Szentegyháza: véget vetni a falopásnak, beüzemelni a csatornahálózatot

– Polgármesterré választása előtti tevékenysége során gyűjtött-e olyan tapasztalatokat, amelyeknek most hasznát veszi munkájában?

– Nyolc évig voltam Szentegyháza alpolgármestere, ezalatt városrendészeti, városgazdálkodási feladatokat láttam el, ami most jól jön. Akkor nem láttam bele minden szerződésbe, de a kivitelezési munkálatok irányításában gyűjtöttem tapasztalatokat.

– Mi változott a munkája szempontjából, amióta alpolgármesterből a kisváros vezetője lett?

– Eddig folyamatosan terepen voltam, tudtam, hogy melyik követ hova rakták le, most pedig inkább az irodába szorultam vissza a rengeteg papírmunka miatt. Sokkal nagyobb a bürokrácia, mint azt korábban gondoltam, most már közvetlenül is érzem a változó törvények miatt fellépő bonyodalmakat. Csak most tudtam meg, milyen szóbeli egyezségeket kötött a hivatal a kivitelezőkkel az egyes munkák elvégzésével kapcsolatban, és azt is, hogy pontosan mit tartalmaznak a különböző szerződések.

– MPP-s vezetőként tud majd annyi közpénzt behozni Szentegyházára, mint a korábbi RMDSZ-es vezetés?

– Az áfavisszaosztásból származó pénzekkel nem hinném, hogy gond lesz, hiszen azok leosztását törvény szabályozza. Egyébként jó viszonyban vagyunk Hargita Megye Tanácsának vezetőségével, nincs ellenségeskedés, mint például nyolc évvel ezelőtt. Ezenkívül szintén kapcsolatot ápolunk a környékbeli polgármesterekkel, pártszínezettől függetlenül. Bukarestben például nem engedhetjük meg magunknak, hogy pártoskodjunk, hiszen amúgy is kevesen vagyunk magyarok. Egyébként elsősorban magyarországi és európai uniós pályázatokból fejlesztenénk a várost.

– Melyek a legégetőbb problémák, amelyekre megoldást kell találni?

– Az egyik legfontosabb, hogy befejezzük a József Attila utca építését. Szeretnénk mielőbb beüzemelni a szennyvízhálózati rendszert is, ami már nyolc éve megépült, de a legtöbb helyen nem működik. Mivel Nagyfaluban nem működik a hálózat, a szennylé miatt büdösek a sáncok és a városon átfolyó patakok is. Ez egyáltalán nem kedvező a turizmus szempontjából. A rendszer beindítása érdekében már tettünk is lépéseket, ezen a héten kezdik el felszerelni a pumpaállomást, így már ebben a hónapban üzemképes lehet a hálózat. Ezeken kívül a Mihai Eminescu utca korszerűsítése sincs teljesen befejezve, pontot kéne tenni a munka végére.

– Milyen tervei vannak az elkövetkező négy évre?

– A Mihai Eminescu utca felsőbb szakaszán lévő tömbházakat szeretnénk hőszigetelni pályázati pénzből. Noha erre már készültek tervek, azokat meg kell újítani a változó követelmények miatt. Ezen már dolgozunk is. Egy tervet fogunk készíteni, amelybe belefoglaljuk a városközpontban, illetve a környező negyedekben elképzelt fejlesztéseket. Ez a tisztánlátás szempontjából fontos. Például tudnunk kell, hogy hova helyezzünk szemeteskukákat, hol legyen játszótér, valamint parkoló. Ezenkívül szeretném, ha felújítanánk a kultúrotthonokat, és azt is, hogy a rendelkezésünkre álló pénzek függvényében leaszfaltozzuk az utcákat. Szeretném újraterveztetni a városközpontot, illetve a Nagyfaluban található központot is úgy, hogy a helyi, vidéki jellegzetességek nagyobb szerepet kapjanak. A hivatal lehetősége szerint meg fogja vásárolni a focipályát, amely jelenleg még a vasüzem tulajdonában van. Fontos ugyanakkor a közterületeink telekkönyvezése is, hiszen ez csak nagyon kevés helyen történt meg. A kórházban a gyerekosztályt fogjuk felújítani, ugyanis lett egy szakorvosa az egészségügyi intézménynek.

– Talán a falopások miatt van a legtöbb probléma Szentegyházán. Tervez-e valamilyen lépéseket tenni ennek megszüntetése érdekében?

– Rengeteget dolgoztam az elmúlt hónapban azon, hogy az erdőket kezelő jelenlegi hat egyesület egyetlen társulássá forrjon össze. Mostanra úgy tűnik, hogy megérett az akarat egy közös gazdálkodás kialakítására, az utolsó ülésen alapszabályzat-módosításokat is megszavaztak ezért. Egy új vezetőségi struktúrára is voksoltak: egy egyesület lesz, elnökkel és alelnökkel, valamint vezetőtanáccsal. Ez feltétele annak, hogy megszervezzük az erdők őrzését – amit a zetelaki erdészet vállalna el –, továbbá annak is, hogy pályázni lehessen az erdei gyümölcsök hasznosításáért, fatelepítésekért, illetve turistaösvények, bicikliutak kialakításáért. Ez az idegenforgalom fellendítése szempontjából fontos, hiszen akár sípályákat is lehet majd építeni. Le szeretnénk aszfaltozni az erdei utat, amely a Madarasi Hargitára vezet, ám ennek az a feltétele, hogy legalább kétezer hektár erdőt szolgáljon ki az út, ezért is fontos, hogy egy egyesületté forr össze a jelenlegi hat.

Életrajzi adatok
Molnár Tibor 1969. október 16-án született. A kétgyerekes családapa a főiskolát Brassóban végezte, menedzsment szakon, jelenleg is egy gödöllői egyetem hallgatója, vidékfejlesztés és agrármérnöki szakon. Idei polgármesteri megválasztását megelőzően négy évet volt önkormányzati képviselő, majd nyolc évig alpolgármesterként tevékenykedett. Korábban saját cégét vezette. Jelenleg is tagja a szentegyházi hagyományőrző huszáregyesületnek, emellett szeret röplabdázni és futballozni.