Szemtől szemben a medvével

„Székelyvarság tanyavilág, így eddig is közel voltunk a medvékhez, de ennyire komoly sosem volt a helyzet. Még a falu között is van erdő, időnként pedig látni ott medvéket, ám azok eddig rendszerint elkerülték az embereket. Az utóbbi időben azonban ez megváltozott” – magyarázta portálunknak Pál Lajos alpolgármester, hozzátéve, hogy újabban fényes nappal sétálnak a faluban, egyelőre gyümölcsök után kutatva.

Mennyi az annyi?

Mint megtudtuk, az alpolgármester mát többször szóvá tette a problémát – amely egyébként egyre égetőbb –, értekezett hasonló helyzetben lévő elöljárókkal, a vadásztársaságokkal és a környezetvédelem képviselőivel, de a megoldáshoz vezető konkrét lépésekről még nem tudott beszámolni. Úgy véli, erre akkor kerülhet sor, ha valaki megsérül, „ne adj\' isten nagyobb baj történik”. Az állomány nagyságát egyébként kétkedéssel fogadta. „Valami baj lehet a számolással is, mert én inkább tízszeresére tenném az itt élő medvék számát, mint amit állítanak, azaz hogy háromszorosa a terület befogadóképességének. De még a háromszorosa is sok!” – vélekedett az elöljáró, aki legutóbb a vadásztársulattól kapott ígéretet arra, hogy októberben kilövik a felbátorodott vadállatokat, ám kétségei vannak e tekintetben. Tudomása szerint ugyanis csak akkor kérhetik egy vadállat kilövését, ha valamilyen kár jegyzőkönyvbe vételéhez összehívnak egy környezetvédelmi, vadásztársulati és önkormányzati képviselőből álló bizottságot, ám az ijesztgetés, a kerítésdeszka eltörése, a gyerekek iskolába kísérése nem tartozik a felmérhető károk közé. Megoldást keres a varsági problémára, ám egyre jobban tart attól, hogy a felborult egyensúlyt csak minden érintett lakos, szervezet és törvényhozó összefogása állíthatja helyre.

Életterek kereszteződése

A természeti egyensúly felborulása kapcsán Benke Józseffel, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgásztársulat vezetőjével beszélgettünk. „A társulat által kezelt több mint 53 ezer hektárnyi területen háromszáz medve él. Ez a szám túl sok, de meg kell érteni, hogy a barna medve védett állat. Tehát nem egyszerű vadászengedély kell a kilövéséhez, hanem a minisztérium által meghatározott állományritkítási kvótát kell módosítani” – magyarázta Benke, hozzátéve, hogy az elszaporodott medvék egyre otthonosabban mozognak az emberek életterében. „Ez amúgy érthető, hiszen egyrészt leszedjük az erdei gyümölcsöt, a gombát, és erdei utakat verünk, másrészt a mintegy húsz évvel ezelőtti kétbocsos átlag ma három-négyre növekedett. Ha figyelembe vesszük, hogy háromévente bocsozik egy anyamedve, akkor évente egy medvével számolhatunk” – matematikázott a társulat vezetője. Egyébként a társulat részt vesz a vadkárok felmérésében is, és megállapítható, hogy bizony a medvék a vezető okozói a károknak. A kár érintheti a terményt – gyümölcs, gabona –, de a háziállatokat is: legutóbb, múlt szombaton a zetelaki Lázon egy tehenet és egy borjút ölt meg a medve.

Októberi kilövések

A vadásztársulat vezetője kérést kérés után írt a hatóságokhoz, hogy növeljék a kilövési keretet, de a tavalyi négy, illetve az idei két kártevő medve kilövésére vonatkozó kérést figyelmen kívül hagyta a szaktárca, válaszra sem méltatták – állította. Társulata számára ebben az évben hat medve a keret, bár ő tizenkettőt kért. „Értesítettük a varságiakat, hogy októberben zajlanak a kilövések, de kárfelmérő jegyzőkönyvek még nem érkeztek a településről. Szépen, törvényesen, a hivatalos utak betartásával lehet csak változást remélni, és semmiképp sem szabad ezt a problémát úgy kezelni, mintha tüzet oltanánk. Pedig lehet itt baj, mert a székely ki fogja oltani a tüzet. Arra hívom fel azonban mindenki figyelmét, hogy egy medvéért akár 40 ezer euró kártérítést is kell fizetni az állam felé” – figyelmeztetett Benke.