelés módszertanába Csípán Csaba zsűritag, a nyárádszentsimoni Csípán-pálinka megálmodója. A zsűri értékelte továbbá a pálinka ízét, illatát, tisztaságát, illetve harmóniáját, azaz hogy mennyire emlékezetes, érzékileg mennyire van összhangban a párlat. Csípán Csaba szerint nagyon könnyű véteni a főzés során, de olykor a kiválasztott és felhasznált gyümölcs sem a legsikeresebb. Úgy tartja, a jó pálinka az, amelyiknek nincs semmilyen hibája.
A gazdakategóriában bronzérmet kapott a helybéli Péter Pál körtepálinkája, továbbá Pál-Székely Sándor, valamint Péter Imre szilvapálinkái. Ezüstöt érdemelt az oroszhegyi Vass Árpád hétéves almapálinkája, a székelyszentkirályi László Szilveszter Sándor szilvapálinkája, illetve Orbán Gábor almapálinkája. Aranyat kapott a székelyszentkirályi Telekfalvi István szilvapálinkája és a felvidéki Világi Tivadar barackpálinkája.
A főzdekategóriában bronzot érdemelt a helybéli Kovács Levente szilvapálinkája, a farkaslaki Fancsali György borpárlata és az oroszhegyi Nagy József hargasmagúszilva-pálinkája. Ezüstöt kapott a farkaslaki Fancsali József cseresznyepálinkája, valamint a szintén farkaslaki Fancsali György bodzapálinkája és csipkebogyóágyas-pálinkája. Arannyal díjazták a székelyudvarhelyi Pálffy Béla ringlószilvából készült italát, valamint Fancsali György sütőtökpálinkáját. A zsűri ugyanakkor a benevezett pálinkák legjobbikát idén is nagy arany vándordíjjal illette, ezt Pállfy Béla vehette át, aki húsosszilva-pálinkájával nyűgözte le a bírákat.
A vízzel feltelt és részben már beszakadt sóbánya kockázatelemzését, illetve egy új bánya megnyitásáig tartó támogatásrendszer kidolgozását követelték a tüntetők szombaton Parajdon. A tömeg a kultúrháztól indulva vonult a Salrom székhelyéig.
Kórházba szállították pénteken délután azt a férfit, aki motoros balesetet szenvedett Korond és Farkaslaka között.
A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.
A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.
Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.
Nem veszélyes vagy előreláthatatlan és nem számottevő – ezekkel a jelzőkkel illetik Parajdon a bányakörüli változásokat és méréseket. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy már többen hegesztik a nagy fekete csöveket.
Egy ígéretét legalább be tudta tartani a Salrom vezetősége, hiszen szerdán megnyílt a sósvizű strand Parajdon. Néhány turista rögtön ki is használta a lehetőséget: volt, aki napozott, mások a medencében lubickoltak.
Számos alkalommal besétált az Árvátfalván lévő házak közé egy fiatal hím medve, amely egyszer gyereket is megijesztett a településen. Ezt a példányt fogták be csapdájukkal a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vadőrei.
Elkezdi a régi aszfalt felmarását a kivitelező kedden délben a Tamási Áron utcában, a művelődési ház és a körforgalom közötti szakaszon – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai hétfői ülésükön a parajdi sóbánya jövőjének két lehetséges forgatókönyvét vizsgálták meg – számolt be az elnöki hivatal.
szóljon hozzá!